Természetvédelmi farakás

Ha a madárvédelmi eszközök, odúk, itatók és etetők mellet csak egy egyéb állatfajok életét segítő módszert szeretnénk vagy tudunk alkalmazni, építsünk természetvédelmi farakást! Bátran készítsünk ilyet akkor is, ha gázzal fűtünk, és egyébként nincs szükségünk tűzifára.

Természetvédelmi farakás (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Farakás-reneszánsz

A fatüzelés a Föld jelentős területén, a sarkvidékek és a mérsékelt öv mellett a mediterrán és trópusi hegyvidékeken is a legelterjedtebb fűtési és főzési mód volt évezredeken keresztül, és sok helyen még ma is az. A tűzifát az emberek többnyire a jól ismert farakásokban tárolták, amiket a lakot területekre velünk együtt beköltöző állatok el is foglaltak, megtanultak kihasználni.

Tűzifarakás (Fotó: Orbán Zoltán).
A tűzifarakások egy-egy településen is sok-sok száz négyzetméternyi életteret
jelentettek állatok sokaságának (Fotó: Orbán Zoltán).

 

A fatüzelés megszűnésével a lakott területekről sajnos eltűnőben vannak vagy már el is tűntek azok a farakások, melyek egyedülállóan gazdag és változatos állatvilágnak jelentettek folyamatos vagy ideiglenes élő-, búvó- és szaporodóhelyet. Ezzel pedig jelentősen elszegényedik a környezetünk.

Ezért ha van rá lehetőségünk, a körülöttünk élő rendkívül izgalmas viselkedésű aprónép segítésére és a magunk szórakoztatására létesítsünk természetvédelmi farakást ott is, ahol már nem fával tüzelünk. De akkor sem kell nélkülöznünk a farakás fajgazdagság-növelő hatását, ha több keveset eltüzelünk belőle. Ez esetben annyit kell csak tennünk, hogy a szükségesnél kicsit nagyobb farakást építünk és kinevezünk egy olyan részt, ahol több éven keresztül meghagyjuk a rönköket, nem bolygatjuk a rakást.

Megépítése nem bonyolult és elkészültét követően további munka nélkül is több évtizedig, évről évre egyre jobb hatékonysággal működik.

 

Hogyan építsük meg?

A természetvédelmi farakás mindenekelőtt öreg farakás, melynek rönkjeit évtizedekig vagy soha nem bolygatjuk. Fontos szempont az is, hogy ezt lehetőleg minél több fafaj közepesen vastag, 40-60 cm hosszú, egész (nem hasított), kérges kuglijai és rönkjei alkossák. A természetvédelmi és bemutatási céllal készülő farakást legjobb a ház, az oktatóközpont legalább néhány órán keresztül napsütötte oldalára, méternyi magasságúra és legalább 3-5 m hosszúságúra megrakni úgy, hogy a farakásnak legalább egy része lehetőleg a talajon álljon (ha ez nem lehetséges, az sem baj). Ez segíti a békák számára kedvező párás mikroklíma kialakulását, a gyíkok tojásrakását és a farakásra felkúszó, valamint virágos-, fűszer- és gyógynövények ültetését.

Természetvédelmi farakás (Fotó: Orbán Zoltán).
A farakásban váltogassuk a rönkök és tuskók vastagságát, valamint ...

Természetvédelmi farakás (Fotó: Orbán Zoltán).
... ezek irányát és fafaját (Fotók: Orbán Zoltán).

 

BERENDEZÉS ÉS LAKÓK

Bár első ránézésre csak egy csomó farönk, a jól megrakott természetvédelmi farakás amúgy is sok állatot vonzó élőhelykínálata néhány környezetgazdagítási fogással még változatosabbá tehető.

Természetvédelmi farakás tavasszal (Fotó: Orbán Zoltán).
Minél többféle növény található a farakás környezetében, annál színesebb
állatvilág érzi itt jól magát (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Az egyik legjobb kiegészítő a falra kúszó növényzet, ami jelentősen növeli az élettér nagyságát, ráadásul kellően védett ökológiai folyosót is jelent az épület, a kert többi része felé.

Természetvédelmi farakás vadszőlővel, ősszel (Fotó: Orbán Zoltán).
A lombhullató vadszőlő ősszel csodálatos színeivel, télen a madaraknak élelmet kínáló
termésével is gazdagítja a természetvédelmi farakást – 12 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).

Természetvédelmi farakás vadszőlővel (Fotó: Orbán Zoltán).

Természetvédelmi farakás vadszőlővel (Fotó: Orbán Zoltán).

Természetvédelmi farakás vadszőlővel (Fotó: Orbán Zoltán).

Természetvédelmi farakás vadszőlővel (Fotó: Orbán Zoltán).

Természetvédelmi farakás vadszőlővel, ősszel (Fotó: Orbán Zoltán).

Természetvédelmi farakás vadszőlővel, ősszel (Fotó: Orbán Zoltán).

Természetvédelmi farakás vadszőlővel, ősszel (Fotó: Orbán Zoltán).

Természetvédelmi farakás vadszőlővel, ősszel (Fotó: Orbán Zoltán).

Természetvédelmi farakás vadszőlővel, ősszel (Fotó: Orbán Zoltán).

Természetvédelmi farakás vadszőlővel, ősszel (Fotó: Orbán Zoltán).

Természetvédelmi farakás vadszőlővel, ősszel (Fotó: Orbán Zoltán).

Természetvédelmi farakás porcsinrózsával (Fotó: Orbán Zoltán).
A lágyszárú virágok (itt porcsinrózsa / kukacvirág) amellett, hogy szépek, méh- és
lepkelegelők is, melyek táplálékul – a farakással együtt menedékül – szolgálnak a
beporzást is végző rovaroknak, ezek pedig az olyan miniatűr ragadozóknak,
mint a gyíkok – 25 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

Természetvédelmi farakás porcsinrózsával (Fotó: Orbán Zoltán).

Természetvédelmi farakás porcsinrózsával (Fotó: Orbán Zoltán).

Természetvédelmi farakás porcsinrózsával (Fotó: Orbán Zoltán).

Természetvédelmi farakás porcsinrózsával (Fotó: Orbán Zoltán).

Természetvédelmi farakás porcsinrózsával (Fotó: Orbán Zoltán).

Rajzos pelyhesméh természetvédelmi farakás növényzetén (Fotó: Orbán Zoltán).

Erdei rabló természetvédelmi farakás növényzetén (Fotó: Orbán Zoltán).

Rajzos pelyhesméh természetvédelmi farakás növényzetén (Fotó: Orbán Zoltán).

Zöld bogyómászó poloska természetvédelmi farakáson (Fotó: Orbán Zoltán).

Rajzos pelyhesméh természetvédelmi farakás növényzetén (Fotó: Orbán Zoltán).

Közönséges karimáspoloska-lárva farakás növényzetén (Fotó: Orbán Zoltán).

Rajzos pelyhesméh természetvédelmi farakás növényzetén (Fotó: Orbán Zoltán).

Húslégy természetvédelmi farakás nádszövet darázsgarázsán (Fotó: Orbán Zoltán).

Rajzos pelyhesméh természetvédelmi farakáson pihen (Fotó: Orbán Zoltán).

Húslégy természetvédelmi farakás növényzetén (Fotó: Orbán Zoltán).

Zöld bogyómászó poloska természetvédelmi farakáson (Fotó: Orbán Zoltán).

Rajzos pelyhesméh természetvédelmi farakáson pihen (Fotó: Orbán Zoltán).

Verőköltő bodobács lárvái természetvédelmi farakáson (Fotó: Orbán Zoltán).

Rajzos pelyhesméh természetvédelmi farakáson pihen (Fotó: Orbán Zoltán).

Erdei rabló természetvédelmi farakás növényzetén (Fotó: Orbán Zoltán).

Rajzos pelyhesméh természetvédelmi farakás növényzetén (Fotó: Orbán Zoltán).

Közönséges karimáspoloska-lárva farakás növényzetén (Fotó: Orbán Zoltán).

Verőköltő bodobács természetvédelmi farakáson (Fotó: Orbán Zoltán).

Rajzos pelyhesméh természetvédelmi farakás növényzetén (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Ha van gondozást igénylő virágos növényünk, akkor talán kevésbé felejtjük el a locsolást, ami jótékonyan hat a természetvédelmi farakás környezetének féreg-, puhatestű- és kétéltűfaunájára is.

Természetvédelmi farakás locsolt előterének éjszakai zöld varangy látogatója (Fotó: Orbán Zoltán).
Természetvédelmi farakás locsolt előterének éjszakai  látogatója, a zöld varangy
– 2 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

Természetvédelmi farakás locsolt előterének éjszakai zöld varangy látogatója (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Egész évben, de különösen a nyári hőségben fontos kiegészítője a természetvédelmi farakásnak egy olyan kisméretű itatótálca (legjobb a műanyag virágalátét), amiből  biztonságban tudnak inni a kistestű lakók is.

Itató természetvédelmi farakáson (Fotó: Orbán Zoltán).
Itató természetvédelmi farakáson (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Amikor a természetvédelmi farakás közel van a bejárati ajtóhoz – különösen, ha a ház falát kószónövényzet is borítja –, a bejárati ajtó tartós nyitva tatásakor előforulhat, hogy egy-egy fali gyík vagy egér betéved a lakásba, ahol pedig nincs helyük. Ez egy egyszerű megoldással kiküszöbölhető.

Deszkaküszöb a kert lakóinak lakásba tévedése ellen (Fotó: Orbán Zoltán).
Egy könnyű, könnyen mozgatható, térdmagasságú deszkaküszöböt (például egy fa
raztáblát) szellőztetéskor a nyitott ajtóba téve megakadályozható, hogy a kert

jövő-menő lakói a lakásba tévedjenek. 4 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).

Deszkaküszöb a kert lakóinak lakásba tévedése ellen (Fotó: Orbán Zoltán).

Deszkaküszöb a kert lakóinak lakásba tévedése ellen (Fotó: Orbán Zoltán).

Deszkaküszöb a kert lakóinak lakásba tévedése ellen (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Most pedig lássuk a természetvédelmi farakás leggyakoribb funkcióit, állatcsoportjait vagy fajait, és az ezek megtelepedését lehetővé tevő további környezetgazdagítási lehetőségeket!

 

Gyíkvár

Rengeteg szűk, résszerű búvóhelyével a természetvédelmi farakás az egyik legideálisabb gyíkmenedék, ami kellő védelmet ad a településeken a madarak mellett a gyíkokra is a legnagyobb ragadozóveszélyt jelentő macskák ellen. Lakói ebből a hüllőcsoportból elsősorban a fali gyíkok lehetnek, melyek a leggyakoribb települési gyíkok.


A farakás gyíkbaráttá tételéhez nem sok mindent kell tennünk, menedékhely
és táplálék bőven van itt (Videó: Orbán Zoltán), ...

Fali gyík természetvédelmi farakás itatóján / Wall Lizard at wood-pile water bowl (Fotó: Orbán Zoltán).
... az itató leggyakoribb nyári látogatói között vannak a gyíkok, ezért már csak miattuk
is érdemes kitenni ezt az olcsó kis kiegészítő eszközt; 4 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).

Fali gyík természetvédelmi farakás bogártyanya-rönkjén napozik / Wall Lizard at wood-pile water bowl (Fotó: Orbán Zoltán).

Fali gyík természetvédelmi farakásban / Wall Lizard at wood-pile water bowl (Fotó: Orbán Zoltán).

Fali gyík természetvédelmi farakás talaján / Wall Lizard at wood-pile water bowl (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Sünmenedék

Egyre rendezettebb településeinken a sünök számára nem az élelem, hanem a nappali és a téli búvóhely hiánya jelenti a mind gyakoribb problémát.

Természetvédelmi farakás (Fotó: Orbán Zoltán).
Ha a természetvédelmi farakás alapi részében a vastagabb rönköket
nagyobb hézagokkal rakjuk, ...


... akkor a sünök éjszakai portyájuk során jó eséllyel megtalálják és búvóhelyként
használatba is veszik ezeket.


A sünök számára beszerezhető kisméretű kutyaházhoz hasonló sünmenedék is, ...

Süntanya természetvédelmi farakásnál nyáron (Fotó: Orbán Zoltán).
... amit a természetvédelmi farakáshoz is kitehetünk éjszakai menedéknek ...

Süntanya természetvédelmi farakásnál télen (Fotó: Orbán Zoltán).
... és telelőhelynek (Fotók, videók: Orbán Zoltán).

Darázsgarázs

A közismerten agresszív, családokban élő telepes méhek és darazsak mellett léteznek nem támadékony, magányosan élő fajok is, melyek partoldalak, a talaj és épületfalak lyukaiba falazzák utódaikat. Ezek az állatok a néhány milliméterestől a poszméh nagyságig fordulnak elő. Modern tégla- és betonépületeink sajnos nem kínálnak számukra szaporodóhelyet, nem úgy, mint a hajdani vályogfalak és nádtetők.

Ezek a változatos méretű és legelésmódú fajok rendkívül fontosak a növények beporzásában, amit a közepes mérettartományú házi méhek egyedül képtelenek elvégezni. Ezért ezeknek a pollinátoroknak a védelme, utódnevelésük segítése jól felfogott érdekünk is. Szerencsére ehhez rendelkezésünkre áll egy rendkívül látványos és izgalmas eszköz – a darázsgarázs.

Az eszköz elnevezése csalóka, mivel a természetes földfali költőhelyekhez hasonlóan főleg kőműves méhek (Osmia nem) képviselői foglalják el. Magyar nyelven viszont a darázsgarázs dallamosabb, egyszerűen jobban hangzik, ráadásul a méhgarázs kimondva könnyen érthető mélygarázsnak, ami felesleges félreértésekhez vezetne.

Darázsgarázs minden 3–15 mm átmérőjű, legalább néhány cm hosszúságú, cső alakú tárgy, illetve bármely olyan anyag, amibe ilyen lyukak mélyíthetőek. Elkészítésük a természetvédelmi farakásba a legkönnyebb és leghatékonyabb, mivel itt akár több száz lyukat is fúrhatunk, jó nagy darázsgarázs-telepet kialakítva.

Darázsagarázs-telep készítésse természetvédelmi faraksásba (Fotó: Orbán Zoltán).
Darázsgarázs költőüregek telepes kialakítása természetvédelmi farakásba.

Darázsagarázs-telep természetvédelmi farakás rönkjeiben, és egy lyukacsos téglában (Fotó: Orbán Zoltán).
Darászgarázs-telep a farakás rönkjeiben, és egy lyukacsos téglában, ...

Lyukacsos tégla darázsgarázs hátulja malterrel lezárva (Fotó: Orbán Zoltán).
... melynek hátulját malter zárja le (Fotók: Orbán Zoltán).

 

A magányos méhek és néhány hasonlóan egyedül élő, ragadozódarázs ezekbe a költőüregekbe virágport (a méhek) vagy megbénított hernyókat, pókokat (a darazsak) hord, majd erre petézik. Ezt követően a rovar a fejlődő lárvák védelme érdekében lezárja, leggyakraban sárdugóval tapasztja be a költőüreg bejáratát.

A darászgarázsok egyik magányos méh lakója (Fotó: Orbán Zoltán).
A darázsgarázsok egy magányos méh lakója.

Magányosméh-faj darázsgarázs bejáratánál (Fotó: Orbán Zoltán).
A darázsgarázs lefalazott menedékében kifejlődött magányosméh-faj a záró sárdugót
átrágva kiszabadul és megkezdi felnőtt életét (Fotók: Orbán Zoltán).

 

A darázsgarázsok nemcsak a "főállású" lakók, hanem ezek élősködő rovarfajai miatt is izgalmasak. Ezek a változatos méretű, színű, formájú és rendszertani besorolású legyek és fürkészek a még nyitott költőkamrába csempészik petéiket, vagy a sárdugó mögött fejlődő lárvákra, esetleg ezek szüleire pályáznak. A fürkészek hosszú tojócsövüket a fa rostjai között beszúrva képesek saját petéjüket a bölcsőbe juttatni, ahol a gazdafaj lárvája helyett ezek fejlődnek ki.

A darázsszínű fémfürkész a darázsgarázsok egyik leggyakoribb élősködője. Ezen a képen az állat egy sárdugóval lezárt bölcső bejáratánál kutakodik (Fotó: Orbán Zoltán).
A darázsszínű fémfürkész a darázsgarázsok egyik leggyakoribb élősködője. Ezen
a képen az állat egy sárdugóval már lezárt, ...

Darázsszínű fémfürkész darázsgarázs még nem használt, nyitott költőüregénél (Fotó: Orbán Zoltán).
... ezen pedig egy még nem használt, nyitott bölcső bejáratánál
kutakodik (Fotók: Orbán Zoltán).

Bogártanya

A természetvédelmi farakás rönkjei a darázsgarázsok lakóinál jóval több rovarfajt vonzanak, mivel a lebomló faanyag bogártanyaként is "működik" (a Madárbarát kert program eszközeinek elnevezései többnyire nem lehetnek rendszertani pontosságúak). A farontó ízeltlábúak – melyek legismertebb hazai képviselői a fantasztikus megjelenésű szarvas- és orrszarvúbogarak, valamint a cincérek – a pusztuló fára petéznek, a kikelő lárvák pedig a fába rágják magukat, és ott táplálkozva fejlődnek ki. Minél több fafaj rönkjeiből, tuskóiból áll a farakásunk, annál több farontórovar-faj megtelepedésére, és természetesen annál változatosabb fürkészrovar-faj megjelenésére számíthatunk.

Farontó rovar járatai természetvédelmi farakás rönkjében (Fotó: Orbán Zoltán).
Farontó rovarok járatai természetvédelmi farakás rönkjében – 5 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).

Farontó rovar járata természetvédelmi farakás rönkjében (Fotó: Orbán Zoltán).

Farontó rovarok lárváinak rágás "fűrészpora" természetvédelmi farakásnál (Fotó: Orbán Zoltán).

Farontó rovarok lárváinak rágás "fűrészpora" természetvédelmi farakásnál (Fotó: Orbán Zoltán).

Farontó rovar lárvájának rágás "fűrészpora" természetvédelmi farakásnál (Fotó: Orbán Zoltán).

 

A bogártanya-rönkökbe nem csak a korhadó faanyaggal táplálkozó szaproxilofág rovarok költözhetnek be. A hatalmas és erős kék fadongó rágója elég erős ahhoz, hogy férfi mutatóujj vastagságú járatokat rágjon magának a holt fába, és természetes darázsgarázsként ebbe készítse utódnevelő bölcsőit.

Kék fadongó járatának bejáratánál természetvédelmi farakásban (Fotó: Orbán Zoltán).
Természetvédelmi farakásunk lakója lehet kontinensünk egyik leglátványosabb
hártyásszárnyúja, a két-három centiméteresre megnövő kék fadongó is, ...

Kék fadongó férfiujj-vastagságú járatai természetvédelmi farakás rönkjeiben (Fotó: Orbán Zoltán).
... ami ilyen elképesztő "lyukakat" képes rágni a holt fába – 10 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).

Kék fadongó férfiujj-vastagságú járatai természetvédelmi farakás rönkjeiben (Fotó: Orbán Zoltán).

Kék fadongó járatának bejáratánál természetvédelmi farakásban (Fotó: Orbán Zoltán).

Kék fadongó járatának bejáratánál természetvédelmi farakásban. Alatta jól megfigyelhető a lakójárat rágásának "fűrészporhalma" (Fotó: Orbán Zoltán).

Kék fadongó járatának bejáratánál természetvédelmi farakásban. Alatta jól megfigyelhető a lakójárat rágásának "fűrészporhalma" (Fotó: Orbán Zoltán).

Kék fadongó járatának bejárata és rágásának "fűrészpora"  természetvédelmi farakásban (Fotó: Orbán Zoltán).

Kék fadongó járatának bejárata, rágásának "fűrészpora" és a rovar sötét ürülékcsomói  természetvédelmi farakásban (Fotó: Orbán Zoltán).

Kék fadongó járatának folytatása  természetvédelmi farakás rönkjében (Fotó: Orbán Zoltán).

Kék fadongó járatának folytatása  természetvédelmi farakás rönkjében (Fotó: Orbán Zoltán).

Kék fadongó járatának folytatása természetvédelmi farakás rönkjében (Fotó: Orbán Zoltán).

 

A természetvédelmi farakás utólag is kiegészíthető bogártanya-rönkökkel. Ezek miatt nem kell megbontanunk az építményt, a rönköket a rakás tetejére és mellé is elhelyezhetjük.

Bogártanya-rönkök természetvédelmi farakásra utólag elhelyezve (Fotó: Orbán Zoltán).
Bogártanya-rönkök természetvédelmi farakásra és mellé utólag elhelyezve – 8 fotó,
katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

Bogártanya-rönkök természetvédelmi farakásra utólag elhelyezve (Fotó: Orbán Zoltán).

Bogártanya-rönkök természetvédelmi farakásra utólag elhelyezve (Fotó: Orbán Zoltán).

Kék fadongó járatának bejárata természetvédelmi farakás bogártanya-rönkjében (Fotó: Orbán Zoltán).

Kék fadongó járatának bejárata természetvédelmi farakás bogártanya-rönkjében (Fotó: Orbán Zoltán).

A kék fadongó járata itt alig észrevehető, mert éppen elzárja a rovar által kifelé kapart "fűrészpor" (Fotó: Orbán Zoltán).

Kék fadongó járatának bejáratánál természetvédelmi farakás bogártanya-rönkjében (Fotó: Orbán Zoltán).

Kék fadongó járatának bejáratánál természetvédelmi farakás bogártanya-rönkjében (Fotó: Orbán Zoltán).

 

A farontó és a fában élő rovarok megjelenése a természetvédelmi farakásban nem jelenti azt, hogy ezek az állatok az épületet is "megtámadják". A festett, lenolajjal vagy egyéb időjárásálló anyaggal kezelt fa számukra nem megfelelő, ezért nem is foglalkoznak ezekkel. A tetőtérben pedig túl sötét van ahhoz, hogy a nappali életmódot folytató fadongók ezekbe költözzenek.

 

Madár fészkelőhely

Bár a farakás első pillantásra nem tűnik tipikus madár fészkelőhelynek, az ökörszem és a vörösbegy alkalmilag magától is megtelepszik a rönkök közötti hasadékokban. Mesterséges odúk ("B", "D" és "C") beépítésével, egyéb potenciális fészkelőhelyek kialakításával pedig a beköltözés gyakoriságát és a betelepülő fajok számát is növelhetjük. Ezekről az alábbi képek aláírásának linkjeire kattintva olvashatunk részletesen.

Ragadozók elleni védelemmel ellátott bejáratú "C" odú nem bolygatott farakásba is kihelyezhető (Fotó: Orbán Zoltán).
Ragadozók elleni védelemmel ellátott bejáratú "C" odú és ...

Üreges fatuskó fészkelőhely kéreggallérral ökörszemek és vörösbegyek számára (Fotó: Orbán Zoltán).
... üreges fatuskó fészkelőhely kéreggallérral ökörszemek és vörösbegyek, ...

Gyephenger fészkelőhely búbosbankák számára természetvédelmi farakásbakihelyezve (Fotó: Orbán Zoltán).
... gyephenger fészkelőhely búbosbankák számára természetvédelmi farakásba
is kihelyezhető (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Téli madáretető

A természetvédelmi farakás megtisztított előtere talajetetőként, a rönkök pedig etetőtálca alapjául szolgálhatnak, így a tavaszi és nyári nyüzsgés után télen is színes állatforgatagban gyönyörködhetünk itt. A különleges helyszíntől eltekintve itt is az etetés általános szabályai érvényesek. Az ágak rengetege jó búvóhelyet kínál az ökörszemeknek, ezért a természetvédelmi farakás egyben speciális ökörszem-etetőként is funkcionál, ahol nagyobb eséllyel láthatjuk ezt a pirinyó madárkát, mint máshol.

Természetvédelmi farakás téli nyugalomban (Fotó: Orbán Zoltán).
Természetvédelmi farakásunknak nem kell feltétlenül téli álomba merülnie; ...

Talajetető természetvédelmi farakásnál (Fotó: Orbán Zoltán).
... ha folyamatosan eltakarítjuk a havat és eleséget szórunk ki, akkor télen, mint
bármely más etetőhelyen, itt is zajlani fog az élet (Fotók: Orbán Zoltán).

Egérvár és bagolyetető

A baglyok a madárvilág legizgalmasabb képviselői közé tartoznak, rengetegen kedvelik őket, és szeretnék, ha a környezetükben is élnének. A hazánkban rendszeresen fészkelő nyolc bagolyfajból öt településlakó is. A közelmúltig, amikor szinte minden udvarban volt lábasjószág, lakott disznóól és istálló, vagy éppen tűzifarakás, az itt élő egerek bőséges táplálékot és vonzerőt jelentettek a baglyoknak.


Ott, ahol még bőven találnak zsákmányt, a tél egyik legnagyobb madárlátványosságát
jelentik a telelő erdei fülesbagoly csapatok (Videó: Orbán Zoltán).

 

A legelőállat-állomány és a háztáji állattartás európai uniós csatlakozásunkkal bekövetkező összeomlása, az istállók kiürülése a települési bagolyállományokra is kedvezőtlenül hatott. Bár az épületek kínálta potenciális fészkelőhelyek száma jelentősen nem csökkent, a táplálékállatok, pontosabban ezek koncentrált jelenléte jelentősen kisebb lett, és ez vált a legfontosabb bagolyállomány-csökkentő tényezővé. Ezt a hatást sajnos tovább fokozhatja a lakott területek baglyai számára alkalmi alternatív táplálékot jelentő verebek várható csökkenése is (épületek modernizálása, panelszigetelés → fészkelőhely-csökkenés; szúnyogirtás → táplálékcsökkenés).

Ott, ahol szeretnénk a telelő baglyok baglyokat megfigyelni vagy költésüket is segíteni, érdemes számukra vadászterületet jelentő egérvárakat kialakítani. A természetvédelmi farakás sok funkciója közül az egyik éppen ez az egérvárjelleg lehet.

Házi egér természetvédelmi farakáson (Fotó: Orbán Zoltán).
Ha elfelejtjük a sztereotip "nemszeretem" állat megközelítést, akkor az olyan
kisrágcsálók, mint amilyen ez a házi egér, valójában a legbájosabb
állatok közé tartoznak – 5 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

Házi egér természetvédelmi farakáson (Fotó: Orbán Zoltán).

Házi egér természetvédelmi farakáson (Fotó: Orbán Zoltán).

Házi egér természetvédelmi farakáson (Fotó: Orbán Zoltán).

Házi egerek természetvédelmi farakáson (Fotó: Orbán Zoltán).


Egérvárként is működő természetvédelmi farakás élete éjjel, automata vadkamerával ...


... és hagyományos kamerával megörökítve (Videók: Orbán Zoltán).

 

Ehhez nem kell mást tennünk, mint a nyár második felétől hetente egy-két marék napraforgómagot, búza- vagy kukoricaszemet, esetleg apró szemű kutyatápot a rönkök (és a fal) közé szórni, ami segíti az ősszel amúgy is a lakott területekre húzódó kisrágcsálók egérvárba költözését. Továbbá télen az előző fejezetben bemutatott módon itt is működtessünk talajetetőt, ami a baglyoknak zsákmányt jelentő egerek számára is táplálékot kínál. A madáretetési időszak befejeztével, tavasztól őszig ismét érdemes folytatni a heti magszórást a rönkök közé, különösen akkor, ha baglyok költenek a közelben. Az éjszakai vadászok dolgát megkönnyíti, ha a természetvédelmi farakás előterének legalább egy részét folyamatosan megtisztítjuk a növényzettől.


Attól nem kell félnünk, hogy az egérvár lakói "elözönlik" a házat, mert ha a baglyok
nem, akkor a környék egyéb emlős kisragadozói kordában tartják az állományt
(Videó: Orbán Zoltán).

 

A kisrágcsálók természetesen nem csak a baglyok táplálékállataiként izgalmas lakói a természetvédelmi farakásoknak! Ezek az óvatos, de rendkívül látványos viselkedésű állatok az egérváraknál jól megfigyelhetőek. Sőt, megfigyelésük akár "programozható" is, ami a környezeti nevelési és turizmusfejlesztési vonatkozásokat is segíti.

Ehhez nem kell mást tennünk, mint az egéreleség (lehetőleg azonos időpontban elvégzett) kiszórásakor kopogással jelezni az állatoknak (lásd az alábbi két videón), akik ezt néhány alkalmat követően megtanulják, és a hívásra egyre nagyobb valószínűséggel elő is jönnek. Ha ilyenkor csendben, a hirtelen mozdulatokat kerülve leülünk a farakás elé, akkor szó szerint testközelből figyelhetjük meg az egérkéket, ami a dolog szokatlansága miatt is életre szóló élményt jelent gyereknek és felnőtteknek egyaránt!


Ráadásul a megfigyelés módját is váltogathatjuk! Végezhetjük teljes sötétségben,
amikor az állatoknak csak a körvonalait látjuk és a motoszkálásuk
zaját halljuk, ...


... majd egy rögzített zseblámpát (ennek fénye nem ugrál) felkapcsolva
immáron láthatjuk is őket (Videók: Orbán Zoltán).

 

Ne felejtsük el, hogy az igazi természetbúvár a természet minden jelenségére nyitott, mindent megfigyel és mindenből tanul. Ehhez ideális terepet jelent a Madárbarát kert program, és ennek más állatcsoport-védelmi eszközei, köztük a most megismert természetvédelmi farakás is.

Reméljük, mind több helyen létesülnek ilyenek is, menedéket jelentve állatcsoportok, -fajok és -egyedek sokaságának, nekünk pedig sok-sok órányi izgalmas megfigyelést kínálva akár egész évben. Ehhez mindenkinek sok sikert kívánunk!

 

Környezeti nevelési segédeszközök

A természetvédelmi farakás gerinctelen lakóinak megfigyelését segítik az MME bolt által forgalmazott, az állatokat nem károsító természetbúvár eszközök, amikkel gyerekek és felnőttek egyaránt közelről ismerkedhetnek meg az apró lények lenyűgöző világával.

"Bogárnézők" (Fotó: Orbán Zoltán).
"Bogárnézők" az MME bolt kínálatából (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Orbán Zoltán - Madárbarátok könyve (Cser Kiadó, 2013) külső borító.
Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok könyvét (bolt >>).

 

Orbán Zoltán