Barátposzáta
Barátposzáta

Nevek és kódok

Magyar név
Barátposzáta
Tudományos név
Sylvia atricapilla
Angol név
Eurasian Blackcap
EURING-kód
12770
HURING-kód
SYLATR

Rendszertan

Rend
Verébalakúak
Passeriformes
Család
Poszátafélék
Sylviidae

Testméretek

Testhossz (cm)
13-13
Szárny fesztávolság (cm)
20-23
Hím tömege (g)
16-25
Tojó tömege (g)
16-25

Védelmi státusz

Hazai jogi védettség
védett
Természetvédelmi érték (Ft)
25 000
Vörös lista (globális)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Vörös lista (Európa)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Vörös lista (EU)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Berni Egyezmény
II. függelék
Bonni Egyezmény
II. függelék

Leírás és életmód 

Leggyakoribb poszátafajunk. Könnyedén alkalmazkodik a degradáltabb élőhelyekhez és az ember közelségéhez egyaránt. Régebbi neve barátka, mely kis testméretére és a hím fekete színű sapkájára utal. A tojók és fiatalok fejteteje rozsdabarna. Rövidtávú vonuló, egyes példányai megfelelő táplálék megléte esetén át is telelnek. Rovarokkal, pókokkal, csigákkal táplálkozik, de a hideg idő beálltával gyümölcsöket, bogyókat fogyaszt. Ősszel leggyakrabban a fekete bodza termését fogyasztja. Áttelelését úgynevezett lágyeleséggel – alma, körte, zöldségfélék, túró, sajt – segíthetjük elő.

Élőhelye, költése:

Szinte minden hazai bokros élőhelyen találkozhatunk vele. Eurázsiai elterjedésű faj, de kisebb számban Észak-Afrikában is költ. A sűrű aljnövényzetű bokros, fákkal tarkított élőhelyeket kedveli. Parkokban, kertekben, sík- és dombvidéken egyaránt megtalálható. Évente kétszer költ. A hím kezdetben több fészekkezdeményt is épít, melyek közül a tojó választja ki, melyiket fejezzék be közösen. A fészek általában 1 méternél alacsonyabban épül. 3-7 tojást tojik, melyeken a két szülő felváltva kotlik.

Előfordulás és állományainak helyzete 

Hazai fészkelő-állománya 930 000 - 1 120 000 párra tehető (2000-2012) és mérsékelt növekedést mutat (1999-2015).

Hazai előfordulás

Státusz: rendszeres fészkelő

Hazai előfordulási időszak: március-október hónapokban, de át is telelhet


További fajokról a MAP adatbázisában tekinthetőek meg hasonló térképek. >>
A fenti interaktív térképen a 1999.01.01. óta eltelt időben megfigyelt és a Madáratlasz Program (MAP) adatbázisba feltöltött adatok alapján láthatóak a faj előfordulásának helyei és a fészkelés valószínűségére utaló információk (színezés). 
Térbeli felbontás: 10*10 km (UTM négyzetek)


A fenti interaktív grafikonon a Madáratlasz Program (MAP) adatbázisba feltöltött "teljes fajlistás" adatok alapján látható a faj előfordulási gyakoriságának alakulása az utóbbi 26 hétben, hetenkénti bontásban. További fajokról - bármely időszakra vonatkozóan - a MAP adatbázisban a "Fajok előfordulási gyakorisága" oldalon tekinthetőek meg hasonló grafikonok és térképek. >>


A fenti animált térképen lehet megtekinteni (a PLAY gombra kattintva) a faj európai előfordulását térben és időben (heti felbontásban). A térkép a EuroBirdPortal-ról származik, amelyhez a magyarországi adatokat a MAP adatbázisból biztosítjuk.

Állományváltozás

A hazai állomány változásáról a fészkelési időszakra vonatkozóan a Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) szolgál információkkal.


Információk a grafikon helyes értelmezéséhez
MMM adatbázis > Grafikonok > Trend adatok >>

Madárgyűrűzési adatok 


A grafikonokon használt kor kódok: Pull.: fióka korban gyűrűzött; 1y: a kikelés évében gyűrűzött („első éves”); 1+: a kikelést követő évben vagy években gyűrűzött („1. évén túl”); F: nem meghatározható (de nem fióka) korban gyűrűzött madarak.


A grafikonokon használt kor kódok: Pull.: fióka korban gyűrűzött; 1y: a kikelés évében gyűrűzött („első éves”); 1+: a kikelést követő évben vagy években gyűrűzött („1. évén túl”); F: nem meghatározható (de nem fióka) korban gyűrűzött madarak.

Magyarországi madárgyűrűzési helyek területi eloszlása (1951-től)

Az egyes szimbólumok mérete arányos az adott koordinátán megjelölt madarak mennyiségével.

Megkerülési térkép(ek)

Magyarországon jelölt madarak megkerülési helyei (a térkép tartalmazza azoknak a – madárgyűrűzési adatbankban szereplő – madaraknak a külföldi vonatkozású megkerülési adatait is, amelyeket a történelmi Magyarország területén gyűrűztek).

A Magyarországon megkerült külföldi gyűrűs madarak jelölési helyei.

Az egyes szimbólumok mérete arányos az adott koordinátán megjelölt madarak mennyiségével.

A kézrekerülések körülményei

A kérzekerülési körülmények 8 fő csoportba kerültek összegzésre. A diagram csak a kézrekerüléseket tartalmazza (a visszafogásokat és a megfigyeléseket nem).

Média 


"Kolibrizó" barátposzáta az etetőn (Videó: Orbán Zoltán).


Az etető "réme" - barátposzáta talajetetőn dióbelet védelmez (Videó: Orbán Zoltán).


Barátposzáta vajból csipeget (Videó: Orbán Zoltán).


Áttelelő barátposzáta alma etetőn (Videó: Orbán Zoltán).


Barátposzáta téli talajitatón (Videó: Orbán Zoltán).


Barátposzáta alma etetőn (Videó: Orbán Zoltán).


Barátposzáta az etetőn (Videó: Orbán Zoltán).


Barátposzáta tojó alma etetőn (Videó: Orbán Zoltán).


Barátposzáta tojó talajetetőn (Videó: Orbán Zoltán).


Barátposzáta talajetetőn diót eszik (Videó: Orbán Zoltán).


Barátposzáta cinkegolyón (Videó: Orbán Zoltán).


Vonuló barátposzáták itatónál (Videó: Orbán Zoltán).


Barátposzáta itató mellett énekel (Videó: Orbán Zoltán).

Kapcsolódó linkek 

Angol nyelven:

BirdLife fact sheet >> 
a BirdLife International megfelelő oldala

2015 European Red List assessment (PDF) >> 
a BirdLife európai Vörös Listájának megfelelő oldala

The Internet Bird Collection >> 
on-line audiovizuális archívum a világ madarairól

Xeno-canto bird sounds >> 
on-line madárhang adatbázis

Galéria: 

Gyűrűzéskor kézben tartott madár

Ajánlott idézés

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2019) Magyarország madarai: Barátposzáta. http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-sylatr Letöltés dátuma: 2019-04-19