2015 év madara – a búbosbanka

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indított "Év madara" programjának célja és küldetése olyan fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása, melyek védelmében a lakosság egészének vagy egyes csoportjainak - gazdálkodók, vadászok, pedagógusok - különösen fontos szerepe van.

Tücsökzsákmánnyal repülő búbosbanka (Fotó: Lóki Csaba - www.lokicsaba.hu).


A búbosbanka 1989-ben és 1990-ben, tehát két egymást követő évben már volt az év madara. Ezt követően a 2014. évi internetes szavazás résztvevői a fekete rigó és a vörösbegy előtt ismét ezt a fajt választották az év madarának.

 

A BÚBOSBANKA

Elterjedés

Spanyolországtól Kínáig Eurázsia mérsékelt és mediterrán zónájában, Dél- és Délkelet-Ázsia egészén, Afrika jelentős részén és az Arab-félszigeten is költ. A faj Európa legtöbb országában fészkel. Kontinensünkön a legészakibb állományok Észtország és Oroszország Balti-tengeri partvidékén költenek. Magyarországon a zárt erdők kivételével országosan elterjedt, jelentős részben kultúrakövető madár.

A búbosbanka elterjedési területe (Forrás: www.birdlife.org).
A búbosbanka világelterjedése – a forrásul szolgáló www.birdlife.org oldal
(angol nyelvű) eléréséhez katt a térképre!

 

Állománynagyság

Hatalmas elterjedési területe közel 30 millió négyzetkilométer, világállománya 5 millió egyedre becsülhető. Hazai fészkelőállománya 10.000–17.000 párra tehető, és az MME évente megismételt országos Mindennapi Madaraink Monitoringja felmérések adatai alapján az ezredfordulót követően enyhén csökkenő képet mutat.

A búbosbanka magyarországi állományalakulása 1999-2013 között (Forrás: MME Monitoring Központ - Mindennapi Madaraink Monitoringja Program - www.mmm.mme.hu).
A búbosbanka magyarországi állományalakulása 1999-2013 között
(Forrás: MME Monitoring Központ - www.mmm.mme.hu).

 

Élőhely, táplálkozás

Eredeti élőhelyét a fákkal, facsoportokkal tarkított sík és dombvidéki nyílt területek jelentették, de jól alkalmazkodott a legeltetés, földművelés által átalakított kultúrtájhoz, beleértve a tanyasi, falusi környezetet és a városokat is, ahol táplálkozó- és fészkelőhelyet egyaránt talál.


Azt, hogy mennyire jól érzi magát az ember közelében, mennyire nem zavarja a
civilizáció, jól mutatja ez
az Olaszországban, egy kertes ház ablakában,
mobiltelefonnal készült felvétel (Forrás: YouTube).

 

A talajon keresgélve, a rövid füvű gyepet, a háztáji veteményesek és (elsősorban vonulásban) a szántók laza talaját szondázva vadászik főként férgekből, rovarokból és rovarlárvákból, kisebb részt apró gerincesekből, gyíkokból és kisrágcsálókból álló táplálékára.


Ez az Egyesült Királyságban, egy krikettpályán készült felvétel jól szemlélteti a
búbosbanka táplálkozóhely-igényét (Forrás: YouTube), ...


... ami települési környezetben jelentős mértékben megegyezik a fekete rigókéval.
Azaz ha a közelben van megfelelő fészeküreg, a búbosbankák megjelenésére
a nyírt gyepes kertek és a háztáji veteményesek, parkok, lakótelepek
környezetében is számítani lehet (Videó: Orbán Zoltán).

 

Hosszú, hajlott csőre ideális eszköz a homokos és a mezőgazdasági területek, konyhakertek puha talajának, a mezei tücsök és lótücsök („lótetű”) járatainak szondázására, ezért ez a két termetes rovarfaj előkelő helyet foglal el a zsákmánylistáján.

Búbosbanka lótücsök ("lótetű") zsákmányával (Fotó: Lóki Csaba - www.lokicsaba.hu).
Búbosbanka "lótetű" zsákmányával – 2 fotó, katt a képre
(Fotók: Lóki Csaba – www.lokicsaba.hu).

Búbosbanka lárvazsákmánnyal (Fotó: Lóki Csaba - www.lokicsaba.hu).

 

Vonulás

Óriási elterjedési területének mintegy felén állandó. Az Európai állomány Portugália és Spanyolország déli régiója kivételével vonuló, a telet Afrika Szaharától délre húzódó területein tölti. Az őszi vonulás dandárja hazánkban augusztus-szeptemberre esik, de egyes (gyakran hófoltok között a talajon táplálkozó) példányokkal decemberben és januárban is találkoznak a madármegfigyelők, többnyire tanyákon, lakott területeken. Tavasszal az első példányok már márciusban megérkeznek Magyarországra, de a hazatérés egészen április végéig elhúzódik.

Baobabfás szavanna Szenegálban (Fotó: Orbán Zoltán).
Búbosbankáink jellegzetes telelőterülete – baobabfás szavanna Szenegálban
(Fotó: Orbán Zoltán).

Magyar madárvonulási atlasz
Amennyiben érdeklődik a hazai madárfajok vonulása és a
madávonulás-kutatás iránt, ajánljuk figyelmébe ezt a
könyvet, ami az MME és a Kossuth Kiadó  együttműködésében
jelent meg és webboltunkban is beszerezhető >>

 

Veszélyeztető tényezők

A mezőgazdasági területekhez kötődő madárfajokhoz hasonlóan a búbosbankát is elsősorban a hagyományost felváltó nagyüzemi agrárium tájátalakító hatása és a rovarölőszerek használata fenyegeti. A legelőállat-állomány csökkenése és a tanyavilág elnéptelenedése, a beerdősülés miatt csökken a számára kedvező rövid füvű gyepes élőhelyek, legelők területe.

Urbanizálódó (emberkövető) madárként újkeletű problémát jelent számára is a régi, elavult, gyakran szigetelés nélküli épületek felújítása, ami a potenciális fészkelőhelyek jelentős részét megszünteti. Ezzel párhuzamosan egyre nagyobb a versengés a harkályok vájta természetes faodúkért, ahol a lakott területeken fő vetélytársa a seregély.

Hosszú távú, a Szaharától délre vonuló fajként további veszélyt jelent számára is a Mediterráneumot és az arab világot érintő mértéktelen és értelmetlen vadászat, illetve mind gyakrabban tizedelik az úton lévő állományokat a klímaváltozás okozta időjárási szélsőségek (az évszakhoz képest szokatlan és hosszan tartó meteorológiai körülmények – hideg és esős vagy épp ellenkezőleg, aszályos hetek, hónapok).

Vonuló madarakra vadászó pásztorfiúk a Líbiai-sivatagban, Egyiptomban (Fotó: Orbán Zoltán).
Vonuló madarakra vadászó pásztorfiúk a Líbiai-sivatagban,
Egyiptomban. 3 fotó - katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

Vonuló madarakra vadászó pásztorfiúk a Líbiai-sivatagban, Egyiptomban (Fotó: Orbán Zoltán).

Vonuló madarakra vadászó pásztorfiúk a Líbiai-sivatagban, Egyiptomban (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Ezeknek a hatásoknak tudható be, hogy állománya kontinensünkön és hazánkban is enyhén csökken. Ugyanakkor alkalmazkodóképességének köszönhetően ez a megfogyatkozás jóval kisebb mértékű, mint a legtöbb agrár-élőhelyen fészkelő és hosszú távú vonuló madáré.

 

Tavaszi érkezés

Az új generációért folytatott küzdelem gyakorlatilag már Afrikában, a telelőterületeken megkezdődik. A hazai költőállomány madarai ugyanis nem csak úgy eltöltik ott lent délen az időt. A legtöbb faj részben vagy teljesen a telelés hónapjai alatt cseréli le az előző évadban elkopott tollazatot, és ez az időzítés azt is lehetővé teszi, hogy a dísztollak, a búbok és színek a hazaérkezéskor, az udvarlási ceremóniára tökéletes állapotban legyenek (erről részletesen olvashat itt >>).

Hasonlóan fontos, hogy a madarak a lehető legjobb kondícióban érkezzenek meg a költőterületre, ahol több hónapig tartó megerőltető időszak következik számukra. Többnyire a hímek érkeznek először, hiszen rájuk hárul a fészkelőhely-foglalás nehéz feladata, és aki előbb érkezik, az a legjobb minőségű területekből választhat.

Ez számunkra is izgalmas időszak, hiszen a Madárbarát kert programban (csatlakozni szeretnék) a tél folyamán és kora tavasszal elvégzett előkészítő munkálatok (ezekről később még lesz szó) ekkor vezethetnek sikerre, ilyenkor izgulhatunk, hogy nálunk is megtelepedjen egy ilyen fantasztikus madárpár.


A tavaszi érkezést követően napokon belül megkezdődik a búbosbankák
fészkelőhely-keresése (Videó: Orbán Zoltán), ...

Udvarló búbosbankák (Fotó: Bécsy László).
... udvarlása és párzása, amiben a táplálék ajándékozásának is fontos szerepe van
– 7 fotó, katt a képre (Fotók: Bécsy László).

Párzó búbosbankák (Fotó: Bécsy László).

Udvarló búbosbankák (Fotó: Bécsy László).

Párzó búbosbankák (Fotó: Bécsy László).

Párzó búbosbankák (Fotó: Bécsy László).

Párzó búbosbankák (Fotó: Bécsy László).

Párzó búbosbankák (Fotó: Bécsy László).

 

Fészkelőhely

Annak egyik oka, hogy a faj remekül ki tudja használni az ember közelségét az, hogy a búbosbanka az egyik legváltozatosabb fészkelőhely-választású madár. A madarakat egy kicsit jobban ismerők számára ez úgy is leírható, mintha fészkelés tekintetében egyetlen madárban ötvöződne a széncinege és a házi rozsdafarkú amúgy is rendkívüli alkalmazkodóképessége. Fák és harkályodúk hiányában ugyanis szinte bármilyen üregben: kő- és farakásban, partfalban, tetőcserepek alatt a tetőszerkezetben, járműroncsban képes költeni, akár a talajon vagy ennek közelében is.

Különösen az alacsonyabban levő, a szőrmés ragadozóknak jobban kitett természetes és mesterséges fészkelőhelyeken kap szerepet a nagyobb fiókák védekező viselkedése, amik híg, bűzös ürüléküket fröcskölik a betolakodó felé. Innen ered egyik sokatmondó népi neve – a fostos bugybóka is.

Az alábbi videók által felvillantott fészkelési viselkedési sokszínűség nem csak remekül kiaknázható a védelmükben, de megtelepítésüket az egyik legizgalmasabb, legszínesebb települési madárvédelmi tevékenységgé is teszi (erről a cikk végén, a "Mit tehetünk mi a búbosbankáért?" fejezetben esik szó)!


Fa természetes üregében, szinte a talaj magasságában fészkelő búbosbanka
Franciaországban (Forrás: YouTube).


Búbosbanka költése vízóraaknában, Spanyolországban (Forrás: YouTube).


Búbosbanka költése szabadtéri múzeum ágyújában, Olaszországban, ...


... és ugyanez a fészkelőhely egy másik kameraállásból, ...


... végül az egyik fészket elhagyó fióka (Forrás: YouTube).


Hordóban fészkelő búbosbanka Olaszországban (Forrás: YouTube).


Ház téglafalában költő búbosbanka Olaszországban (Forrás: YouTube).


Épület falfülkéjében fészkelő búbosbanka Izraelben - I. rész, ...


... II. rész (Forrás: YouTube).

 

Költés

Fészket nem épít, 5-8 tojását (naponta egyet-egyet) egy esőtől védett üreg aljára rakja. A kotlási időszak túlnyomórészt május első felében kezdődik. Annak érdekében, hogy a fiókák közel azonos időben keljenek ki, a tojó a mintegy 18 napig tartó kotlást az utolsó tojások lerakásakor kezdi.

Búbosbanka tojásos fészekalja mesterséges odúban (Fotó: Bajor Zoltán).
Búbosbanka tojásos ...

Búbosbanka fiókás fészekalja mesterséges odúban (Fotó: Bajor Zoltán).
... és fiókás fészekalja mesterséges odúban (Fotók: Bajor Zoltán).

 

Ezalatt a tojó csak rövid időre hagyja el a költőüreget. Vadásznia nem kell, mivel a hím folyamatosan hordja számára a táplálékot. A tojások kikelését követő napokban a tojó továbbra is a fészekben marad, melengeti a csupasz fiókákat, átveszi a hímtől a táplálékot és egyesével eteti a fiatalokat. Később, amint a gyorsan cseperedő fészekalj étvágya jelentősen megnő, a tojó is csatlakozik párjához és ketten hordják az élelmet. A fiókák három-négy hetesen válnak röpképessé, szüleik az üreg elhagyását követően még néhány napig a szabadban is etetik őket. Évente akár kétszer is költhet.

Kotló párját etető búbosbanka (Fotó: Bécsy László).
Kotló párját, majd a fiókákat etető búbosbankák – 10 fotó, katt a képre
(Fotók: Bécsy László és Dr. Zumpf András).

Fiókáját etető búbosbanka (Fotó: Bécsy László).

Fiókáját etető búbosbanka (Fotó: Bécsy László).

Fiókáját etető búbosbanka (Fotó: Bécsy László).

Kíváncsiskodó búbosbanka-fióka (Fotó: Bécsy László).

Fiókáját etető búbosbanka (Fotó: Bécsy László).

Fiókáját etető búbosbanka (Fotó: Dr. Zumpf András).

Fiókáit etető búbosbanka (Fotó: Dr. Zumpf András).

Etetésre váró búbosbanka-fiókák (Fotó: Dr. Zumpf András).

Odúból kirepült búbosbanka-fiókák keresgélnek a talajon (Fotó: Bécsy László).

 

MIT TEHETÜNK MI?

Emberkövető madárként a faj megtanulta kihasználni a lakott területek számára kedvező élőhelykínálatát is. A közparkok nagy kiterjedésű nyírt gyepei, a háztáji és kiskertek mozaikos környezete megfelelő táplálkozóhelyeket jelentenek számukra még a városokban is. Az odúköltő, de saját odút nem készítő madárfajokhoz hasonlóan a búbosbankák számára is a megfelelő fészkelőhelyek hiánya jelentheti az egyik legnagyobb problémát. Az idős fák számának csökkenésével egyre nagyobb a fajok közötti harc a fészkelőhelyekért mind a kül-, mind a belterületeken, amiben a vonulásból később érkezők hátrányba kerülhetnek.

Ezért az egyik legfontosabb, és a Madárbarát kert program keretében a lakott területeken bárhol, bárki által megvalósítható búbosbanka-védelmi beavatkozás a megfelelő fészkelőhelyek biztosítása. Szerencsére ehhez a madarak között talán a legváltozatosabb, helyenként elképesztő megoldáslehetőség-kínálatból választhatunk. Ezek áttekintését az otthoni kreatív lehetőségekkel kezdjük, majd legvégül a klasszikus mesterséges odúk hagyományos és "búbosbankásított" alkalmazásaival zárjuk.

"Limlomlakások" a hátsó udvarból

Amint azt a "Fészkelés" fejezetben láttuk, a búbosbankák szinte bármilyen üregbe hajlandóak beköltözni, ha az kellően védett az esőtől, van rajta valamiféle bejárati nyílás, amin még éppen beférnek, és meg is találják ezeket.

Ezért első körben érdemes körülnézni az udvarban, mert jó eséllyel találunk olyan tárgyat, ami rendelkezik a fenti kritériumokkal, és alkalmas lehet fészkelőhelynek. A dolog lényege, hogy a világot a fenti hármas kritériumrendszert ismételgetve bankaszemmel próbáljuk szemlélni.  Lássunk két ötletadó, szemléltető példát egy fővárosi kertes ház udvarából!

Búbosbanka potenciális fészkelőhely (Fotó: Orbán Zoltán).
Ez a csibedrót tárolására használt fémhordó bármiféle átalakítás nélkül megfelelő
lehet a búbosbankák számára. 2 fotó – katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

Búbosbanka potenciális fészkelőhely (Fotó: Orbán Zoltán).

Búbosbanka potenciális fészkelőhely (Fotó: Orbán Zoltán).
Ez a "valamireegyszermégjólesztegyükel" gyephenger is rendelkezik mindhárom
bankakritériummal: megfelelő a belmérete, a bejárati nyílása(i), és jól látható
helyen is van, egyedül az elhelyezkedése nem ideális, mert ezen a helyen
így beázik.
2 fotó – katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

Búbosbanka potenciális fészkelőhely (Fotó: Orbán Zoltán).

Búbosbanka potenciális fészkelőhely természetvédelmi farakásba építve télen (Fotó: Orbán Zoltán).
Méretét tekintve azonban ideális arra, hogy beépítve kiegészítsük ezzel az egyik
legösszetettebb madárbarát kerti "berendezést", a természetvédelmi farakást.
4 fotó – katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

Búbosbanka potenciális fészkelőhely természetvédelmi farakásba építve télen (Fotó: Orbán Zoltán).

Öt bejárati nyílás felesleges (és a madarak számára zavaró is lehet), amit fadugókkal gyorsan orvosolhatunk (Fotó: Orbán Zoltán).

Egy megfelelő kéregdarabbal akár esővédő tetőt is építhetünk a meghagyott röpnyílás fölé. A többi már a madarakon múlik (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Kő- és téglarakások

A hazai portákon a fenti jellegű alkalmatosságoknál is nagyobb valószínűséggel találhatók meg a tégla- és kőrakások. Utóbbiakban a felhalmozáskor "magától" is kialakulhatnak a búbosbankák számára alkalmas fészeküregek, de biztosabb – és a szépen felrakott téglarakásnál egyedül járható út –, ha némi áthidaló tetődeszkadarabokat is felhasználva mi alakítunk ki ezekben költőfülkéket.

Potenciális búbosbanka fészkelőhely (Fotó: Orbán Zoltán).
A kőrakások a külterületeken, "szőlőhegyeken" is gyakoriak. Ezeket az élőhelyeket
a búbosbankák is szeretik, ezért itt is érdemes a bankabarát átalakítást
elvégezni. 2 fotó – katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

Potenciális búbosbanka fészkelőhely (Fotó: Orbán Zoltán).

Potenciális búbosbanka fészkelőhely (Fotó: Orbán Zoltán).
A tégladepók a belterületi kertekben gyakoriak. Ezekbe a szépen felrakott
tornyokba kimondottan könnyű fészekfülkéket kialakítani. 4 fotó – katt
a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

Potenciális búbosbanka fészkelőhely (Fotó: Orbán Zoltán).

Potenciális búbosbanka fészkelőhely (Fotó: Orbán Zoltán).

Potenciális búbosbanka fészkelőhely (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Fahordók és -dézsák

A búbosbankák számára a virágszeretetünk is előnyös lehet, ha virágládaként fahordót vagy -dézsát használunk, és ennek kihelyezésekor nemcsak a növények, de a madarak igényeit is figyelembe vesszük (a kettő nem zárja ki egymást).  

Amennyiben ezt a hordót nem így, hanem üresen, a szájával lefelé használnánk virágládatartónak, és a fadugót is eltávolítanánk, akkor a búbosbankák költeni is tudnának itt (Fotó: Orbán Zoltán).
Amennyiben ezt a hordót nem így, hanem üresen, a szájával lefelé használnánk
virágládatartónak, és a fadugót is eltávolítanánk, akkor a búbosbankák
költeni is tudnának itt. 2 fotó – katt a képre (Fotó: Orbán Zoltán). 

Amennyiben ezt a hordót nem így, hanem üresen, a szájával lefelé használnánk virágládatartónak, és a fadugót is eltávolítanánk, akkor a búbosbankák költeni is tudnának itt (Fotó: Orbán Zoltán).

Amennyiben ezt a dézsát nem így, hanem üresen, a szájával lefelé használnánk virágládatartónak, és a fadugót is eltávolítanánk, akkor a búbosbankák költeni is tudnának itt (Fotó: Orbán Zoltán).
Fadézsa esetében hasonló a helyzet, annyi pluszmunka kiegészítéssel, hogy erre
egy 6–8 cm-es lyukat is vágnunk kell röpnyílásnak (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Téglából rakott fészekházikók

A nagy kiterjedésű fátlan legelőkön (például a Hortobágy pusztáin – köszönet Tar Jánosnak az információért) jó búbosbanka-védelmi megoldást kínálnak a bontott téglából is percek alatt kialakítható fészekházikók.

Bubosbanka fészekházikó téglából, gyepes tetővel kaszálón (Fotó: Orbán Zoltán).
Fészekházikó külterületen gyepes tetővel. 13 fotó – katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).

A 35 db kisméretű tégla és a tető is elfér egy átalgnál kisebb csomagtartóban is  (Fotó: Orbán Zoltán).

A jármű védelme érdekében érdemes a csomagterek nejlonnal bélelni  (Fotó: Orbán Zoltán).

Az itt bemutatott fészekházikó 5 sor magas, soronként 7, összesen tehát 35 téglából áll. Fontos, hogy az egymásra kerülő sorok tégláit a stabilitás érdekében kötésbe rakjuk (Fotó: Orbán Zoltán).

Fontos, hogy az egymásra kerülő sorok tégláit a stabilitás érdekében kötésbe rakjuk (Fotó: Orbán Zoltán).

Az utolsó tégla harmadát üssük le, mert a falazásban így keletkező rés szolgál a madaraknak bejárati nyílásként (Fotó: Orbán Zoltán).

Az utolsó tégla harmadát üssük le, mert a falazásban így keletkező rés szolgál a madaraknak bejárati nyílásként (Fotó: Orbán Zoltán).

A házikó alját a talaj képezi, itt majd a madár alakítja ki a fészekmélyedést (Fotó: Orbán Zoltán).

Tetőnek egy erős nejlonnal szigetelt deszkalap is megfelel (Fotó: Orbán Zoltán).

Tetőnek egy erős nejlonnal szigetelt deszkalap is megfelel (Fotó: Orbán Zoltán).

A gyeptéglatető "elkészítésének" első lépése a megfelelő méretű gyep körülvágása ásóval (Fotó: Orbán Zoltán).

Jelentősen megkönnyítjük a dolgunkat, ha a kivágott gyeptéglát nem kézben, hanem a tetődeszkán szállítjuk. Ehhez először hajtsuk félre a kivágott gyepdarabot, majd tegyük "alá" a tetőlemezt (Fotó: Orbán Zoltán).

Erre hajtsuk vissza a gyeptéglát, és így ennek szétszakadása nélkül tehetjük a tetőt a házikóra (Fotó: Orbán Zoltán).

A házikót cseréptetővel is elkészíthetjük (Fotó: Orbán Zoltán).
Fészekházikó gyepen cseréptetővel. 9 fotó – katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).

A tető méretéhez kiszámolt darabszámú tetőcserepet törésbiztosan gumipókokkal összefogva, állítva érdemes szállítani (Fotó: Orbán Zoltán).

A tető méretéhez kiszámolt darabszámú tetőcserepet törésbiztosan gumipókokkal összefogva, állítva érdemes szállítani (Fotó: Orbán Zoltán).

A csapadékvizet elvezető dőlésszöget a hátsó-felső sor alá tett, kb. 5 cm széles párnafával biztosíthatjuk (Fotó: Orbán Zoltán).

A tető lefedését alulról-elölről kezdjük (Fotó: Orbán Zoltán).

A második sor cserép a párnafára és az alsó cserépsorra támaszkodik (Fotó: Orbán Zoltán).

Elvileg a tetőcserepeket is érdemes kötésben, átlapolva felrakni, de ilyen kicsi, és sík felületen ez korántsem egyszerű (Fotó: Orbán Zoltán).

A szigetelő nejlonburkolat miatt azonban nem is kell erőltetnünk a dolgot (Fotó: Orbán Zoltán).

Végül a cserepek rögzítéséül érdemes két tégla nehezéket is felraknunk (Fotó: Orbán Zoltán).

A legkevésbé elegáns, de működő megoldás, ha a tetőlemezt téglanehezékekkel rögzítjük (Fotó: Orbán Zoltán).
Fészekházikó külterületen szimpla deszkatetővel. 2 fotó – katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).

A legkevésbé elegáns, de működő megoldás, ha a tetőlemez téglanehezékekkel rögzítjük (Fotó: Orbán Zoltán).

Búbosbanka (Fotó: Lóki Csaba).
A nyílt területeken ezekbe ráadásul nemcsak a búbosbanka (Fotó: Lóki Csaba), ...

Hantmadár (Fotó: Orbán Zoltán).
... de a szintén itt élő és hasonló fészkelőhely-igényű hantmadár is beköltözhet
(Fotó: Orbán Zoltán).

 

A téglából rakott költőhelyek belterületi udvarokban, háztáji kiskerteknél is jól mutatnak, ezért akár itt is használhatjuk ezeket. Erre mutatunk be három példát.

Téglából rakott búbosbanka fészekházikó kertes ház gyepes udvarán (Fotó: Orbán Zoltán).
Búbosbanka fészekház építése kertes ház gyepes udvarán hagyományos kisméretű
téglából, cseréptetővel 14 fotó – katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

Bár télen és kora tavasszal, amikor a madarak érkezésére készülve a költőhelyet meg kell építenünk, a kert még ilyen vigasztalan képet mutat ...  (Fotó: Orbán Zoltán).

... a költési szezonra ilyen hívogató lehet a búbosbankák számára is, akik ide táplálkozni leszállva az általunk biztosított költőhelyet is felfedezhetik (Fotó: Orbán Zoltán).

Az építés megkezdése az első sor lerakásával. A fészkelőhely 5 egymásra rakott sorból, soronként 7, öszesen 35 téglából fog állni  (Fotó: Orbán Zoltán).

Az egyes sorok tégláit a stabilitás érdekében ne egymásra, hanem fét téglányit elcsúsztatva, kötésbe rakjuk (Fotó: Orbán Zoltán).

A befejezéshez közeledve az egyik tégla harmadát üssük le, vagy válasszunk egy ilyen méretre törött téglát (Fotó: Orbán Zoltán).

Ezt a rövidebb elemet a falba építve pont egy akkora nyílást kapunk, amin a búbosbankák ki-be tudnak járni (Fotó: Orbán Zoltán).

A fészkelőhely alja maga a puszta talaj, a tojó madár ebbe kapar egy sekély fészekmélyedést a tojások számára (Fotó: Orbán Zoltán).

 Tetőnek egy erős nejlonnal szigetelt deszkalap is megfelel (Fotó: Orbán Zoltán).

A csapadékvizet elvezető dőlésszöget a hátsó-felső sor alá tett, kb. 5 cm széles párnafával biztosíthatjuk. A tető befedését alulról-elölről kezdjük (Fotó: Orbán Zoltán). (Fotó: Orbán Zoltán).

A második sor cserép a párnafára és az alsó cserépsorra támaszkodik (Fotó: Orbán Zoltán).

Elvileg a tetőcserepeket is érdemes lenne kötésben (itt nem így van), átlapolva felrakni, de ilyen kis és sík felületen ez korántsem egyszerű. A szigetelő nejlonburkolat miatt azonban nem is kell erőltetnünk a dolgot (Fotó: Orbán Zoltán).

A tető ellenőrzéskor egy mozdulattal, könnyedén leemelhető a táglaházról (Fotó: Orbán Zoltán).

A többi már a tavasszal hazatérő búbosbankákon múlik  (Fotó: Orbán Zoltán).

Kör alapterületű búbosbanka fészekházikó sárga klinkertéglából (Fotó: Orbán Zoltán).
Otthon több lehetőségünk és késztetésünk lehet kreatív, például ilyen kör alapterületű,
színes klinkertégla építőanyagból álló fészkelőhely építésére is. 8 fotó – katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).

Egy háztáji veteményes mellé épül  (Fotó: Orbán Zoltán).

Az építés megkezdése (Fotó: Orbán Zoltán).

Az egyes téglasorok itt is kötésben, tehát fél téglányit eltolva kerülnek egymásra, hogy az építmény kellően stabil legyen (Fotó: Orbán Zoltán).

Felrakásnál rendszeresen ellenőrizzük, hogy a fal függőleges legyen, az elcsúszást a téglák helyreigazításával korrigálhatjuk (Fotó: Orbán Zoltán).

A fészkelőhely alja maga a puszta talaj, a tojó madár ebbe kapar egy sekély fészekmélyedést a tojások számára (Fotó: Orbán Zoltán).

A befejezéshez közeledve az egyik tégla harmadát üssük le, vagy válasszunk egy ilyen méretre törött téglát. Ezt a rövidebb elemet a falba építve pont egy akkora nyílást kapunk, amin a búbosbankák ki-be tudnak járni. A kör alapterületű fészkelőhely befedését itt egy 200 literes fémhordó teteje szolgáltatta, amit tégla nehezék rögzít (Fotó: Orbán Zoltán).

Az elkészült fészkelőhely a veteményes mellett (Fotó: Orbán Zoltán).

Macskák ellen védetteb, magasabb építésű, kör alapterülető búbosbanka fészkelőhely sárga klinkertéglából (Fotó: Orbán Zoltán).
Lakott területen problémát okozhatnak a kóbor macskák, ami ellen megoldást
jelenthet, ha a fészekházikót magasabb, akár másfél méter magas falakkal
építjük meg. 6 fotó – katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

A fémtető felhelyezésekor jól érzékelhető az előző változathoz képest jelentősen magasabb kilakítás (Fotó: Orbán Zoltán).

Az építés alapelve, így a röpnyílás jellege is megegyezik az eddig látott változatokéval (Fotó: Orbán Zoltán).

Az építés alapelve, így a röpnyílás jellege is megegyezik az eddig látott változatokéval (Fotó: Orbán Zoltán).

A tetőt itt egy fémdézsa rögzíti, amiben tavasztól őszig virágok díszlenek (Fotó: Orbán Zoltán).

Kilátás a macskabiztosabb búbosbanka fészekhengerből (Fotó: Orbán Zoltán).

 

A tetőtér megnyitása

A búbosbankák egyik klasszikus lakott területi fészkelőhelyét jelentik a tetőszerkezetek. A víz elleni szigetelés érthető igényét megtartva nem érdemes a hódfarkú cserepet félretolni, jobb, ha a tető élét lezáró kúpcserépnél biztosítunk szabad bejárást.

Búbosbanka potenciális fészeklőhely-bejárat kúpcserép alatt (Fotó: Orbán Zoltán).
A kúpcserepek alatti sötét üregek ...

Búbosbanka ereszcsatornán (Fotó: Orbán Zoltán).
... mágnesként vonzzák a fészkelőhelyet kereső búbosbankákat, ...

Búbosbanka tetőgerincen énekel (Fotó: Orbán Zoltán).
... akik amúgy is előszeretettel énekelnek a tetőgerincen (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Mesterséges odúk kihelyezése

A búbosbanka alapvetően odúköltő madár, ami elfoglalja a megfelelő méretű mesterséges odút is. A búbosbankaodú a „D” odú család alap („seregély”) változatánál harmadával nagyobb méretű  (20x20 cm-es alapterület, 40-45 cm-es magasság, 6-8 cm-es röpnyílású). Búbosbankaodú beszerzése >>

A búbosbanka-védelmi év legfontosabb üzenete és célja, hogy a lakott területeken eddig kevésbé használt "D" típusú odúk minél több változatának ("seregély", "búbosbanka", "füleskuvik", "macskabagoly") alkalmazása elterjedjen a lakosság körében, elősegítve ezzel a fajgazdagság megmaradását, növekedését.

Balról jobbra: "A", "B", "D"/seregély és "D"/búbosbankaodú (Fotó: Orbán Zoltán).
Balról jobbra: "A", "B", "D"/seregély és "D"/búbosbankaodú. Ezek közül messze a
leggyakrabban használt a "B" típusú (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Ezek is beszerezhetők az MME webboltjában, ahol munkatársunk szeretettel várja az érdeklődőket.

 

Hagyományos kihelyezés

A lakott területen élő fajok esetében nemcsak a fára, de épületekre és egyéb mesterséges tárgyakra (oszlopokra, kerítésekre) kihelyezett odúk is hagyományos elhelyezkedésűnek tekinthetőek (részletek >>). Ez a megoldás a búbosbankaodúk esetében is alkalmazható.

Mesterséges búbosbankaodú hagyományos kihelyezése fára (Fotó: Orbán Zoltán).
A fára, épületre, építményre telepített búbosbankaodúkat nem kell feltétlenül nagyon
magasra kihelyezni, a 2-4 méter közötti tartomány általában bőven elegendő.
11 fotó – katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

Mesterséges búbosbankaodú hagyományos kihelyezése fára (Fotó: Orbán Zoltán).

Mesterséges búbosbankaodú hagyományos kihelyezése fára (Fotó: Orbán Zoltán).

Mesterséges búbosbankaodú kerítésoszlopra kihelyezve (Fotó: Orbán Zoltán).

Mesterséges búbosbankaodú kerítésoszlopra kihelyezve (Fotó: Orbán Zoltán).

Mesterséges búbosbankaodú épületfalra kihelyezve (Fotó: Orbán Zoltán).

Mesterséges búbosbankaodú épületfalra kihelyezve (Fotó: Orbán Zoltán).

Mesterséges búbosbankaodú kőkerítésre kihelyezve (Fotó: Orbán Zoltán).

Mesterséges búbosbankaodú kőkerítésre kihelyezve (Fotó: Orbán Zoltán).

Mesterséges búbosbankaodú lugaskaróra kihelyezve (Fotó: Orbán Zoltán).

Mesterséges búbosbankaodú lugaskaróra kihelyezve (Fotó: Orbán Zoltán).

 

A versengés csökkentése

A hagyományos kihelyezés hátránya, hogy ebben az esetben maradéktalanul érvényesülni tud a búbosbankánál sokkal gyakoribb fajok, elsősorban a seregélyek, de a csuszka, a széncinege és a verebek fészekfoglalása, ami hátrányos helyzetbe hozhatja ezt a ritkább fajt. Ezért érdemes olyan alternatív, a bankákat kedvezőbb helyzetbe hozó megoldásokat alkalmazni, amivel ellensúlyozható ez a hatás.

 

Az odúfa

Az egyik megoldás, ha a "D" odúcsalád több típusának és akár néhány "B" odú együttes kihelyezésével odúfát hozunk létre. Ezzel gyakorlatilag azokat a természetes harkályfákat utánozzuk, amikbe a fakopáncsok akár odúk tucatjait mélyítik néhány méteres törzsszakaszba. Ezekben azután több állatcsoport több faja (például: méhek, seregély, széncinege, csuszka, mezei veréb, búbosbanka) is beköltözik és éli több-kevesebb súrlódással a maga életét.

Természetes harkályfa odúi és odúkezdeményei (Fotó: Orbán Zoltán).
Természetes harkályfa odúi és odúkezdeményei.

Mesterségesodú-fa "D"/búbosbankaodúkkal (lent középen és kétoldalt) és "D"/seregélyodúval (fent középen [Fotó: Orbán Zoltán]).
Odúfa mesterséges odúk felhasználásával: lent középen és kétoldalt
"D"/búbosbankaodúk, fent középen "D"/seregélyodú. 2 fotó – katt
a képre (Fotók: Orbán Zoltán)
.

Mesterségesodú-fa "D"/búbosbankaodúkkal (lent középen és kétoldalt) és "D"/segerélyodúval (fent középen [Fotó: Orbán Zoltán]).


Mesterségesodú-fát felderítő madarak (Videó: Orbán Zoltán).

 

Különösen lakott területeken és látogatóközpontokban, ahol az odúk megfigyelése szórakozást, fotózási, környezeti nevelési és turizmusfejlesztési lehetőségeket is jelent, a mesterségesodú-fa odúit érdemes az épület lesként funkcionáló ablakai felé fordítani.

Mesterséges búbosbankaodú oldalsó felfogatást lehetővé tevő megoldása (Fotó: Orbán Zoltán).
Ebben az esetben az odúk egy részére oldalsó rögzítést érdemes szerelni.
A megoldás egyik legfontosabb eleme a hosszúra meghagyott párnaléc,
ami a fa törzsére felfeküdve kellő stabilitást ad az odúnak.
8 fotó – katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

Mesterséges búbosbankaodú oldalsó felfogatást lehetővé tevő megoldása (Fotó: Orbán Zoltán).

Mesterséges búbosbankaodú oldalsó felfogatást lehetővé tevő megoldása (Fotó: Orbán Zoltán).

Mesterséges búbosbankaodú oldalsó felfogatást lehetővé tevő megoldása (Fotó: Orbán Zoltán).

Mesterséges búbosbankaodú oldalsó felfogatást lehetővé tevő megoldása (Fotó: Orbán Zoltán).

Mesterséges búbosbankaodú oldalsó felfogatást lehetővé tevő megoldása (Fotó: Orbán Zoltán).

Mesterséges búbosbankaodú oldalsó felfogatást lehetővé tevő megoldása (Fotó: Orbán Zoltán).

Mesterséges búbosbankaodú oldalsó felfogatást lehetővé tevő megoldása (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Alacsonyabbra és közelebbre

Az odúkért folytatott versengésben a búbosbankák előnyére használhatjuk ki, hogy a faj előszeretettel fészkel alacsonyan, a talaj közelében vagy akár ez alatt is, gyakran kimondottan a mindennapi tevékenységünk által érintett területeken.

Mesterséges búbosbankaodú (Fotó: Orbán Zoltán).
Ezért a táplálkozóhelyül szolgáló nyílt területeken vagy ezek szegélyén, az emberi
jelenléthez minél közelebb is érdemes mesterséges búbosbankaodúkat
kihelyezni. Különösen akkor, ha ott már láttunk egy-két példányt
mozogni, a földön táplálkozni. 11 fotó – katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).

Mesterséges búbosbankaodú (Fotó: Orbán Zoltán).

Mesterséges búbosbankaodú (Fotó: Orbán Zoltán).

Mesterséges búbosbankaodú (Fotó: Orbán Zoltán).

Mesterséges búbosbankaodú (Fotó: Orbán Zoltán).

Mesterséges búbosbankaodú (Fotó: Orbán Zoltán).

Mesterséges búbosbankaodú (Fotó: Orbán Zoltán).

Mesterséges búbosbankaodú (Fotó: Orbán Zoltán).

Mesterséges búbosbankaodú (Fotó: Orbán Zoltán).

Mesterséges búbosbankaodú (Fotó: Orbán Zoltán).

Mesterséges búbosbankaodú (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Az esélyek megduplázása

Végül, de nem utolsó sorban egy-egy odút kihelyezhetünk a "Limlomlakások" és a "Kő- és téglarakások" fejezetekben bemutatott potenciális fészkelőhelyek közelébe is. Így növelve egyik vagy másik üreg, kamra vagy odú elfoglalását.

Az odúk (és az alternatív fészkelőhelyek) elhelyezésénél tartsuk szem előtt, hogy az odúköltő fajok számára a fészeküreg-bejáratot sejtető sötét (szabályos) foltok jelentik a legfontosabb kulcsingert. Ezért annál jobb, minél messzebbről látható módon, a lehető legkevesebb takarás mögé telepítünk a búbosbankáknak szánt költőhelyet.

Mesterséges búbosbankaodú (Fotó: Orbán Zoltán).
6 fotó – katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

Mesterséges búbosbankaodú (Fotó: Orbán Zoltán).

Mesterséges búbosbankaodú (Fotó: Orbán Zoltán).

Mesterséges búbosbankaodú (Fotó: Orbán Zoltán).

Mesterséges búbosbankaodú (Fotó: Orbán Zoltán).

Mesterséges búbosbankaodú (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Azt sajnos nem tudjuk garantálni, hogy minden kihelyezett mesterséges odúba költözzön madár, különösen nem olyan "szellemfajnál", mint amilyen az egy-egy helyen évekig, évtizedekig nem mutatkozó, majd hirtelen feltűnő búbosbanka.

Azt viszont bizton állítjuk, hogy ha kihelyezünk, kilakítunk mesterséges fészkelőhelyeket a faj számára, akkor sokkal jobb esélyünk van vendégül látni ezt az elképesztő madarat. Különösen akkor, ha a költő- és táplálkozóhelyen itatót és porfürdőt is működtetünk, ami e madár számára is fontos szolgáltatást jelent.

Mindenkinek sok sikert kívánunk és a búbosbankák nevében is köszönjük a segítségüket!
 

 

Önt is várja a Madárbarát kert program!

A Madárbarát kert program a különböző lakó- és munkahelyi környezethez alkalmazkodó madárvédelmi módszertani gyűjtemény. A Madárbarát kert a családi házak, háztáji kiskertek, parkok és arborétumok; a Madárbarát óvoda és a Madárbarát iskola az oktatási intézmények; a Madárbarát panel a panelházak lakóinak, a Madárbarát munkahely az irodában dolgozók és munkáltatók alprogramja.

A programban való részvételhez nincs szükség különösebb madártani ismeretre, jártasságra, a regisztrációt követően megküldött Madárbarát Kert Kalendárium és a honlap minden szükséges információt tartalmaz. A különböző madárvédelmi eszközök és téli madáreleség pedig a kertészeti és barkácsüzletek mellett az MME boltjában is beszerezhető.

Elegendő már egy-két madárodú, egy itatónak használt virágalátét, télen pedig egy kis etető a kertbe, az óvoda- és iskolaudvarba, ablakba, és máris élvezhetjük tollas barátaink közelségét. Ha pedig már ott vannak, a pedagógusokat és a szülőket a nevelésben, a gyerekeket és felnőtteket a kikapcsolódásban, a gazdálkodókat és a kiskert tulajdonosokat a kártevők távol tartásában segítik a madarak.

Az elismerő tábla megszerzésének feltétele, hogy a program résztvevője a regisztrációt követően legalább egy mesterséges madárodú kihelyezésével, itató folyamatos működtetésével és téli madáretetéssel végzett egy évnyi madárbarát kertészkedést követően a regisztrációs csomagban kapott jelentőlap beküldésével tájékoztassa az MME központi irodáját az általa végzett madárvédelmi munkáról. Az információk értékelését és elfogadását követően postai úton megküldjük a ház falára, ajtóra, kerítésre kihelyezhető elismerő táblát, mely hirdeti, hogy itt egy madárbarát lakik és tevékenykedik.

Az MME Madárbarát kert program / Madárbarát kert elismerő táblája (Fotó: Orbán Zoltán). Az MME Madárbarát kert program / Madárbarát panel elismerő táblája (Fotó: Orbán Zoltán).
A Madárbarát kert program alprogramjainak külön elismerő táblája van, a képen
a Madárbarát kerté és a Madárbarát panelé látható. Nagyításhoz katt
a képekre (Fotók: Orbán Zoltán).

 

A Madárbarát kert programnak 2015-ben már 6.000 regisztrált tagja van országszerte, köztük ezernél is több óvoda és iskola. Legyen Ön is "hivatásos" madárbarát kertész, üdvözöljük a Madárbarát kert programban!

 

Az MME támogatása

Kérjük, ne felejtse, hogy az MME tagság mellett többféle támogatással és a személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásával is segítheti egyesületünk munkáját. Köszönjük!

MME 1% felajánlási felhívás
A letölthető 1% nyilatkozat a képre kattintva érhető el.
 

Orbán Zoltán - Madárbarátok könyve (Cser Kiadó, 2013) külső borító.
Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok könyvét (bolt >>), ...

 

Nagy Csaba szerk. - Odúlakó madaraink védelme (MME, 2013) könyv külső borító.
... illetve a kimondottan az odúlakó madarak védelmével foglakozó
kiadványunkat (bolt >>)!

 

Orbán Zoltán

 

Kapcsolódó hírek

Kaszálás (Fotó: Fehérvári Péter)

Bajban a természetbarát gazdálkodók! A napokban kapták kézhez a 2016-2020 közötti időszak agrár-környezetgazdálkodási támogatásáról szóló értesítéseket a gazdálkodók. Becsléseink és a gazdálkodói visszajelzések szerint a jelenlegi döntés által támogatott Magas Természeti Értékű Területek  (MTÉT) terület csak a felét teszi ki az eddigi vidékfejlesztési programban...

Cikksorozatunk harmadik részében a szó szoros értelmében nyomozni fogunk. Nyomcsapdákat készítve tesszük láthatóvá a láthatatlant a kertben, a tornácon és az ablakban.

Füsti fecskék (Fotó: Orbán Zoltán)

A Tavaszi madárles program keretében idén kitüntetett figyelmet fordítunk a fecskevédelemre, ezért rajzpályázatunk témájául is ezt választottuk.