Magyar gyűrűs vándorsólyom Szlovéniában

A hazai jelölésű vándorsólymot a Száva völgyében fényképeztek május elején (Boris Kozinc és Ervin Lorger).

A madarat 2016-ban fiókaként jelölték a Villányi-hegységben (gyűrűző: Laczik Dénes). Ez az első magyar gyűrűs vándorsólyom, amit Szlovéniában azonosítottak. Korábban Szlovákiában, Csehországban és Délkelet-Lengyelországban kerültek meg Magyarországon gyűrűzött példányok. 
 
A vándorsólyom az idei év madara: http://www.mme.hu/2018-ev-madara-vandorsolyom
A hazai fészkelő állomány állandó. A kirepült fiatal madarak viszonylag nagy területeket kóborolnak be, egészen az első költési időszakig.
 
További információ a vándorsólyomról és a Madárgyűrűzési Központ gyűrűzési és megkerülési adatainak összesítései és térképei a Tudástár Magyarország madarai oldalon:
http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-falper

Szlovák gyűrűs vörös kánya Magyarországon

Szeptember végén egy Kelet-Szlovákiában gyűrűzött és GPS nyomkövetővel ellátott vörös kánya került bajba Tolna megyében.

A sérült madarat a nyomkövető jelei alapján találták meg szeptember 21-én röpképtelen állapotban, Dunaszentgyörgy határában (Gubacsi Mihály), miután két napja egy helyből érkeztek a pozíciójelek.


Röpképtelen vörös kánya (fotó: Gubacsi Mihály)

Innen a madár a Fővárosi Állat- és Növénykert Természetvédelmi Mentőhelyére került, ahol a szükséges vizsgálatok után megkezdték a kezelését. Mivel külső sérülése és csonttörése nem volt a kányának, a kézrekerülés körülményeire nem találtak egyértelmű magyarázatot, így – bár a mérgezés gyanúja nem lett kizárva – egyelőre ismeretlen ok miatt került bajba a madár.


Vörös kánya a Fővárosi Állatkert Mentőhelyén (fotó: Dr. Sós Endre)

Az állatkerti kezelést és felerősítést követően október elején visszakerült rá a jeladó (Spakovszky Péter) és a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén engedték szabadon a nemzeti park munkatársai. A viselkedése és repülése alapján önálló életre képes állapotban volt. Az elengedéshez közeli erdősávban, majd pár nap múlva egyre messzebb mozgott, egy héttel később a Mecsekben is éjszakázott, később Somogy megyében adott pozíció jeleket. Ezt követően a Csepel-sziget környékén és a Felső-Kiskunságban mozgott, a napokban pedig ismét a Duna mentén van, nem messze a szeptemberi megtalálás helyétől. 


Vörös kánya elengedése (Fotó: Dr. Hadarics Tibor)


Elengedett, felépült vörös kánya (Fotó: Dr. Hadarics Tibor)

A madarat idén júniusban gyűrűzték fiókaként, fészektestvérével együtt Kelet-Szlovákiában (Vladimír Pečeňák, Štefan Mikiara), ahol ez az egyetlen ismert vörös kánya fészkelés. A jeladót a Brnói Állatorvosi Egyetem (Prof. Ivan Literák, University of Veterinary and Pharmaceutical Sciences Brno) és a Szlovákiai Ragadozómadárvédelmi Egyesület munkatársai (Boris Maderič, Raptor Protection Slovakia) szerelték a kirepülés előtt álló fiókákra. Az itthon megtalált példány nyáron a fészkelőterület környékén mozgott (40 km-es körzetben). Szeptember elején elhagyta a szülőföldjét, pár napot a Zemplén környékén töltött és szeptember 8-án indult hosszabb útra, a Kárpát-medence Duna menti területeire.


Vörös kánya fiókák a fészekben (Fotó: Vladimír Pečeňák)


Vörös kánya fiókák a jeladókkal (Fotó: Prof. Ivan Literák)

Ez az első külföldi gyűrűs vörös kánya megkerülési adat Magyarországon. Az itthon gyűrűzöttek közül (24 példány) eddig nem került meg egyik sem. Egy archív adatot őrzünk, egy 1921-ben, a Mátramindszentnél gyűrűzött madár Horvátországban (Istria) került kézre fél évvel később.

Hazánkban a vörös kánya ritka fészkelő. Március vége és október között tartózkodnak csak a költőterületeken. Az európai állomány részben vonuló, néhány példány telel a Kárpát-medencében.

További információ a vörös kányáról a Tudástár Magyarország madarai oldalon:
http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-milmil

 

Színes gyűrűs kígyászölyv a Hortobágyon

Egy 2013-as, hazai jelölésű kígyászölyvet fényképeztek a Hortobágyon.

Szeptember közepén Nagyiván határában fényképezték le a kék gyűrűs kígyászölyvet (Gabriel Ozon). Ezt a madarat fiókaként gyűrűzték 2013-ban, a Budai Tájvédelmi Körzetben (Turny Zoltán). Ez volt az első, egyedei kóddal ellátott színes jelölésű kígyászölyv Magyarországon. A madarat 2016-ban már egyszer megfigyelték Ároktő határában is (Török Hunor Attila).


Színes gyűrűs kígyászölyv megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

2013 óta összesen 26 kígyászölyv fiókát jelöltek meg Magyarországon kék színű, egyedi kóddal ellátott gyűrűkkel, amelyek közül eddig háromnak van megfigyelési adata, egyelőre mind belföldön.
A kígyászölyv vonuló madár, a telet Afrikában a Szaharától délre eső szavannákon tölti. A hazai állomány döntő többsége a Boszporusznál hagyja el Európát. Tavasszal, márciustól érkeznek vissza a fészkelőterületekre.

Az idén, GPS nyomkövető eszközzel ellátott Örs nevű kígyászölyv vonulási útvonala itt látható (Turjánvidék LIFE):
http://satellitetracking.eu/inds/showmap/?check_334=334

További információ a kígyászölyvről a Tudástár Magyarország madarai oldalon:
http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-cirgal