NAPI MADÁRVÉDELEM > Madármentés > Telelő gólyáink védelme

Legfrissebb híreink

Már telefonon is támogathatja az MME madárvédelmi munkáját!


Kiemelt hírünk
A NIOK (Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány) pályázatra beadott anyagunk eredményesen vizsgázott és megkaptuk a lehetőséget, hogy a jövőben ...

Tovább »

Javában tart az énekesmadarak fiókáinak fészekelhagyása és a fiókamentési kérdések szezonja


Kiemelt hírünk

Az idei évben akár kérdőjelet vagy idézőjelet is tehetnénk a címben jelzett "Javában tart" kifejezéshez, mivel a március közepi tél és a mostani ...

Tovább »

Gólya Road Show 2013


Kiemelt hírünk- Frissítve 2013. június 19. 08:44




Az MME 2013-ban is megszervezi országos gólyafészek felmérési és gyűrűzési programját, a Gólya ...

Tovább »

II. Nagyhalászi Gólyafesztivál - 2013. június 22-23.


2013. június 19.
Nagyhalász, egy 6 ezer lelkes város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a templomtornyára szerelt webkamera képét mégis 140 ország 4 millió látogatója ...

Tovább »

Végső döntéshez közeledik a Közösségi Agrárpolitika (KAP) reformja - mi lesz veled zöldítés?


2013. június 18.
A Közösségi Agrárpolitika elmúlt években zajló reformjának egyik kiemelt célja az volt, hogy a mezőgazdasági termelők a részükre juttatott agrártámogatásért ...

Tovább »

Bíborka, a bekamerázott kerecsensólyom-fészek fiókája sikeresen kirepült


2013. június 14.

Az elmúlt napokban újabb fordulóponthoz érkezett a kerecsensólyom-védelmi LIFE program keretében bekamerázott kerecsenpár élete: kirepült Bíborka, ...

Tovább »

Discovery Önkéntes Nap - Beszámoló MME Börzsönyi Helyi Csoport


2013. június 13.

Helyi csoportunkat érte az a megtiszteltetés, hogy a Nemzetközi Discovery Önkéntesnap keretében a csatorna magyarországi munkatársai a mi tevékenységünket ...

Tovább »

Hírek a Vásárhelyi-pusztáról


2013. június 11.
2013-ban április 9-én kezdtük a vércse költőtelepek ellenőrzését a Dél-Tiszántúlon. Átlagos évben ekkor a vörös vércsék már tojásos fészkeiken ...

Tovább »

Gyereknap Sülysápon- Beszámoló


2013. június 10.
A sülysápi Wass Albert Művelődési Központ felkérésére, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Tápió-vidéki Helyi Csoportja játékos ismeretterjesztő ...

Tovább »

Schmidt Egon ismét dedikál - 2013. június 7.


2013. június 7.






Schmidt Egon, az ismert ornitológus, Kossuth-díjas író 2013. június 7-én (pénteken), 16-18 h között dedikálja könyveit ...

Tovább »

Zéró tolerancia a madarak illegális pusztítása ellen Európában és Észak-Afrikában


2013. június 6.
A Vidékfejlesztési Minisztérium és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület is részt vett a múlt hét során a vonuló állatfajok védelméről ...

Tovább »

Áramszolgáltatók családi napja Szögligeten - Beszámoló


2013. június 6.

Vidám családi programmal várta az MME Gömör-Tornai Helyi Csoportja és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság az ÉMÁSZ dolgozóit 2013. június 1-jén. ...

Tovább »

Élelmet üzemanyag helyett!


2013. június 5.
Zöld szervezetek szorgalmazzák, hogy a kormány, illetve az európai parlamenti képviselőink egyaránt szavazzák meg az agroüzemanyag célkitűzések drasztikus ...

Tovább »

Az "Év kétéltűje a barna ásóbéka" rajzpályázat nyertes képei


2013. június 4.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya által márciusban meghirdetett rajzpályázat eredményeit ...

Tovább »

Kitüntetések átadása az MME 2013. évi Küldöttközgyűlésén


2013. május 29.

Egyesületünk a hét végén, szombaton tartotta évi rendes Küldöttközgyűlését, ahol a helyi csoportok küldöttei dönthettek a felmerülő kérdésekről. ...

Tovább »

Befogadták nevelőszülei a mentett sasfiókát


2013. május 29.
A veszélyeztetett fészekből május elején megmentett tojásból kikelt parlagi sas fióka a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság dévaványai Túzokvédelmi ...

Tovább »

Új gólyakamera Dejtáron és rejtélyes éjszakai látogató Kazáron


2013. május 24.

Tavaly nyáron nagy sikert aratott a Nógrád megyei új gólyakameránk, s bár a gólyák idén április elején megérkeztek Kazárra, de költésbe nem kezdtek. ...

Tovább »

Nyomtatás

Telelő gólyáink védelme

Az elmúlt években egyre gyakrabban találkozhatunk telelő fehér gólyákkal Magyarországon (áttekintő táblázat >>). Ezek a madarak az akár Dél-Afrikáig is elvonuló fajtársaikkal szemben az itthon maradás mellett döntöttek vagy elégtelen kondíciójuk, röpképességük miatt nem tehettek mást. Ha sikerül túlélniük a tél viszontagságait, a következő télen is jó eséllyel maradhatnak helyben, mivel ekkor már meglehetős rutinnal, kidolgozott túlélési stratégiával rendelkeznek, amit nem kis mértékben a róluk gondoskodó embereknek is köszönhetnek.

Tápiógyörgyén telelő fehér gólyák a napsütésben felmelegedő,
hófedte vetésen vadásznak és napoznak. A felvételen látható
viselkedés részletes elemzését
itt olvashatja >>
(Videó: Orbán Zoltán)
.


Miért maradnak itthon és miként maradnak életben?
A gólyák rendkívül gazdag tápláléklistával rendelkező madarak. Nyáron elsősorban rovarokkal táplálkoznak, de gyakorlatilag bármit, amit le tudnak nyelni: kisrágcsálókat, gyíkokat, békákat, kígyókat, halakat is megfognak. A faj éppen azért vonuló, mert a fő táplálékbázisát jelentő rovarok télen nem hozzáférhetőek. Ha azonban tisztában vagyunk azzal, hogy a fehér gólyák hosszú távú - a Szaharától délre - vonuló madárként akár Dél-Afrikáig is elrepülnek, ami oda-vissza több mint 20.000 km-es veszélyekkel teli utat jelent minden évben, akkor már nem olyan nehéz beleélnünk magunkat annak a gólyának a helyzetébe, mely az áttelelés megkockáztatása mellett dönt. Ezt több körülmény teszi reálisan túlélhetővé számukra:

  • táplálkozási stratégiájuk rugalmas, alkalmazkodik az éppen rendelkezésre álló zsákmányállatokhoz;
  • az agrárterületeken, szántókon, gyepeken, árokpartokon élő kisrágcsálók (pockok, egerek) nem alszanak téli álmot, így télen - hacsak nincs vastag hótakaró - is táplálékbázist jelentenek;
  • a fehér gólyák dögöt is esznek - például a kombájnok mögött lépkedve összeszedik az elkaszált kisebb állatok tetemeit -, ezért a hulladéklerakók télen terített asztalt kínálnak számukra;

Télen a fehér gólyák számára is fontos táplálkozóterületet jelentenek a
hulladéklerakók, ahol a bomlás hője miatt melegebb is van,
mint a környező területeken (Videó: Nagy Károly).



A hulladéklerakók óriási, akár több tízezres, elsősorban sirályokból
és varjakból álló madártömegeket is is vonzanak, ezért a telelő
gólyák túlélése mellett a madárgyűrűzési akcióknak is fontos
helyszínei. A videón látott akcióról
itt olvashat >>
(Videó: Orbán Zoltán).


  • végül, de nem utolsó sorban a generációk óta a lakott területeken fészkelő gólyák gyorsan rájönnek arra, hogy ha télen itthon maradnak, akkor az emberek etetéssel segítik őket.

Látható, hogy az itthon maradó fehér gólyák korántsem esélytelenek, alkalmazkodóképességüknek, az emberek segítségének és némi szerencsének köszönhetően reális esélyük van túlélni a telet. Az elmúlt évek megfigyelési adatai, különösen Fülöp, a Spanyolországból Magyarországra települt fehér gólya példája is azt mutatja, hogy ha egy madár túlélte az első áttelelést, akkor az így szerzet rutinjának, helyismeretének köszönhetően jó eséllyel dönt a következő ősszel is a maradás mellet.


Mivel és hogyan etethetők a telelő gólyák?
Az, hogy a gólyák dögöt is esznek, az énekesmadarakéhoz hasonlóan megkönnyíti a téli etetésüket. Azonban fontos tisztában lenni azzal, hogy ezeknek a madaraknak a csőre tépésre nem alkalmas, torkuk pedig messze nem olyan tágulékony, mint például a kormoránoké, ezért nemcsak a táplálék fajtája, de a felkínált falatok megfelelő nagysága is fontos szempont:

  • 10 cm-nél nem szélesebb keszegek, a magas hátú vagy ennél nagyobb halak darabolva
  • 10-15 cm hosszú, kétujjnyi vastag nyers marhahús darabok; kacsa-, liba-, pulyka-, tyúkszív és zúza; apró, hosszúkás darabokra vágott csirke farhát (nyers disznóhús a féregfertőzés veszélye miatt sem állatnak, sem embernek nem adható!)
  • tenyészetből származó egér, süldő patkány, naposcsibe és naposkacsa tetemek.

Az áttelelő gólyák napi eleségigénye sok mindentől függ. Ezek között a legfontosabb az adott példány egészségi állapota és kondíciója. Egy legyengült, éhező egyed akár két-háromszor annyit is ehet, mint egy napok-hetek óta folyamatosan eleget táplálkozó, megfelelő tartalékokkal rendelkező állat, mely akár egy-két napnyi éhezést is kibír. A megfelelő kondícióhoz szükséges táplálékellátottságot, és a napi táplálékigényt télen elsősorban az időjárás befolyásolja. Ha nappal is tartósak a kemény fagyok, illetve ha napokon, heteken keresztül vastag hótakaró borítja a földeket, akkor több ennivalót kell adnunk nekik. Ha azonban enyhül az idő: sokat süt a nap, nincs hó és a vizek sem fagynak be, akkor a madarak több pockot és egeret (esetleg halat) tudnak fogni, ezért akár jelentősen kevesebb "rásegítésre" van szükségük vagy teljesen el is maradhatnak az etetőhelyről. A madarak aktuális táplálékigényét az jelzi legjobban, hogy a felkínált mennyiség elfogy-e vagy sem. Ha mindent megesznek, akkor érdemes többet adni nekik, ha pedig több napon keresztül meghagynak ebből, akkor csökkenthetjük is az adagot. Ebből következően az alábbi mennyiségi adatok iránymutató jellegűek, ennél többet is igényelhetnek vagy kevesebb is elegendő lehet:

  • 3-5 db tenyérnyi keszeg,
  • vagy egy nagy marék marhahús nyesedék,
  • vagy 5-15 egér,
  • vagy 1-3 süldő patkány,
  • vagy 5-15 naposcsibe, naposkacsa.


Az etetés elkezdése a dolog legkényesebb része. Lassan, nem közvetlenül a madarak felé haladva közelítsük meg 15-20 méterre (vagy amennyire felrebbenés nélkül engedi, ennek előjelei jól láthatók) a földön keresgélő gólyát, majd lassú, nyugodt, alulról induló kézmozdulattal dobjuk a közelébe a táplálékdarabokat. Amint ezzel megvagyunk, óvatosan hátráljunk el, hagyjunk teret és időt a madárnak, hogy felfedezze az élelmet, hogy rájöhessen, neki próbálunk segíteni.

Néhány alkalom után már nem nagyon kell óvatoskodni, a madarak tudni fogják, sőt, várják is az etetést, különösen akkor, ha alkalmazni tudjuk az alábbi praktikákat:

  • Etetéskor érdemes fütyülni, hívóhangot hallatni - a lényeg az, hogy mindig ugyan azt a hangot adjuk -, mert ezt a madarak gyorsan megtanulják, és tudni fogják, hogy a közeledő ember táplálékoz hoz.  
  • Próbáljunk meg a nappal azonos időpontjában élelmet vinni a gólyáknak, akik néhány alkalmat követően már várni fogják ezt, távolabbról is odarepülnek, ami azért is fontos, hogy a táplálékot ők, ne pedig macskák és kutyák szedjék össze. 

Telelő fehér gólyák (Fotó: Dr. Mezey Károly).

A képeken látható telelő fehér gólyákat a környékbeliek rendszeresen
etetik, amit a madarak megtanulnak kihasználni. Az ilyen gondoskodó
helyeken a gólyák az emberek segítségére is építve rendszeres
áttelelővé válhatnak (Fotó: Dr. Mezey Károly)


Miként ellenőrizhető a gólyák fizikai állapota?
A téli tarlókon, belterületi füves területeken vagy akár parkolóban, járda mellett, udvarban sétálgató gólyák egészségi állapotáról a legegyértelműbb visszajelzést a röpképesség, röpképtelenség ad.

Ez úgy ellenőrizhető, ha a madár felé indulva felrepülésre késztetjük. Ha megy neki, akkor minden rendben van, a tetőgerinc, a kémény vagy a fészek magasában álldogáló madár egészséges. Ha azonban a gólya csak néhány métert képes megtenni vagy csak ugrálva próbál menekülni, láthatóan furcsa, "rossz" mozgású, akkor vagy sérült vagy az éhezés miatt legyengült. Ilyenkor be kell avatkozni, amihez segítséget is kérhetünk.


Kinek szólhatunk, ha baj van?
Magyarországon a madármentés feladatát több intézmény: nemzeti parkok, civil szervezetek, de elsősorban az állatkertek látják el (részletek >>). A legyengült telelő gólyák mentőhelyre szállításához országosan egyedül a nemzeti parki őrszolgálat rendelkezik emberekkel és járművekkel, ezért baj esetén a területileg illetékes nemzeti park igazgatósához fordulhatunk. A területi illetékességről a nemzeti park igazgatóságok portálján tájékozódhat.


Mi történik a mentet madarakkal?
A madarak az állatkerti és egyéb mentőhelyeken szükség szerint megfelelő orvosi ellátásban és folyamatos táplálásban részesülnek, így a szabad ég alatt is gond nélkül átvészelik a telet. Tavasszal aztán az egészséges, röpképes állatokat el lehet engedni. 

Mentett fehér gólyák a Jászberényi Állat- és Növénykertben (Fotó: Orbán Zoltán).
Mentett gólyák ...
 
Mentett fehér gólyák a Jászberényi Állat- és Növénykertben (Fotó: Orbán Zoltán).
... a Jászberényi Állat- és Növénykert tavi bemutatójában.


Kérjük, küldje be téli gólyamegfigyelési adatait!   
A gólyák telelési viselkedésének megismeréséhez pontos adatokkal kellene rendelkeznünk ezekről a madarakról. 

Áttelelő fehér gólyák Magyarországon térkép (MME Monitoring Központ - Nagy Károly).
Ezért kérjük, amennyiben tud ilyen madárról, a hely, a példányszám,
a körülmények és a bejelentő elérhetőségét tartalmazó
e-mailben tájékoztassa az MME Monitoring Központ
munkatársait itt >>. Köszönjük!
(Forrás: Nagy Károly).



Kapcsolódó oldalak





Adó 1%-ának felajánlásával, egyéni és céges
adományával is hozzájárulhat a madarak
és más állatfajok védelméhez!

     

     Letölthető 1% rendelkezési nyilatkozat >>

     Egyéni és céges adományozás >>


Köszönjük!


Orbán Zoltán



Az MME Fehérgólya-védelmi programját a Cora Íz és Hagyomány
üzletága támogatja.