Nyílt levél Dr. Nagy István agrárminiszterhez a vörös fogoly hazai vadászati célú kibocsátására vonatkozó rendeletet visszavonásáról

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) nyílt levélben kéri az agrárminisztert, hogy vonja vissza a vörös fogoly hazai vadászati célú kibocsátására vonatkozó rendeletet, hiszen az idegenhonos faj jelenléte tovább veszélyeztetheti a hazánkban őshonos és a kipusztulás szélére került szürke foglyot.

A vörös fogoly idegenhonos faj Magyarországon, jelenléte tovább veszélyeztetheti a hazánkban őshonos és a kipusztulás szélére került szürke foglyot (Fotó: Horváth Márton)


A múlt héten megjelent 52/2020. (X. 27.) AM rendelet következtében 2020. november 2-tól lehetővé vált a hazánkban idegenhonos vörös fogoly (Alectoris rufa) kibocsátása és vadászata, amely három komoly természetvédelmi és vadgazdálkodási aggályt is felvet.
 

1. Idegenhonos gerinces fajok betelepítése minden esetben komoly ökológiai kockázattal jár

Az elmúlt két évszázadban számos ember által betelepített idegenhonos faj okozott már komoly ökológiai problémát világszerte azáltal, hogy felborította az egyes őshonos életközösségek faji vagy számbeli összetételét és több őshonos faj állományát kritikusan lecsökkentette vagy akár ki is pusztította. Az idegenhonos, illetve inváziós fajok terjedése világszerte az egyik legfőbb oka a természeti sokféleség csökkenésének, az általuk okozott probléma megelőzése és kezelése jelentős erőforrásokat igényel. Ennek fényében nehezen indokolható bármilyen idegenhonos faj szándékos betelepítése. Alapos, mindenre kiterjedő hatásvizsgálat nélkül a 21. században már nem merülhetne fel, hogy olyan madárfaj kibocsátását engedélyezzék, amely soha nem költött Magyarország határain belül.
 

2. Az idegenhonos vörös fogoly jelenléte tovább veszélyeztetheti a hazánkban őshonos és a kipusztulás szélére került szürke foglyot

A Nyugat-Mediterrán térségben őshonos vörös foglyot az Egyesült Királyságba már a 18. században betelepítették vadászati céllal, ahol ezt követően magától elterjedt. Így nem kizárható az sem, hogy ugyanez megtörténhet Közép-Európában is. A vörös fogoly nagyobb szaporodási rátával rendelkezik és kevésbé érzékeny az egyre rosszabb természeti állapotú agrárkörnyezetre, így a fajok közötti versengésben dominánssá válhat a hazánkban őshonos szürke fogollyal (Perdix perdix) szemben, amit többek között egy idén nyáron publikált tudományos vizsgálat is kimutatott. Ezzel szemben a szürke fogoly az agrárkörnyezet természeti állapotának az egyik legérzékenyebb indikátora. Ez a faj Európa-szerte megritkult, így például Svájcból kipusztult, Németországban és Magyarországon pedig 90%-kal csökkent az állománya, ahogy arról korábban beszámoltunk. Emellett a vörös foglyok kibocsátása betegségek vagy fertőzések terjesztését is elősegítheti a szürke foglyok és más madárfajok között, amelynek veszélyét például a H7N1 madárinfluenza törzs esetében már jelezték kutatók. A rendelet azon pontja, miszerint „ahol állandó jelleggel természetes fogolyállomány él, a vörös fogoly kibocsátása tilos” messze nem biztosítja, hogy a két faj az elterjedésük dinamikája okán ne találkozzon. Sőt azokon a területeken, ahol a szürke fogoly a közelmúltban szorult vissza, a vörös fogoly egyértelműen akadályozhatja az őshonos fajunk természetes visszatelepedését.

A szakmai szempontok mellett súlyos morális kérdéseket is felvet az, hogy az érintett ágazatok hogyan reagálnak egy-egy faj elvesztésére. Megítélésünk szerint az agrártárca irányítása alá tartozó három érintett ágazatnak (vadgazdálkodás, természetvédelem és mezőgazdaság) minden lehetséges eszközzel az őshonos fogolyfajunk megőrzésén kellene közösen munkálkodnia, ahelyett, hogy egy idegenhonos, a hazai fajokkal versengő fajt telepít be kizárólag a sportvadászat igényeinek kiszolgálása érdekében. Meggyőződésünk, hogy a vörös fogoly tervezett betelepítése – annak infrastrukturális és szervezeti igényei okán – nem hoz enyhülést a hazai vadgazdálkodás ismert gazdasági problémáira, így a vélt előnyök is aránytalanok a potenciális környezeti kockázathoz mérten.
 

3. A rendelet kidolgozása során nem történt semmilyen nyílt szakmai egyeztetés

A természetvédelemmel vagy ökológiával foglalkozó meghatározó hazai kutatóintézetek és civil szervezetek a rendelettel csak annak kihirdetés után találkoztak, így lehetőségük sem nyílt arra, hogy szakmai párbeszédben ütköztessék az álláspontjukat a törvényhozókkal. Elfogadhatatlannak és a jövőre nézve is riasztó tendenciának tartjuk, hogy idegenhonos gerinces fajok kibocsátásáról és vadászatáról a szakmai tudományos érvek és a társadalom érdekeinek figyelembe vétele nélkül, egy szűk kör igényei alapján szülessenek döntések.
 

Ezen okokból arra kérjük a Miniszter urat, hogy:

  1. Azonnali hatállyal vonja vissza a rendelet vörös fogollyal kapcsolatos valamennyi pontját.
  2. Tegyen azonnali és hathatós intézkedéseket az őshonos szürke fogoly védelmével kapcsolatban, amelyhez természetesen messzemenőkig felajánljuk az együttműködésünket.
  3. Bocsássa széleskörű szakmai vitára és vizsgálja felül a hazánkban vadászati hasznosítás alatt álló vagy arra tervezett valamennyi idegenhonos faj kezelési szabályozását és gyakorlatát, különös tekintettel az őshonos életközösségekre gyakorolt esetleges negatív hatásokra.
  4. Az elővigyázatosság elvére való különös tekintettel érvényesítsen előzetes környezeti hatásvizsgálati kötelezettséget az idegenhonos fajok betelepítését engedélyező jogszabályok megalkotása során, a feltáratlan környezeti kockázatok beazonosítására.

Budapest, 2020. november 5.

 

MME 1% felajánlási felhívás
Kérjük, ne felejtse, hogy az MME tagság mellett többféle támogatással és a
személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásával is segítheti egyesületünk
munkáját. Köszönjük!

 

 

Kapcsolódó hírek

MME Madárbarátok Boltja 2020.10.20-tól határozatlan ideig szünetelteti a személyes kiszolgálást. A webshopon keresztül leadott rendeléseket fogadni tudjuk és postázzuk. Köszönjük megértésüket!

Az állásfoglalás aláírása 2020. október 14-én (Fotó: MME - Egerer Anna)

Változik az agrártáj, egyre nagyobbak a szántóföldi táblák, eltűnőben vannak a szegélyélőhelyek, a természetes élőhelyfoltok.  A mezőgazdasági természeti sokféleség csökkenése egyre látványosabb. Ezt felismerve a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) vezetői közös...

A Német Természetvédelmi Szövetség (NABU) október 2-án hivatalos panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz a fogoly állományának súlyos fogyatkozása miatt.