Sherlock Holmes a Madárbarát kertben I. - TAVASZ-NYÁR

Most induló sorozatunk első részében izgalmas tavaszi-nyári nyomkeresésre invitáljuk az érdeklődő gyerekeket, szüleiket, nagyszüleiket és pedagógusaikat a jól ismert udvarra, a parkba, és mindenekelőtt a városokat, falvakat behálózó járdák világába.

 

Nyomkeresés a városban

Bár Sherlock Holmes csak egy kitalált regényfigura, Sir Arthur Conan Doyle történetei skót nyomozójának neve és alakja napjainkra összeforrt az aprólékos megfigyelés és következtetés művészetével. Amennyiben Mr. Holmes ellátogatna a Madárbarát kertbe, bizony rengeteg elgondolkodtató, nemegyszer meghökkentő jellel és nyommal találkozhatna. Ezeknek már a megtalálása is izgalmas felfedezőutak szervezésére ad lehetőséget otthon a kertben, az utcán és a parkban, megfejtésük pedig igazi játékos nyomozómunkát kíván.

Ez is jelzi, hogy a Madárbarát kert program sokkal, de sokkal több változatos természetvédelmi módszertani gyűjteménynél. Az etetők és itatók, a mesterséges odúk vagy a fecskevédelmi eszközök célzott elhelyezésével, az ezeket használó állatok megfigyelésével remek egyéni és családi, óvodai és iskolai környezeti nevelési és turisztikai programok is szervezhetőek.

A dolog akkor működik igazán jól, ha a megfigyeléseket a mindennapok során rendszeresen bejárt, ezért jól ismert utcákon, a kertben, a parkban, a játszótéren végezzük, mert így napi szinten láthatjuk az évszakokkal változó nyomokat és jeleket.

Többrészes, az év egészét felölelő cikksorozatunkban ehhez szeretnénk néhány ötletadó megfigyelést bemutatva segíteni – az első részben a tavaszra és a nyárra koncentrálva.

Pollen az ablakon

A tavasz és a nyár egyik hozzánk legközelebbi és leggyakoribb nyomával az ablakokon találkozhatunk. Ezek szerencsére nem a közismert, és az állatokra nézve gyakran végzetes madár ablaknak ütközési esetekből származnak. A nyomokat jóval kisebb élőlények, poszméhek, pontosabban a becsapódás erejétől a testükről leváló virágportömeg hagyja. Bármennyire "szuper", a miénktől eltérő hullámtartományokat is érzékelő a rovarok látása, az ablaküveg bizony őket is becsapja.

Ablaknak ütközött poszméh virágpor nyoma kívülről (Fotó: Orbán Zoltán).
Ablaknak ütközött poszméh virágpor nyoma – 8 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán)

Ablaknak ütközött poszméh virágpor nyoma kívülről (Fotó: Orbán Zoltán).

Ablaknak ütközött poszméh virágpor nyoma kívülről (Fotó: Orbán Zoltán).

Ablaknak ütközött poszméh virágpor nyoma kívülről (Fotó: Orbán Zoltán).

Ablaknak ütközött poszméh virágpor nyoma kívülről (Fotó: Orbán Zoltán).

Ablaknak ütközött poszméh virágpor nyoma kívülről (Fotó: Orbán Zoltán).

Ablaknak ütközött poszméh virágpor nyoma belülről (Fotó: Orbán Zoltán).

Ablaknak ütközött poszméh virágpor nyoma belülről (Fotó: Orbán Zoltán).


Bigyók és egyéb "misztikumok" az itatóban

Különösen a tavasz első felében találhatunk az itatóban egy vagy több borsónál kisebb, gömbölyű vagy ovális magszerű izéket, amikor vizet cserélünk. Ezek valójában köpetek, még pontosabban többnyire fekete rigók borostyánmag-köpetei. 

Fekete rigók borostyánmag-köpetei tavaszi itató vizében (Fotó: Orbán Zoltán).
Ezekről van szó – 2 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Azzal többnyire sokan tisztában vannak, hogy a baglyok köpetelnek, azaz a zsákmányállatok számukra emésztésre érdektelen szőrét és csontjait kis gombócok formájában visszaöklendezik. Valójában sokkal több madár köpetel, mint azt gondolnánk, még olyan fajk is, mint például a jégmadár.

A viselkedés előnye, hogy az emészthetetlen vagy alacsony energiatartalmú táplálékrészek felöklendezésével a madarak nem terhelik feleslegesen az emésztőrendszerüket, nem kell megvárniuk, amíg ezek a teljes bélrendszert végigjárva távoznak – azaz a lehető leggyorsabban helyet csinálnak az újabb tápláléknak.

Különösen fontos ez az olyan bogyótermések esetében (a borostyán mellett ilyen a még gyakoribb települési bogyótermést jelentő nyugati ostorfa termése is), melyek könnyen emészthető húsa nagyon vékony, és ezért a termés túlnyomó többsége felesleges ballasztot jelentő kemény magból áll.

Madarak által részben megdézsmált csoportos borostyántermés (Fotó: Orbán Zoltán).
Ha megnézzük az ilyen itató közelében lévő "borostyánfalat", akkor jó eséllyel
ez a látvány fogad bennünket. A hiányzó bogyók azt jelzik, hogy a madarak
egy része rájár ezekre (Fotó: Orbán Zoltán).

Ez a szerencsés felvétel azt a pillanatot örökítette meg, amikor a fekete rigó tojó éppen visszaöklendezet egy borostyánmagot (Fotó: Orbán Zoltán).
Ez a szerencsés felvétel azt a pillanatot örökítette meg, amikor a fekete rigó tojó
éppen visszaöklendezet egy borostyánmagot (Fotó: Orbán Zoltán).

Bogyókat evő hím fekete rigó (Fotó: Orbán Zoltán).
A bogyóevés a fekete rigó hímekre is jellemző. Ilyen, amikor a folyamat még
befelé irányul, ...

Fekete rigó hím köpeteléshez készül (Fotó: Orbán Zoltán).
 ... és ilyen, amikor a madár köpeteléshez készül – 3 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).

A borostyánmag-köpet megjelenik a madár torkában (Fotó: Orbán Zoltán).

Itt pedig az erőteljes fejrázásnak köszönhetően már ki is repült (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Mivel a tavaszi-nyári időszakban az itató az egyik leglátogatottabb települési madárvédelmi eszköz, nem is annyira meglepő, hogy az ehhez köthető nyomoknak ezzel még koránt sincs vége.

Örvös galamb tollpúder nyoma itató vizén (Fotó: Orbán Zoltán).
Ezek közül talán a leggyakoribb a képen is látható tollpúderréteg
(Fotó: Orbán Zoltán).

 

A galambfélék (és egyes papagájok) kisméretű fartőmirigye nem termel elegendő tollápoló viaszos váladékot, ezért ezek a madarak speciális púdertollakkal rendelkeznek, melyek vége folyamatosan porszerűen finom keratinpikkelyekre töredezik. 


Ilyen nagy mennyiségű tollpúdermaradványt az örvös galamb hagy, ...


... már csak azért is, mert ezek a madarak annyira összetartó párt alkotnak, hogy
a hím és a tojó gyakran együtt fürdőzik (Fotó, videó: Orbán Zoltán).


Ezen a felvételen jól látszik, amint a fürdőző örvös galamb testéről a víz felszínére
kerül, majd visszamarad a tollpúder (Videó: Orbán Zoltán).

A púdertollak működése akkor válik különösen látványossá, amikor egy ilyen madár – például a következőkben bemutatott balkáni gerle – ablaknak repül és a tollpúder a madár tökéletes lenyomatát hagyja az üvegen, a test szinte ujjlenyomat finomságú részleteit is megjelenítve. A nyomok alapján az üvegnek ütköző balkáni gerle alulról (valószínűleg az itatóról felszállva) érkezett, így szerencsére nem sérült meg és tovább tudott repülni (Fotó: Orbán Zoltán).
A galambok tollazatát védő púderréteg az itatók vizénél is látványosabbá válik, amikor
egy madár sajnálatos módon ablaknak ütközik – 5 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).

A púdertollak működése akkor válik különösen látványossá, amikor egy ilyen madár – például a következőkben bemutatott balkáni gerle – ablaknak repül és a tollpúder a madár tökéletes lenyomatát hagyja az üvegen, a test szinte ujjlenyomat finomságú részleteit is megjelenítve. A nyomok alapján az üvegnek ütköző balkáni gerle alulról (valószínűleg az itatóról felszállva) érkezett, így szerencsére nem sérült meg és tovább tudott repülni (Fotó: Orbán Zoltán).

A tollpúder a nyomozási helyszínelők ujjlenyomat-kereső porához hasonló részletességgel rajzolta ki a tollak finomszerkezetét, és az egyes lábujjperceket is (Fotó: Orbán Zoltán).

A tollpúder a nyomozási helyszínelők ujjlenyomat-kereső porához hasonló részletességgel rajzolta ki a tollak finomszerkezetét, és az egyes lábujjperceket is (Fotó: Orbán Zoltán).

A tollpúder a nyomozási helyszínelők ujjlenyomat-kereső porához hasonló részletességgel rajzolta ki a tollak finomszerkezetét, és az egyes lábujjperceket is (Fotó: Orbán Zoltán).

Tálcás madáritató farönkön (Fotó: Orbán Zoltán).
Következő nyomnak itt van ez az itató, ami reggel még így nézett ki, ...

A lyuk olyan, mintha dugó nélküli lefolyó lenne az itatóban, ami nem annyira felhasználóbarát megoldás (Fotó: Orbán Zoltán).
... délután pedig így. A különbség – a víz feltűnő hiánya mellett – egy kis lyuk az
itatótálca közepétől jobbra. Arról, hogy ezt mi okozta, a következő 10 kép és
a képaláírások lebbentik fel a fátylat – katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

A lyuk olyan, mintha dugó nélküli lefolyó lenne az itatóban, ami nem annyira felhasználóbarát megoldás (Fotó: Orbán Zoltán).

A kiürült itatótálcát megfordítva a rejtély kapcsán tisztulni kezd a kép (Fotó: Orbán Zoltán).

A lyuk mellett látható bemélyedések jelzik, hogy a fizikai behatás alulról érte az itatótálcát (Fotó: Orbán Zoltán).

Ebből következően a „tettest” is az itató alatt, ebben az esetben a farönkben kell keresni. És lám, a lyuk a fűszál által jelzett helyen ott is folytatódik. Ez pedig az elkövetőt is leleplezi (Fotó: Orbán Zoltán).

A holt fa számos farontórovarfaj életében tölt be fontos szerepet. Ezek az ízeltlábúak, bogarak és rovarok (elsősorban cincérek, de darazsak és lepkék is) a kéregre vagy a fába petéznek, a kikelő lárvák pedig a faanyaggal táplálkoznak. Jelenlétükre a törzs külső részén sorakozó ovális nyílások utalnak (Fotó: Orbán Zoltán).

Ha egy ilyen rönköt félbe vágunk, akkor a járatok is feltárulnak (Fotó: Orbán Zoltán).

Ha közelebbről megvizsgáljuk a törzsön vagy a kérgen látható nyílásokat, akkor feltűnővé válik a hasonlóság az itatón levő lyukkal és rágásnyomokkal (Fotó: Orbán Zoltán).

Ezek teljesen megegyeznek. A víz "eltűnése" mögött tehát a farontórovar-lárvák állnak, melyek rágója egy kicsit "megszaladt" és gond nélkül átlyukasztotta az élőhelyüket jelentő farönkre rakott itató puha anyagát, ahonnan az összes víz kifolyt (Fotó: Orbán Zoltán).

A nyomok értelmezésében is nagy segítséget jelenthetnek az olyan eszközök, mint amilyen az éjjellátó és mozgásérzékelő funkcióval rendelkező vadkamera (más néven kameracsapda), melyekkel éjjel és nappal is rögzíteni tudjuk a megfigyelt területen zajló eseményeket. Előfordulhat, hogy csak az így készült felvételek segítségével deríthető ki, hogy milyen állat hagyta a minket fejvakarásra késztető nyomokat.


A tornácra kihelyezett itatónál nem meglepő, ha kora reggel ez a
kép fogad bennünket …


… a hajnali fürdőlátogató fekete rigónak köszönhetően.


Az azonban már elgondolkodtató, amikor az amúgy nem is "élesített" itatótálca
egy szélcsendes éjszaka után így áll.


Szerencsére az éppen ide kihelyezett vadkamera megörökítette, hogy a tettes egy
játékos kedvében levő éjszakai látogató, egy fiatal macska volt
(Fotók, videók: Orbán Zoltán).

 

A költés árulkodó jelei

A tavasz egyik legismertebb "állatos" jelenségét a madarak költési időszaka jelenti. Ennek több fázisa is van, ebben a fejezetben elsősorban 3-4-ről esik szó:

  1. a vonuló fajok hazatérése;
  2. a felcsendülő madárének jelezte párválasztás;
  3. a fészeképítés;
  4. a tojásrakás;
  5. a fiókák felnevelése, majd kirepülése.

A fészkek többnyire rejtetten épülnek, ezért ha nem keressük (lehetőleg ne is tegyük, vagy ha igen, akkor inkább mesterséges odúkban), nem is látjuk ezeket. A fészekanyaggyűjtés nyomaival sokkal gyakrabban találkozhatunk, csak általában nem tudatosul bennünk, hogy miről is van szó.

Fekete rigó fészekanyaggyűjtésének nyoma eresz alatt (Fotó: Orbán Zoltán).
Az egyik ilyen potenciális hely az eresz alatti járda vagy a tornác, ahol ilyen
"sárcsomókat" láthatunk – 5 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

Fekete rigó fészekanyaggyűjtésének nyoma eresz alatt (Fotó: Orbán Zoltán).

Fekete rigó fészekanyaggyűjtésének nyoma eresz alatt (Fotó: Orbán Zoltán).

Fekete rigó fészekanyaggyűjtésének nyoma eresz alatt (Fotó: Orbán Zoltán).

Fekete rigó fészekanyaggyűjtésének nyoma eresz alatt (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Ez a nedves valami valójában nem sár, sokkal inkább hasonlítható a komposztáló különböző bomlottsági állapotú növényi részekből álló anyagához. Az ereszbe hulló levelek és termések akadályozzák a csapadékvíz lefolyását, kiszűrik a szélfútta talajszemcséket és egyre hatékonyabb porcsapdaként működnek. Ennek eredményeként az ereszcsatorna alján olyan, a fekete rigók számára ideális állagú anyag található, amivel jól összetapaszthatóak a fészket alkotó ágacskák és fűszálak. Ezeket a megszáradó nedves matéria misungszerűen (a kőművesek  ezt használják falazáskor) összeragasztja, így erősítve a fészek egészét.

Ereszcsatornából fészekanyagot gyűjtő fekete rigó tojó (Fotó: Orbán Zoltán).
És itt is van a "tettes", az ereszcsatornából nedves fészekanyagot gyűjtő
fekete rigó tojó – 6 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

Ereszcsatornából fészekanyagot gyűjtő fekete rigó tojó (Fotó: Orbán Zoltán).

Ereszcsatornából fészekanyagot gyűjtő fekete rigó tojó (Fotó: Orbán Zoltán).

Ereszcsatornából fészekanyagot gyűjtő fekete rigó tojó (Fotó: Orbán Zoltán).

A hím gyakran kíséri a fészekanyagot gyűjtögető párját (Fotó: Orbán Zoltán).

Fekete rigó tojó fészekanyaggal (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Az ereszcsatornából és a komposztálóból származó anyag közti hasonlósággal a madarak is tisztában vannak, ezért ott, ahol a komposzt nyitott elhelyezésű, ebben is találkozhatunk a rigók tevékenységének jeleivel. Itt ez nem csak fészekanyaggyűjtés, de táplálékkeresés nyoma is lehet. Ha a felforgatott anyag mennyisége, felülete nagyobb, akkor valószínűleg inkább élelemkeresésről van szó, ha kisebb, akkor pedig anyaggyűjtésről.


Fekete rigó valószínűleg fészekanyaggyűjtő csőrkaparásának nyoma komposzt
tetején – 2 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

 

A költés következő szakaszát a fészekanyag beépítése jelenti. Ritkábban, de ennek a nyomaival is találkozhatunk, elsősorban akkor, ha a madarak ügyetlenek vagy túlbuzgóak voltak. Lássunk erre is két példát!

Feltűnő nagyságrendű, egyforma vastagságú gallyacskák egy fa alatt (Fotó: Orbán Zoltán).
Valószínűleg balkáni gerle (esetleg örvös galamb) rossz helyre tervezett fészkének
fiaskó nyoma – 6 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

Feltűnő nagyságrendű, egyforma vastagságú gallyacskák egy fa alatt (Fotó: Orbán Zoltán).

Az ágacskák innen származnak. A fészeképítő madár valószínűleg egy először költő fiatal egyed lehetett, aki nem jól választotta meg a fészek helyét (Fotó: Orbán Zoltán).

A madár csak hordta, hordta és hordta az ágacskákat, ... (Fotó: Orbán Zoltán).

... amik megfelelő alátámasztás nélkül jórész folyton lehullottak (Fotó: Orbán Zoltán).

Egy idő után a madár rájött, hogy nem jól látott a dolognak, és nem folytatta tovább az értelmetlen munkát. Ezért itt nem is volt költés (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Mesterséges odúk esetében a szűk röpnyílás jelent nehézséget, amin a fészeképítő énekesmadaraknak gyakran hosszabb növényi szálakat kell beügyeskednie. Ilyenkor ezekből óhatatlanul lehullik néhány darab, ami sok forduló esetében már tetemesebb törmeléket eredményezhet az odú alatt.

Széncinege csőréből kihulló fészeképítőanyag mesterséges "B" odú alatt (Fotó: Orbán Zoltán).
Széncinege csőréből kihulló fészeképítőanyag mesterséges "B" odú alatt, természet-
védelmi farakáson
. Ez a fészeképítés és költés sikeres volt, mert a növényi
szálak többsége az odú belsejébe került – 5 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).

Széncinege csőréből kihulló fészeképítőanyag mesterséges "B" odú alatt (Fotó: Orbán Zoltán).

Széncinege csőréből kihulló fészeképítőanyag mesterséges "B" odú alatt (Fotó: Orbán Zoltán).

Széncinege csőréből kihulló fészeképítőanyag mesterséges "B" odú alatt (Fotó: Orbán Zoltán).

Széncinege csőréből kihulló fészeképítőanyag mesterséges "B" odú alatt (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Van, hogy az odú röpnyílása nem szűknek, hanem éppen ellenkezőleg, túl tágnak bizonyul a beköltöző madárpár számára. Hazánkban ezt a problémát a csuszka sajátos módon kezeli – sártapasztással megfelelő méretűre szűkíti a lyukat.

Csuszka falazásának nyoma mesterséges "D" odú túl tág röpnyílásában (Fotó: Orbán Zoltán).
Csuszka falazásának nyoma "D" odú túl tág röpnyílásában;
2 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

Csuszka falazásának nyoma mesterséges "D" odú túl tág röpnyílásában (Fotó: Orbán Zoltán).

 

A költés előrehaladtának következő szakaszában jelennek meg a fészkekben a tojások, majd kezdenek el kikelni a fiókák. Ilyenkor találkozhatunk a járdán, a gyepen kidobott tojáshéjakkal, amik az esetek túlnyomó többségében balkáni gerléktől vagy örvös galamboktól származnak. A megtalálás helyéből és a tojásmaradványból több következtetés is levonható.

A fiókák kikelése után ezekre már nincs szükség a fészekben: csak a helyet foglalná, az éles meszes héjdarabok megsértetnék a fiókákat, a héj belsejében beszáradó anyag vonzhatná a hangyákat. Ezért a szülők a tojások felében-kétharmadában egyben maradt, beltartalom nélküli darabjait a csőrükben elszállítják a fészekből, és valahol távolabb ledobják. Elsősorban magasabb fák dúsabb, kevésbé átlátható lombkoronájába épült fészkeknél fordul elő, hogy a madarak egyszerűen csak kidobják a tojáshéjakat. Amennyiben ezek a darabok a járdára, csupasz talajfoltra hullanak, akkor mi is könnyen megláthatjuk ezeket. Ha ilyenkor felnézünk, akkor szinte soha nem látunk fészket, sőt, az esetek igen nagy százalékában fa vagy bokor ágai sem hajlanak fölénk. Ebben az esetben tudhatjuk, hogy a költés, a fiókák kikelése normál menetben haladt.

Fészek alatt általában akkor találunk tojást, ha ez valamilyen baleset miatt pottyant ki a fészekből vagy kakukkfióka lökte ki. Ebben az esetben a tojás alja és teteje is látszik, és ha a tojás összetört, akkor a talajon látszik a kifolyt beltartalom is.

A tojás magas energiatartalmú, védekezésre, menekülésre képtelen táplálékforrást jelent a ragadozóknak, ezért előfordul, hogy ilyen zsákmányolás nyomaival találkozunk. Az ilyen tojásokat  megtalálásának körülményei nagyon hasonlítanak az első verzióban leírt, normál kidobás körülményeihez:  nem a fészek alatt, de többnyire valamilyen ág alatt van a maradvány, de ha a madár ragadozó a földön ette meg, akkor nyílt helyen is lehet. A különbség általában annyi, hogy a zsákmányolt tojás mindkét darabja látható, többnyire egyben is van, csak az oldalán látható egy nagy hasíték.

Örvös galamb fiókájának kikelése után feleslegessé vált és kidobott tojásdarab (Fotó: Orbán Zoltán).
Néhány példa ilyen tojásmaradványok megtalálási helyére  – 16 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).

Örvös galamb fiókájának kikelése után feleslegessé vált és kidobott tojásdarab (Fotó: Orbán Zoltán).

Örvös galamb fiókájának kikelése után feleslegessé vált és kidobott tojásdarab (Fotó: Orbán Zoltán).

Balkáni gerle fiókájának kikelése után feleslegessé vált és kidobott tojásdarab (Fotó: Orbán Zoltán).

Balkáni gerle fiókájának kikelése után feleslegessé vált és kidobott tojásdarab (Fotó: Orbán Zoltán).

Balkáni gerle fiókájának kikelése után feleslegessé vált és kidobott tojásdarab (Fotó: Orbán Zoltán).

Balkáni gerle fiókájának kikelése után feleslegessé vált és kidobott tojásdarab (Fotó: Orbán Zoltán).

Balkáni gerle fiókájának kikelése után feleslegessé vált és kidobott tojásdarab (Fotó: Orbán Zoltán).

Balkáni gerle fiókájának kikelése után feleslegessé vált és kidobott tojásdarab (Fotó: Orbán Zoltán).

Balkáni gerle fiókájának kikelése után feleslegessé vált és kidobott tojásdarab (Fotó: Orbán Zoltán).

Balkáni gerle fiókájának kikelése után feleslegessé vált és kidobott tojásdarab (Fotó: Orbán Zoltán).

Balkáni gerle fiókájának kikelése után feleslegessé vált és kidobott tojásdarab (Fotó: Orbán Zoltán).

Balkáni gerle fiókájának kikelése után feleslegessé vált és kidobott tojásdarab (Fotó: Orbán Zoltán).

Balkáni gerle fiókájának kikelése után feleslegessé vált és kidobott tojásdarab (Fotó: Orbán Zoltán).

Ezt a tojást valószínűleg madár ragadozó ette ki, majd dobta el (Fotó: Orbán Zoltán).

Ezt a tojást valószínűleg madár ragadozó ette ki, majd dobta el (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Elsősorban a mesterséges odúknál figyelhetők meg a lakottság alábbi külső jelei.


A párjukat váltó, majd később a naponta több tucatszor etetőanyaggal érkező
madarak hátsó karma jellegzetes félköríves kopásnyomot eredményez
a röpnyílás alatt – itt éppen szalakóták "D" odúján
(Fotó: Orbán Zoltán).

 

"Láthatatlan" csigák

Meleg tavaszi és nyári nappalokon az utcán, a kertben járva hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a környéken nem is élnek csigák. Ennek ellenkezőjéről kétféleképpen győződhetünk meg. A hagyományosabb módszer az, ha éjjel zseblámpával járjuk be a terepet; ilyenkor tömegével találkozhatunk ezekkel a puhatestűekkel, különösen meztelencsigákkal.

A meztelencsigák elsősorban a párás éjszakai órákban aktívak (Fotó: Orbán Zoltán).
A meztelencsigák elsősorban a párás éjszakai órákban aktívak – 3 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).

Esős, nedves napokon a csigák nappal is aktívak - invazív spanyol meztelencsiga (Fotó: Orbán Zoltán).

Invazív spanyol meztelencsiga (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Az is előfordulhat, hogy azért nem látjuk ezeket az állatokat, mert nem jó helyen keressük őket. A közvélekedéssel ellentétben ugyanis a csigák – a szó szoros értelmében sem – földhöz ragadtak. Nyálkás haslábuk tapadását kihasználva függőleges vagy visszahajló felületeken is képesek mászni, ezért csigákra a magasban is számíthatunk.

Éti csiga utcai csapon (Fotó: Orbán Zoltán).
Csigák a magasban – 9 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).

Éti csiga utcai csapon (Fotó: Orbán Zoltán).

Éti csiga utcai csapon (Fotó: Orbán Zoltán).

Meztelencsiga fatörzsön (Fotó: Orbán Zoltán).

Meztelencsiga fatörzsön (Fotó: Orbán Zoltán).

Ez a nyári hőségben porzó park nem tűnik ideális csigalelőhelynek (Fotó: Orbán Zoltán).

Pedig ha megnézzük a facsemete törzsét, meglepő dolgot tapasztalunk (Fotó: Orbán Zoltán).

Csigák fa törzsén (Fotó: Orbán Zoltán).

Csigák fa törzsén (Fotó: Orbán Zoltán).

 

És most jöjjön a trükkösebb, Sherlock Holmes-os csigakeresés! Ehhez nem kell más, mint a reggeli Nap kemény szembefénye, amiben az éjszaka arra mászkáló házas és meztelencsigák nyálkanyoma jól kivehetően csillog.

A csigák nyálkanyoma reggeli súrlófényben különösen látványos lehet (Fotó: Orbán Zoltán).
A surlófény többnyire segíti a nyomkeresést – 7 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).

A csigák nyálkanyoma reggeli súrlófényben különösen látványos lehet (Fotó: Orbán Zoltán).

A csigák nyálkanyoma reggeli súrlófényben különösen látványos lehet (Fotó: Orbán Zoltán).

A csigák nyálkanyoma reggeli súrlófényben különösen látványos lehet (Fotó: Orbán Zoltán).

Vagy csak ilyen szembefény-megvilágításban vehető észre (Fotó: Orbán Zoltán).

Vagy csak ilyen szembefény-megvilágításban vehető észre (Fotó: Orbán Zoltán).

Vagy csak ilyen szembefény-megvilágításban vehető észre (Fotó: Orbán Zoltán).

Elöl éti, hátul meztelencsiga nyálkanyoma (Fotó: Orbán Zoltán).
Az esetek egy részében még arra is vállalkozhatunk, hogy a nyomok alapján, mint
ezen a képen is, elkülönítsük egymástól az éti (elöl, keresztben) és a
meztelencsiga (hátul, középen, majdnem függőlegesen) nyomát.
3 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

Elöl éti, hátul meztelencsiga nyálkanyoma (Fotó: Orbán Zoltán).

Elöl éti, hátul meztelencsiga nyálkanyoma (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Ehhez az kell, hogy ha látjuk, jól figyeljük meg az állatok viselkedését, mozgását és a hátra hagyott nyomaikat, amiket ekkor még biztosan össze tudunk kötni. Ilyen tapasztalatok birtokában legközelebb csak a nyom láttán is van esélyünk következtetni az "elkövetőre".

Éti csiga nyálkanyoma (Fotó: Orbán Zoltán).
Az éti csiga nyoma többnyire szaggatott – 2 fotó katt a képre –, ...

Éti csiga nyálkanyoma (Fotó: Orbán Zoltán).

Éti csiga (Fotó: Orbán Zoltán).
... mert haslába a hosszához képest szélesebb, amin a periodikusan összehúzódó
izomzat gyakran olyan amplitúdójú hullámokban mozog (valószínűleg akkor,
amikor az állat siet :), hogy a hullámhegyben lévő talprész nem ér a
talajhoz (a csiga gyakorlatilag lépeget), ezért nyálkanyomot sem
hagy, ami ebben az estben széles és szaggatott
nyomképet eredményez – 3 fotó, katt a
képre (Fotók: Orbán Zoltán).

Éti csiga és nyálkanyoma (Fotó: Orbán Zoltán).

Éti csiga nyálkanyoma (Fotó: Orbán Zoltán).

Meztelencsiga vékony és folyamatos nyálkanyoma (Fotó: Orbán Zoltán).
Ezzel szemben a meztelencsigák teste a szélességéhez képest jóval hosszabb,
ami keskenyebb és folyamatos nyálkanyomot eredményez
(Fotó: Orbán Zoltán).

Csiganyom épület ereszén (Fotó: Orbán Zoltán).
A beszáradó nedves nyomok is árulkodnak arról, hogy a csigák bizony több méter
magasba, akár a ház ereszének magasába is ellátogatnak – 9 fotó, katt a
képre (Fotók: Orbán Zoltán)

Csiganyom épület ereszén (Fotó: Orbán Zoltán).

Csiganyom épület ereszén (Fotó: Orbán Zoltán).

Csiganyom épület ereszén (Fotó: Orbán Zoltán).

Csiganyom épület ereszén (Fotó: Orbán Zoltán).

Csiganyom épület ereszén (Fotó: Orbán Zoltán).

Csiganyom épület ereszén (Fotó: Orbán Zoltán).

Csiganyom épület ereszén (Fotó: Orbán Zoltán).

Csiganyom épület ereszén (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Miniatűr nedves kráterek a földben

A következő, még tünékenyebb nyomok reggelente csak néhány tíz percig láthatóak akkor, amikor a talaj növényzettől mentes felszíne már száraz, néhány milliméterrel lejjebb viszont még nedves.

Természetvédelmi farakás kora tavasszal (Fotó: Orbán Zoltán).
A természetvédelmi farakás kopár, néhány hete még talajetetőként
működő előtere ideális hely ...

A farakás száraz, poros előterében reggelente tucatszám tűnnek fel ezek a néhány milliméter átmérőjű kráterek, amik a gazdájuk nedves testétől sötétlenek (Fotó: Orbán Zoltán).
... ezeknek a nyomoknak a képződésére és felfedezésére – 7 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).

A farakás száraz, poros előterében reggelente tucatszám tűnnek fel ezek a néhány milliméter átmérőjű kráterek, amik a gazdájuk nedves testétől sötétlenek (Fotó: Orbán Zoltán).

A farakás száraz, poros előterében reggelente tucatszám tűnnek fel ezek a néhány milliméter átmérőjű kráterek, amik a gazdájuk nedves testétől sötétlenek (Fotó: Orbán Zoltán).

A farakás száraz, poros előterében reggelente tucatszám tűnnek fel ezek a néhány milliméter átmérőjű kráterek, amik a gazdájuk nedves testétől sötétlenek (Fotó: Orbán Zoltán).

A farakás száraz, poros előterében reggelente tucatszám tűnnek fel ezek a néhány milliméter átmérőjű kráterek, amik a gazdájuk nedves testétől sötétlenek (Fotó: Orbán Zoltán).

A farakás száraz, poros előterében reggelente tucatszám tűnnek fel ezek a néhány milliméter átmérőjű kráterek, amik a gazdájuk nedves testétől sötétlenek (Fotó: Orbán Zoltán).

A farakás száraz, poros előterében reggelente tucatszám tűnnek fel ezek a néhány milliméter átmérőjű kráterek, amik a gazdájuk nedves testétől sötétlenek (Fotó: Orbán Zoltán).

 

A szárazság heteiben nappal csak ezek a tünékeny foltocskák árulkodnak arról, hogy a talajban igenis ott vannak, mégpedig óriási számban, a földigiliszták. Kedvező talajviszonyok mellett állománysűrűségük olyan óriási lehet, hogy a varangyok, a fekete rigó és a vakond mellett még az igencsak termetes borz, sőt, az óriási barna medve fő táplálékát is ezek jelentik.

Aki nem hiszi, járjon utána! - tarja a mondás. Nos, ha látni akarjuk, miként keletkeznek ezek a kis kráterek, ismét elő kell vennünk a zseblámpát, és éjjeli felfedezőútra kell indulnunk. A sikerre csendes, esős éjszakákon van esélyünk, illetve akkor, ha az átnézendő területet naplemente előtt nem sokkal jó alaposan meglocsoltuk.

Földi giliszta éjjel (Fotó: Orbán Zoltán).
A helyszín ugyan az, mint az előző képeken, de most éjszaka van, és már
látszanak az ilyenkor aktív földigiliszták, amint hátsó felükkel a föld
alatti járatba "horgonyozva" magukat messze kinyúlva
keresgélnek a talaj felszínén – 16 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).

Földi giliszta éjjel (Fotó: Orbán Zoltán).

Földi giliszta éjjel (Fotó: Orbán Zoltán).

Földi giliszta éjjel (Fotó: Orbán Zoltán).

Földi giliszta éjjel (Fotó: Orbán Zoltán).

Ha pedig már úgyis kint vagyunk, vessünk egy pillantást a gyepre is, meg fogunk lepődni, mert négyzetméterenként akár fél-egy tucat gilisztát is láthatunk, a talaj felszínén nyújtózkodni, és némelyikük hossza akár a 20 cm-t is meghaladhatja (Fotó: Orbán Zoltán).

Ha pedig már úgyis kint vagyunk, vessünk egy pillantást a gyepre is, meg fogunk lepődni, mert négyzetméterenként akár fél-egy tucat gilisztát is láthatunk, a talaj felszínén nyújtózkodni, és némelyikük hossza akár a 20 cm-t is meghaladhatja (Fotó: Orbán Zoltán).

Földi giliszta éjjel (Fotó: Orbán Zoltán).

Földi giliszta éjjel (Fotó: Orbán Zoltán).

Földi giliszta éjjel (Fotó: Orbán Zoltán).

Földi giliszta éjjel (Fotó: Orbán Zoltán).

Földi giliszta éjjel (Fotó: Orbán Zoltán).

Földi giliszta éjjel (Fotó: Orbán Zoltán).

Ez a példány 20 cm-nél is hosszabb (Fotó: Orbán Zoltán).

A fénytől vagy a mozgásunk keltette rezgéstől megijedő állatok egy szempillantás alatt visszahúzódnak a föld alatti járatba (Fotó: Orbán Zoltán).

Eközben visszamarad valamennyi a testüket nedvesen tartó és a mozgásukat segítő nyálkából, ami a talajszemcsékkel keveredve ajtóként le is zárja és álcázza a bejáratot (Fotó: Orbán Zoltán).

Amint ez a nyálkadugó a nappali melegben gyorsan megszárad, teljesen beleolvad a környező talajba, ezt követően ezért tűnhet úgy, hogy itt bizony nincsenek földigiliszták
Amint ez a nyálkadugó a nappali melegben gyorsan megszárad, teljesen beleolvad
a környező talajba, ezt követően ezért tűnhet úgy, hogy itt bizony
nincsenek földigiliszták
– 3 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).

Amint ez a nyálkadugó a nappali melegben gyorsan megszárad, teljesen beleolvad a környező talajba, ezt követően ezért tűnhet úgy, hogy itt bizony nincsenek földigiliszták

Amint ez a nyálkadugó a nappali melegben gyorsan megszárad, teljesen beleolvad a környező talajba, ezt követően ezért tűnhet úgy, hogy itt bizony nincsenek földigiliszták

 

Amikor a madár eszik

A madarak táplálékkeresésének (a köpetelésen és ürülékpotyogtatáson kívül) is vannak nyomai, ezek között ráadásul egészen elképesztő állati viselkedések is előfordulnak a kertben, a parkban is. Gyakoriságának és speciális technikájának köszönhetően elsőként itt is a fekete rigóról lehet beszélni.

A faj erős csőrével nem csak a hullott faleveleket, de az esőtől, locsolástól nedves talajt is több centiméter mélységben átforgatja. A vizes fekete föld mágnesként vonzza a fekete rigókat, ami bizony olykor madár-ember konfliktusokhoz is vezet. A madarakat ugyanis a legkevésbé sem érdekli, hogy az általuk kiszemelt terület egy napozni kitett palántásláda, frissen ültetett vetemény vagy gyeptelepítés.

Fekete rigó táplálékkeresésének nyoma magányos méhek számára ablakgyíkvárra kihelyezett sárgyűjtőtálcában (Fotó: Orbán Zoltán).
Kedvenc települési rigóinkat már az egészen kis felületű nedves talajfoltok is
fanatikus tevékenykedésre ösztönözhetik. Itt éppen darázsgarázslakó
magányos méhek és darazsak számára ablakgyíkvárra kihelyezett
miniatűr
sárgyűjtőtálcában – 3 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).

Fekete rigó táplálékkeresésének nyoma magányos méhek számára ablakgyíkvárra kihelyezett sárgyűjtőtálcában (Fotó: Orbán Zoltán).

Fekete rigó táplálékkeresésének nyoma magányos méhek számára ablakgyíkvárra kihelyezett sárgyűjtőtálcában (Fotó: Orbán Zoltán).


Ilyenkor találkozhatunk ilyen elkerítésekkel és lefedésekkel, amik az egyedül
sikerrel kecsegtető megoldások a fanatizált rigókkal szemben – 2 fotó,
katt a képre (Fotók Orbán Zoltán).

 

A körülöttünk élő állatok hátrahagyott nyomai gyakran nem ennyire feltűnőek. Ezeket akkor vehetjük észre, ha a jól ismert helyeken (a kertben, az utcán, a parkban) járva, a kép egészét nézve figyelünk fel az olyan szokatlan jelekre, mint a megbolygatott gyepben látható eltérő színű foltok.

Ennek egyik tipikus példáját adják a seregélyek. Viszont ha a nehézségek ellenére utána járunk a dolognak, akkor a világ egyik legelképesztőbb állati viselkedésével szembesülhetünk.

A kis foltocskáknak nem csak az észrevétele, de más jelektől elkülönítése is kihívást jelent. Gondoljunk csak az előzőekben megismert földigiliszta-járatokra, amik nagyon hasonlóak ezekhez, de mégsem azok. A fő különbség az, hogy ezek mélyebbek, középen „lyukasabbak” és napközben is láthatóak maradnak (Fotó: Orbán Zoltán).
Erről van szó, a dolog ennyire nehéz vagy éppen könnyű – ezt mindnenkinek magának
kell eldöntenie. Az észreveendő nyomok tucatjai közül a legfeltűnőbb a kép
középrészén levő kőtől balra és jobbra is látható sötét foltocska. 5 fotó,
katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

A kis foltocskáknak nem csak az észrevétele, de más jelektől elkülönítése is kihívást jelent. Gondoljunk csak az előzőekben megismert földigiliszta-járatokra, amik nagyon hasonlóak ezekhez, de mégsem azok. A fő különbség az, hogy ezek mélyebbek, középen „lyukasabbak” és napközben is láthatóak maradnak (Fotó: Orbán Zoltán).

A kis foltocskáknak nem csak az észrevétele, de más jelektől elkülönítése is kihívást jelent. Gondoljunk csak az előzőekben megismert földigiliszta-járatokra, amik nagyon hasonlóak ezekhez, de mégsem azok. A fő különbség az, hogy ezek mélyebbek, középen „lyukasabbak” és napközben is láthatóak maradnak (Fotó: Orbán Zoltán).

A kis foltocskáknak nem csak az észrevétele, de más jelektől elkülönítése is kihívást jelent. Gondoljunk csak az előzőekben megismert földigiliszta-járatokra, amik nagyon hasonlóak ezekhez, de mégsem azok. A fő különbség az, hogy ezek mélyebbek, középen „lyukasabbak” és napközben is láthatóak maradnak (Fotó: Orbán Zoltán).

A kis foltocskáknak nem csak az észrevétele, de más jelektől elkülönítése is kihívást jelent. Gondoljunk csak az előzőekben megismert földigiliszta-járatokra, amik nagyon hasonlóak ezekhez, de mégsem azok. A fő különbség az, hogy ezek mélyebbek, középen „lyukasabbak” és napközben is láthatóak maradnak (Fotó: Orbán Zoltán).


Ezeket a kis lyukacskákat a táplálékot kereső seregély csőre képezi. A madár
beszúrja a csőrét a talaj puha felső rétegébe, szétnyitja, majd a keletkező
lyukba belepillantva ellenőrzi, hogy van-e benne élelem. A mozdulatsor
annyira gyors, hogy szabad szemmel alig érzékelhető, ...


... ezért itt "élőben" és lassítva is megnézheti, itt pedig még részletesebben
olvashat a viselkedésről
(Fotó, videó: Orbán Zoltán).

 

Az össze-vissza köpetelő és ürítő madarak tevékenységének közvetett tavaszi és nyári nyomát az általuk széthordott magokból "rossz" helyen kicsírázó, majd fejlődésnek induló növények is jelzik.

Madarak által elszórt termésből kikelt dió telepítet nyarasban (Fotó: Orbán Zoltán).
 Példák ilyen madarak által "telepített" növényekre – 14 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).

Madarak által elszórt termésből kikelt diófa telepítet nyarasban (Fotó: Orbán Zoltán).

Madarak által elszórt termésből kikelt diófa telepítet nyarasban (Fotó: Orbán Zoltán).

Madarak által elszórt termésből kikelt meggy- és diófa telepítet nyarasban (Fotó: Orbán Zoltán).

Madarak által elszórt termésből kikelt meggy- és diófa telepítet nyarasban (Fotó: Orbán Zoltán).

Madarak által elszórt termésből kikelt meggyfa telepítet nyarasban (Fotó: Orbán Zoltán).

Madarak által elszórt termésből kikelt meggyfa telepítet nyarasban (Fotó: Orbán Zoltán).

Madarak által elszórt termésből kikelt diófa telepítet nyarasban (Fotó: Orbán Zoltán).

Madarak által elszórt termésből kikelt diófa telepítet nyarasban (Fotó: Orbán Zoltán).

Madarak által elszórt termésből kikelt ostorfa telepített nyarasban (Fotó: Orbán Zoltán).

Madarak által elszórt termésből kikelt ostorfa telepített nyarasban (Fotó: Orbán Zoltán).

Madarak által elszórt termésből kikelt mahónia fagyalsövényben (Fotó: Orbán Zoltán).

Madarak által elszórt termésből kikelt mahónia fagyalsövényben (Fotó: Orbán Zoltán).

Madarak által elszórt termésből kikelt mahónia fagyalsövényben (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Pettyekkel írt történetek

Igazság szerint e nyomtípus kapcsán élvezhetjük igazán a lakott területek előnyeit. A településeket behálózó járdák óriási felületén a madarak sokkal könnyebben megtalálható jeleket hagynak, mintha ezeket a földön, vagy még inkább a gyepen keresgélnénk. Mintegy a könnyű megtalálhatóságuk ellensúlyozásaként, ezeknek a jeleknek az értelmezése gyakran nem könnyű. A legbiztosabb eredményt akkor kapjuk, ha az ürülékfoltokra felfigyelve elkezdjük figyelni a madarakat is, majd a nyomokat és a megfigyelt viselkedést összekötve alkotunk véleményt. Az alábbiakban bemutatott ürüléknyom-típusok sok-sok órányi ilyen megfigyelés eredményeként születhettek meg.

Seregélyek "énekürüléke" járdán (Fotó: Orbán Zoltán). Az örvös galamb "éjszakázóürülék-csomóit" nem könnyű megtalálni a hullott levelek színkavalkádjában (Fotó: Orbán Zoltán).
A járdán keresni sem nagyon kell azokat a nyomokat, amik a talajon messziről
szinte észrevehetetlenek (Fotók: Orbán Zoltán).



A körülöttünk élő kis és közepes méretű madarak szervezete az emberénél sokkal gyorsabban működik. Ennek egyik következményeként hagyják ott mindenhol kisebb nagyobb ürülékpettyeiket. Ha az előítéleteinket igazi természetbúvárként félretéve természeti jelenségként (merthogy azok lennének) szemléljük ezeket, akkor az elhelyezkedésükből, méretükből, alakjukból sok mindenre, egyes esetekben akár a madár fajára is következtethetünk. 

Fa csúcsáról becsapódó seregélyürülék (Fotó: Orbán Zoltán).
Megállapítható, hogy a madár magasan vagy alacsonyan tartózkodott-e. Ha magasan,
akkor a becsapódás ilyen jellegzetes rajzolatot eredményez. Ezek körkörös
elhelyezkedése azt is jelzi, hogy az állat nem repült, hanem egy
helyben üldögélt (Fotó: Orbán Zoltán).

Fekete rigó ürüléknyoma (Fotó: Orbán Zoltán).
Hasonló méretű, de a talajon (itt a kövön) álldogáló madár esetében nincsenek
sugárirányú becsapódási rajzolatok (Fotó: Orbán Zoltán).

Seregély "fiókaürülék" (Fotó: Orbán Zoltán).
Az előző megállapításokból következően ez az aszimmetrikus seregélyürülék arról
árulkodik, hogy a madár magasból végezte a dolgát, miközben jobbról
balra repült. A folt azt is elárulja, hogy ezt az ürülékcsomót a
madár a csőrével szállította, és úgy dobta le – ennek
magyarázatáról a későbbiekben olvashat
(Fotó: Orbán Zoltán). 

Seregélyürülékek (Fotó: Orbán Zoltán).
A pettyek színe a madarak eltérő táplálékáról is árulkodhat (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Az ürüléknyomok csoportosításához érdemes ezeket néhány olyan munkakifejezéssel tipizálni (különösen így, írásban), ami utal a kialakulásuk körülményeire. Ez már csak azért is jó móka, mert így nagyon "komolyan" lehet értekezni egy meglepő témáról.
 

"Énekürülék"
Elsősorban kora tavasszal találkozhatunk a seregélyek nagyszámú pettyezéseivel olyan magas fák alatt, ahol potenciális költőodúk csalogatják ezeket a madarakat. Ez a nyomtípus azért is tehető erre az időszakra, mert ekkor még nem lombosodtak ki az ágak, így a lehulló ürülék szinte maradéktalanul eléri a járdát, ahol a gyakran feltűnően nagyszámú nyomot így nagyon könnyű észrevenni.


Tipikus seregély "énekfa": magas és még nem lombos ágakkal, ...


... a közelben rengeteg odvas fával.


A csupasz ágcsúcsok remek kilátóhelyet kínálnak a madaraknak, ezért sok
időt töltenek itt a költést megelőző hetekben (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Ezek a márciusi seregélyek általában még nem a végleges lakói az odúknak és a környéknek, inkább átvonulásban megpihenő és "próbaéneklő" példányok. Ennek egyik jele, hogy még nem folytatnak ádáz harcokat az odúkért (néhány hét múlva ez a helyzet alaposan megváltozik), a madarak még keresik egymás társaságát (ami elsősorban a vonulási, telelési időszakra jellemző viselkedés). 

Seregélyek kora tavaszi "énekürüléke" (Fotó: Orbán Zoltán).
Ebből következően a seregély "énekürülék" egyik fő ismérve a pettyek nagy
száma – 3 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

Seregélyek kora tavaszi "énekürüléke" (Fotó: Orbán Zoltán).

Seregélyek kora tavaszi "énekürüléke" (Fotó: Orbán Zoltán).


Az ilyen magas fák természetesen más fajokat is vonzzanak, és ha ezek között vannak jóval termetesebbek is, akkor ezek nyomait a kisebb nyomok tengerében is elkülöníthetjük.

Dolmányos varjú "énekürüléke" (Fotó: Orbán Zoltán).
Erről van szó, ezeket a nyomokat egy alkalmilag, a seregélyek fájára látogató
dolmányos varjú hagyta – 4 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

Dolmányos varjú "énekürüléke" (Fotó: Orbán Zoltán).

Dolmányos varjú "énekürüléke" (Fotó: Orbán Zoltán).

Dolmányos varjú "énekürüléke" (Fotó: Orbán Zoltán).

 

A fenti képeken látott nagyméretű pettyek kapcsán is levonhatunk néhány következtetést. Az első rögtön a fajra vonatkozik. Pusztán csak a fehér folt méretéből (vagy alakjából) természetesen nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy ezt dolmányos varjú hagyta. Az viszont már árulkodó jel, hogy ezekből nincs sok, azaz a madár egyedül volt (amit egyébként az állat közvetlen megfigyelései is megerősítettek). A dolmányos varjú magányosan fészkel, rokona, a vetési varjú viszont kolóniákban, és utóbbi faj a költési időszakon kívül is elsősorban csapatosan mozog. A kép készítésének idején (április 25.) mindkét faj költ, ilyenkor az éppen nem kotló vagy a fiókákat őrző dolmányos varjú már mindenképpen egyedül keresgél, míg a vetési varjak ekkor is elsősorban csapatosan táplálkoznak. Amennyiben ez a fa egy vetésivarjú-kolónia közelében lenne, a nagyméterű ürülékpettyek száma jóval nagyobb lenne. 

A harmadik fotón látható hosszúkás ürüléknyom a nagyobb testű madarakra jellemző (és náluk jobban megfigyelhető) ürítési viselkedésre utal. Ezek nagyobb mennyiségű, többnyire jelentősebb vizelettartalmú ürüléke (a madarak emésztő-, vizeletkiválasztó- és ivarszervei az emlősökétől eltérő módon egyetlen, nem elkülönült nyílásban, a kloákában végződnek) szennyezhetné az alhas és a farok tollait. Ezért az ürüléküket megemelt faroktartás mellett, kissé előre dőlve, hátrafelé "kilövik". Az ilyen jellegű ürítés hagyja ezeket a jellegzetes, elnyújtott nyomokat.
 

"Éjszakázóürülék"
Ez az egyik legkönnyebben értelmezhető ürüléknyom. Megjelenés szempontjából ez is nagyszámú ürülékpettyből álló nyomtípus. De a több madár által hagyott és szórtabban elhelyezkedő "énekürüléktől" (és a következő "figyelőürüléktől") eltérően ennek legfőbb jellemzője, hogy kis területen, gyakran kis kupacot alkotva halmozódik fel. Az "éjszakázóürülék" másik jellemzője, hogy magas a széklettartalma, a fehér és sötét összetevők aránya közel hasonló vagy a barnásfekete szilárd felé tolódik el.

Kialakulásának hátterében is a madarak gyors anyagcseréje áll, ami éjszaka, az alvás idején sem szünetel – azaz az alvó madár is folyamatosan ürít (kivéve a fészekben ülőt – lásd később, a "kotlóürüléknél"). Mivel az állat az alvás hosszú órái alatt nem mozog, az ilyenkor képződő ürülék kis területre hullik.

Éjszakázó fakopáncs felhalmozódó ürüléke harkályfán (Fotó: Orbán Zoltán).
Éjszakázó fakopáncsfaj felhalmozódó ürüléke harkályfán. Jól megfigyelhető az is,
hogy ha az ürülék nem magasról csapódik be, akkor nem lapul el, tökéletesen
megőrzi az alakját – 3 fotó, katt a képre
(Fotó: Orbán Zoltán).

Éjszakázó fakopáncs felhalmozódó ürüléke harkályfán (Fotó: Orbán Zoltán).

Éjszakázó fakopáncs felhalmozódó ürüléke harkályfán (Fotó: Orbán Zoltán).


Bár a felvétel nem éjszaka készült, ennek a nappal megpihenő nagy fakopáncsnak
a példáján jól szemlélteti, hogy a sok órás éjszakai alvás folyamán miként
halmozódhat fel a madár ürüléke (Videó: Orbán Zoltán). 

 

Az éjszakázóürülék-nyomok másik jellemzője, hogy egymáshoz nagyon közel, gyakran szinte érintkezve, akár átfedve egymással több kupac is látható, mivel a madarak gyakran ragaszkodnak az éjszakázóhelyükhöz, de itt nem mindig pontosan ugyan oda ülnek, illetve a testük tájolása is eltérhet.

A kupac, és a felette mindig megtalálható ágak irányából azt is ki lehet következtetni, hogy az éjszakázó madár feje merre felé nézett. Ha pedig az előző éjszaka szeles volt, akkor mindig azt fogjuk tapasztalni, hogy a madár a széliránnyal szemben aludt. Ennek oka a tollak védelme és a kihűlés elleni védekezés. Ha a madár a szélnek háttal aludna, akkor az erős szél felborzolhatná, akár meg is törhetné a tollakat, ami sem a repülés (áramvonalasság), sem a hő- és csapadékvíz elleni szigetelés szempontjából nem lenne jó a madárnak. 

A leggyakoribb és legtipikusabb éjszakázóürülék-nyomot a balkáni gerlék hagyják maguk után. Ennél a madárnál az ürülék fajhatározásra is alkalmas.

Balkáni gerle "éjszakázóürülék"-nyoma járdán (Fotó: Orbán Zoltán).
A balkáni gerle nagyon "precíz" ürülékcsomókat hagy maga után, amik leginkább
akkurátusan felcsavart kakaós csigára hasonlítanak – 10 fotó,
katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

Balkáni gerle "éjszakázóürülék"-nyoma járdán (Fotó: Orbán Zoltán).

Balkáni gerle "éjszakázóürülék"-nyoma járdán (Fotó: Orbán Zoltán).

Balkáni gerle "éjszakázóürülék"-nyoma járdán (Fotó: Orbán Zoltán).

Balkáni gerle "éjszakázóürülék"-nyoma járdán (Fotó: Orbán Zoltán).

Balkáni gerle éjszakázófája az ürüléknyom felett (Fotó: Orbán Zoltán).

Balkáni gerle "éjszakázóürülék"-nyoma járdán (Fotó: Orbán Zoltán).

Balkáni gerle "éjszakázóürülék"-nyoma járdán (Fotó: Orbán Zoltán).

Balkáni gerle "éjszakázóürülék"-nyoma járdán (Fotó: Orbán Zoltán).

Balkáni gerle "éjszakázóürülék"-nyoma járdán (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Napjainkban az örvös galamb városiasodása látványos méreteket ölt. Azokon a településeken, ahol már megjelent, lépten-nyomon találkozhatunk velük, amint a parkok, kertek gyepén táplálkoznak. Jelenlétükre a balkáni gerlénél jóval nagyobb, gyakran már zavaró mennyiségű ürüléke is utal. Ezek további jellemzője, hogy a faj változatos (bogyó- és hajtásevő) táplálkozása miatt az ürülék színe is jellegzetes – zöldesfehér vagy sötét feketéslila, ráadásul a madár méretéhez képest jelentős nagyságú és laza állagú potyadékai a nagy becsapódási energia miatt nem olyan strukturáltak, mint a balkáni gerléé, hanem szétterülő foltokat alkotnak.

Örvös galamb jellegzetes színű és állagú "éjszakázóürüléke" májusból (Fotó: Orbán Zoltán).
Örvös galamb jellegzetes színű és állagú ürüléke májusból. A színt és a laza állagot a
madár fő táplálékát jelentő zöld hajtások okozzák. A kis gömbök hárstermések,
amire a helyenként látható külső bordázat és a szín utal. Ha a szintén
gyakran fogyasztott ostorfa termésről lenne szó, annak húsa a
foltot feketéslilává színezné – 7 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).

Örvös galamb jellegzetes színű és állagú "éjszakázóürüléke" májusból (Fotó: Orbán Zoltán).

Örvös galamb jellegzetes színű és állagú "éjszakázóürüléke" májusból (Fotó: Orbán Zoltán).

Örvös galamb éjszakázóhelye a lombkorona alsó részén (Fotó: Orbán Zoltán).

Örvös galamb jellegzetes éjszakázóhelye egy kis parkban, a fővárosban (Fotó: Orbán Zoltán).

Örvös galamb jellegzetes színű és állagú "éjszakázóürüléke" májusból (Fotó: Orbán Zoltán).

Örvös galamb jellegzetes színű és állagú "éjszakázóürüléke" májusból (Fotó: Orbán Zoltán).

Örvös galamb „éjszakázóürüléke” fűben (Fotó: Orbán Zoltán).
A balkáni gerlénél jóval termetesebb és valószínűleg némileg eltérő táplálékválasztású
örvös galamb lazább ürüléke többnyire nem őrzi úgy meg az alakját, még akkor
sem, ha a gyep puha felületére érkeznek. A képeken nem csak ez, hanem
az örvös galamb jelentős bogyófogyasztásának jelei is láthatóak. A
borostyán és az ostorfa (ősszel pedig a bodza) terméshúsa
színezi ilyen lilásfeketére a madarak ürülékét – 9 fotó,
katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

Örvös galamb „éjszakázóürüléke” fűben (Fotó: Orbán Zoltán).

Örvös galamb „éjszakázóürüléke” fűben (Fotó: Orbán Zoltán).

Örvös galamb éjszakázóhelye kertben (Fotó: Orbán Zoltán).

Örvös galamb éjszakázóhelye kertben (Fotó: Orbán Zoltán).

Örvös galamb „éjszakázóürüléke” fűben (Fotó: Orbán Zoltán).

Örvös galamb „éjszakázóürüléke” fűben (Fotó: Orbán Zoltán).

Örvös galamb „éjszakázóürüléke” fűben (Fotó: Orbán Zoltán).

Örvös galamb „éjszakázóürüléke” fűben (Fotó: Orbán Zoltán).

Örvös galamb „éjszakázóürüléke” hullott faleveleken, augusztus végén (Fotó: Orbán Zoltán).
A nyár másodok felére, amikor a nagy számban beérő különböző növényi magvak
dominálhatnak az örvös galambok táplálékában is, az ürülékük színe és állaga
ismét változhat. És ha a potyadék nem kemény felületre hullik, akkor
ennél a fajnál is tapasztalhatunk balkánigerle-szerűen strukturált
formát. 9 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

Örvös galamb éjszakázóhelye parkban (Fotó: Orbán Zoltán).

Örvös galamb éjszakázóhelye parkban (Fotó: Orbán Zoltán).

Örvös galamb „éjszakázóürüléke” hullott faleveleken, augusztus végén (Fotó: Orbán Zoltán).

Örvös galamb „éjszakázóürüléke” hullott faleveleken, augusztus végén (Fotó: Orbán Zoltán).

Örvös galamb „éjszakázóürüléke” hullott faleveleken, augusztus végén (Fotó: Orbán Zoltán).

Örvös galamb „éjszakázóürüléke” hullott faleveleken, augusztus végén (Fotó: Orbán Zoltán).

Örvös galamb „éjszakázóürüléke” hullott faleveleken, augusztus végén (Fotó: Orbán Zoltán).

Örvös galamb „éjszakázóürüléke” hullott faleveleken, augusztus végén (Fotó: Orbán Zoltán).

 

A lombozatban csapatosan éjszakázó kistestű madarak – települési környezetben leggyakrabban a verebek – is nagyon jellegzetes nyomokat hagynak maguk után, ha a növényzet és az alatta lévő talajfelszín is kedvez a nyomképződésnek. 

Mezei verebek nyári „éjszakázóürüléke” vadszőlő befutotta eresz alatt (Fotó: Orbán Zoltán).
Mezei verebek nyári „éjszakázóürüléke” vadszőlő befutotta eresz alatt – 15 fotó,
katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

Mezei verebek nyári „éjszakázóürüléke” vadszőlő befutotta eresz alatt (Fotó: Orbán Zoltán).

Mezei verebek nyári „éjszakázóürüléke” vadszőlő befutotta eresz alatt (Fotó: Orbán Zoltán).

Mezei verebek nyári éjszakázóhelye vadszőlő befutotta eresz alatt (Fotó: Orbán Zoltán).

Mezei verebek nyári „éjszakázóürüléke” vadszőlő befutotta eresz alatt (Fotó: Orbán Zoltán).

Mezei verebek nyári „éjszakázóürüléke” vadszőlő befutotta eresz alatt (Fotó: Orbán Zoltán).

Mezei verebek nyári „éjszakázóürüléke” vadszőlő befutotta eresz alatt (Fotó: Orbán Zoltán).

Mezei verebek nyári „éjszakázóürüléke” vadszőlő befutotta eresz alatt (Fotó: Orbán Zoltán).

Mezei verebek nyári „éjszakázóürüléke” vadszőlő befutotta eresz alatt (Fotó: Orbán Zoltán).

Mezei verebek nyári „éjszakázóürüléke” vadszőlő befutotta eresz alatt (Fotó: Orbán Zoltán).

Mezei verebek nyári „éjszakázóürüléke” vadszőlő befutotta eresz alatt (Fotó: Orbán Zoltán).

Mezei verebek nyári „éjszakázóürüléke” vadszőlő befutotta eresz alatt (Fotó: Orbán Zoltán).

Mezei verebek nyári „éjszakázóürüléke” vadszőlő befutotta eresz alatt (Fotó: Orbán Zoltán).

Mezei verebek nyári „éjszakázóürüléke” vadszőlő befutotta eresz alatt (Fotó: Orbán Zoltán).

Mezei verebek nyári „éjszakázóürüléke” vadszőlő befutotta eresz alatt (Fotó: Orbán Zoltán).


A fenti helyszínen éjszakai felvételek készítésére alkalmas kameracsapdával
sikerült megörökíteni az éjszakázó mezei verebeket is – amiről részletesebben
itt olvashat >>
(Videó: Orbán Zoltán).

 

"Pihenőürülék"
Ez a nyomtípus hasonlít az előzőhöz, de az "éjszakázóürülék" a hosszabb felhalmozódási idő miatt mennyiségében különbözik a nappali "pihenőürüléktől", amikor a madár nem több óráig, hanem csak percekig vagy fél-egy óráig tartózkodik egy helyen, ezért kevesebb petty, gyakran csak 3-4 nyom látszik. Továbi különbség, hogy a "pihenőürülék" gyakran olyan helyken, például a járda felett húzódó elektromos vezetékek alatt halmozódik fel, ami a nyitottsága, kitettsége, az éjszaka vadászó baglyok ellené védekezés miatt nem alkalmas éjszakázásra.

Örvös galamb nappali „pihenőürüléke” vezeték alatti járdaszakaszon (Fotó: Orbán Zoltán).
Örvös galambok nappali „pihenőürülék”nyomai vezetékek alatti járdaszakaszokon.
8 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán)
.

Örvös galamb nappali „pihenőürüléke” vezeték alatti járdaszakaszon (Fotó: Orbán Zoltán).

Örvös galamb nappali „pihenőürüléke” vezeték alatti járdaszakaszon (Fotó: Orbán Zoltán).

Örvös galamb nappali pihenőhelye elektromos vezetéken (Fotó: Orbán Zoltán).

Örvös galamb nappali pihenőhelye vezetéken (Fotó: Orbán Zoltán).

Örvös galamb nappali „pihenőürüléke” vezeték alatti járdaszakaszon (Fotó: Orbán Zoltán).

Örvös galamb nappali „pihenőürüléke” vezeték alatti járdaszakaszon (Fotó: Orbán Zoltán).

Örvös galamb nappali „pihenőürüléke” vezeték alatti járdaszakaszon (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Az örvös galamb meglepő, de gyakran megfigyelhető viselkedése a fűben pihenés. Napos, meleg időben, különösen fürdés után, ezek a madarak előszeretettel hevernek el az alacsony fűben.


A Madárbarát kert talán legráérősebb madara az örvös galamb. Ez a madár
gyakran percekig üldögél az itató vizében, ...


... majd a kényelmes tollászkodást követően hosszasan napozhat is a talajon
(Videók: Orbán Zoltán).


Ha nyomkereső "üzemmódban" vagyunk, a madár távozása után érdemes közelről is szemrevételezni a galamb pihenőhelyeit, mert így közvetlenül értelmezhetjük, és sokat tanulhatunk a visszamaradó nyomokból.

Az előző videóban látott örvös galamb nappali „pihenőürüléke” tollászkodás után az ág alatt (Fotó: Orbán Zoltán).
Az előző videóban látott örvös galamb nappali „pihenőürüléke” tollászkodás után az
ág alatt – 4 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

Az előző videóban látott örvös galamb nappali „pihenőürüléke” tollászkodás után az ág alatt (Fotó: Orbán Zoltán).

Az előző videóban látott örvös galamb nappali „pihenőürüléke” tollászkodás után az ág alatt (Fotó: Orbán Zoltán).

Az előző videóban látott örvös galamb nappali „pihenőürüléke” tollászkodás után az ág alatt (Fotó: Orbán Zoltán).

Az előző videóban látott örvös galamb nappali „pihenőürüléke” a fűben napozás helyén (Fotó: Orbán Zoltán).
Az előző videóban látott örvös galamb nappali „pihenőürüléke” a fűben napozás helyén.
Figyeljük meg, hogy becsapódási magasság hiányában az ürülék itt mennyire
egyben marad, míg a fenti képen mennyivel másabb nyomképet alkot!
5 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

Az előző videóban látott örvös galamb nappali „pihenőürüléke” a fűben napozás helyén (Fotó: Orbán Zoltán).

Az előző videóban látott örvös galamb nappali „pihenőürüléke” a fűben napozás helyén (Fotó: Orbán Zoltán).

Az előző videóban látott örvös galamb tollnyoma a fűben napozás helyén (Fotó: Orbán Zoltán).

Ilyen távolságból bizony alig észrevehető a fűben napozó madár után visszamaradó toll- és „pihenőürülék”-nyom. Ahhoz, hogy ezeket észrevegyük, jó nyomkeresőként közelről kell vizslatnunk a talajt (Fotó: Orbán Zoltán).

 

"Figyelőürülék"
Ez egy olyan ritkábban megtalálható, kevert nyomtípus, ahol viszonylag sok a petty, de ezek nem annyira koncentráltak, mint az előző fejezetben, de nem is annyira nagy területen szétszórtak, mint az "énekürülékek". A "figyelőürülék" alapvetően a hím madarakra jellemző, hiszen ők őrzik a területet, miközben a tojók a fészeképítéssel, majd a kotlással foglalatoskodnak.

A közhiedelemmel ellentétben a területüket védelmező hím madarak nem egyetlen helyen énekelnek. Valójában szinte folyamatosan járőröznek, körbe repülik a területüket, és helyenként meg-megállva néhány strófát énekelnek, majd repülnek tovább. Emellett viszont többnyire vannak olyan kedvenc helyeik is, általában valahol a fészek közelében, ahol többet tartózkodnak. Innen jól pihenés közben is jól beláthatják a területüket, énekükkel pedig nem csak a rivális hímeknek, de a kotló tojónak is jelzik a jelenlétüket. 

Fekete rigó hím kedvelt figyelő- és éneklőhelye a bejárati kapu és a járda feletti lombozat (Fotó: Orbán Zoltán).
Egy fekete rigó hím számára ez a kapu és a felette látható lombkoronarész
szolgált jó egy hétig kedvenc pihenőhelyként, amit az itt felhalmozódó
ürülékfoltok is jeleztek – 17 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).

Fekete rigó hím kedvelt figyelő- és éneklőhelye a bejárati kapu és a járda feletti lombozat (Fotó: Orbán Zoltán).

Fekete rigó hím "figyelőürülék"-nyomai (Fotó: Orbán Zoltán).

Fekete rigó hím "figyelőürülék"-nyomai (Fotó: Orbán Zoltán).

Fekete rigó hím "figyelőürülék"-nyomai (Fotó: Orbán Zoltán).

Fekete rigó hím "figyelőürülék"-nyomai (Fotó: Orbán Zoltán).

Fekete rigó hím "figyelőürülék"-nyomai (Fotó: Orbán Zoltán).

Fekete rigó hím "figyelőürülék"-nyomai (Fotó: Orbán Zoltán).

Fekete rigó hím "figyelőürülék"-nyomai (Fotó: Orbán Zoltán).

Fekete rigó hím "figyelőürülék"-nyomai (Fotó: Orbán Zoltán).

Fekete rigó hím "figyelőürülék"-nyomai (Fotó: Orbán Zoltán).

Fekete rigó hím "figyelőürülék"-nyomai (Fotó: Orbán Zoltán).

Fekete rigó hím "figyelőürülék"-nyomai (Fotó: Orbán Zoltán).

Fekete rigó hím "figyelőürülék"-nyomai (Fotó: Orbán Zoltán).

Fekete rigó hím "figyelőürülék"-nyomai (Fotó: Orbán Zoltán).

Fekete rigó hím "figyelőürülék"-nyomai (Fotó: Orbán Zoltán).

Fekete rigó hím "figyelőürülék"-nyomai (Fotó: Orbán Zoltán).

 

"Keresőürülék"
A kertben, a parkban táplálékot kereső madarak után visszamaradó ürüléknyomokat a legnehezebb megtalálni, mivel ezekből többnyire csak egy van a talajon, a leveleken. Több nyomot olyan táplálkozóhelyen, például borostyán befutotta falon vagy a táplálkozóterület egy jó megfigyelőhelyet kínáló magaslati pontján találhatunk, ahova a madarak rendszeresen visszajárnak. Kisebb becsapódási magasságuk miatt többnyire ezek az ürüléknyomok is épek.

Ennek a kertnek a gyepén táplálékot kereső fekete rigók néhány pillanatra gyakran megállnak ezen a jó kilátást biztosító részen, amire elszórt ürülékpettyeik utalnak (Fotó: Orbán Zoltán).
Néhány példa "keresőürülékre" – 11 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

Ennek a kertnek a gyepén táplálékot kereső fekete rigók néhány pillanatra gyakran megállnak ezen a jó kilátást biztosító részen, amire elszórt ürülékpettyeik utalnak (Fotó: Orbán Zoltán).

Ennek a kertnek a gyepén táplálékot kereső fekete rigók néhány pillanatra gyakran megállnak ezen a jó kilátást biztosító részen, amire elszórt ürülékpettyeik utalnak (Fotó: Orbán Zoltán).

Ennek a kertnek a gyepén táplálékot kereső fekete rigók néhány pillanatra gyakran megállnak ezen a jó kilátást biztosító részen, amire elszórt ürülékpettyeik utalnak (Fotó: Orbán Zoltán).

Ennek a kertnek a gyepén táplálékot kereső fekete rigók néhány pillanatra gyakran megállnak ezen a jó kilátást biztosító részen, amire elszórt ürülékpettyeik utalnak (Fotó: Orbán Zoltán).

Ennek a kertnek a gyepén táplálékot kereső fekete rigók néhány pillanatra gyakran megállnak ezen a jó kilátást biztosító részen, amire elszórt ürülékpettyeik utalnak (Fotó: Orbán Zoltán).

A borostyán bő bogyótermésére tavasszal rendszeresen visszajáró fekete rigók „keresőürüléke”  a leveleken (Fotó: Orbán Zoltán).

A borostyán bő bogyótermésére tavasszal rendszeresen visszajáró fekete rigók „keresőürüléke”  a leveleken (Fotó: Orbán Zoltán).

A borostyán bő bogyótermésére tavasszal rendszeresen visszajáró fekete rigók „keresőürüléke”  a leveleken (Fotó: Orbán Zoltán).

A borostyán bő bogyótermésére tavasszal rendszeresen visszajáró fekete rigók „keresőürüléke”  a leveleken (Fotó: Orbán Zoltán).

A borostyán bő bogyótermésére tavasszal rendszeresen visszajáró fekete rigók „keresőürüléke”  a leveleken (Fotó: Orbán Zoltán).

 

"Kotlóürülék"
Van egy kivétel, amikor a felnőtt madarak akár órákra is megszakítják az ürítést – ez pedig a kotlás. A tojások melengetésének fajtól és mérettől függően 12-42 napig tartó időszakában, a nap 24 órájában elsősorban a tojók ülnek a fészken. A hímek feladata eközben a terület énekléssel történő megjelölése, a járőrözés, továbbá sok fajnál a tojó etetése. Annak érdekében, hogy a kotló tojó kinyújtóztathassa egy kicsit a tagjait, és mindenekelőtt elvégezhesse a dolgát, a hím naponta néhány percre felváltja a párját.


A kotlással töltött több száz, rettentően unalmas, egyhangú óra elviselése még a
"fanatikus" tojóknak sem könnyű. Ezen a felvételen, 1:22-től megfigyelhető,
hogy az unatkozó kotló csóka mennyire megörül, amikor a
vércsetelepen történik valami, és ő a fészekben kicsit
felállva kíváncsiskodhat egy kicsit
(Videó: Orbán Zoltán).

 

A tojó ilyenkor repül néhány gyors kört, majd egy ágra, vezetékre leülve ürít. Az ilyen "kotlóürülék" jellemzője, hogy a fajra jellemző ürülék méreténél jóval kiadósabb, nagyobb és tartalmasabb is, hiszen a fészek tisztaságát óvó madár szervezetében több ürítési fázis ürüléke is felhalmozódik. A fészekből elszabaduló tojóknak gyakran kedvenc ürítőhelyet használnak, amik az aránytalanul nagy ürülékfoltok nagyobb száma alapján ismerhetőek fel. A "kotlóürülék" további jellemzője a függőleges becsapódási nyomkép, ami segít elkülöníteni a következő fejezetben bemutatott nyomtípustól.

Balkáni gerle „kotlóürülék” (Fotó: Orbán Zoltán).
Néhány példa három madárfaj "kotlóürülékére" – 27 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).

Balkáni gerle „kotlóürülék” (Fotó: Orbán Zoltán).

Balkáni gerle „kotlóürülék” (Fotó: Orbán Zoltán).

Balkáni gerle „kotlóürülék” (Fotó: Orbán Zoltán).

Balkáni gerle „kotlóürülék” (Fotó: Orbán Zoltán).

Balkáni gerle „kotlóürülék” (Fotó: Orbán Zoltán).

Balkáni gerle „kotlóürülék” (Fotó: Orbán Zoltán).

Fekete rigó „kotlóürülék” (Fotó: Orbán Zoltán).

Fekete rigó „kotlóürülék” (Fotó: Orbán Zoltán).

Fekete rigó „kotlóürülék” (Fotó: Orbán Zoltán).

Fekete rigó „kotlóürülék” (Fotó: Orbán Zoltán).

Fekete rigó „kotlóürülék” (Fotó: Orbán Zoltán).

Fekete rigó „kotlóürülék” (Fotó: Orbán Zoltán).

Örvös galamb ürítóhelye reggel (Fotó: Orbán Zoltán).

Örvös galamb az ürítőhelyen (Fotó: Orbán Zoltán).

Örvös galamb „kotlóürülék” reggel (Fotó: Orbán Zoltán).

Örvös galamb „kotlóürülék” reggel (Fotó: Orbán Zoltán).

Örvös galamb „kotlóürülék” reggel (Fotó: Orbán Zoltán).

Örvös galamb „kotlóürülék” reggel (Fotó: Orbán Zoltán).

Örvös galamb „kotlóürülék” reggel (Fotó: Orbán Zoltán).

Örvös galamb „kotlóürülék” reggel (Fotó: Orbán Zoltán).

Örvös galamb „kotlóürülék” reggel (Fotó: Orbán Zoltán).

Örvös galamb „kotlóürülék” délután (Fotó: Orbán Zoltán).

Örvös galamb „kotlóürülék” délután (Fotó: Orbán Zoltán).

Örvös galamb „kotlóürülék” délután (Fotó: Orbán Zoltán).

Örvös galamb „kotlóürülék” délután (Fotó: Orbán Zoltán).

Örvös galamb „kotlóürülék” délután (Fotó: Orbán Zoltán).

 

"Fiókaürülék"
Jellegéből adódóan a fészekben nevelkedő fiókák ürüléke is hasonlít a tojók kotlóürülékéhez. A fészkek tisztaságának és rejtettségének védelme érdekében a kis és közepes testű, elsősorban énekesmadáfajok fiókái az etető szülők jelenlétében ürítenek, akik így el tudják szállítani az ürülékcsomókat. Ahhoz, hogy ezt meg tudják tenni, az érintett fajok fiataljainak ürülékét erős, átlátszó hártya teszi megfoghatóvá, szállíthatóvá.


Ennél az üveg oldalú ablakodúnál készült felvételen jól megfigyelhető, amint az
etető madár elszállítja a fiókák ürülékcsomóját (Videó: Orbán Zoltán).

 

Az elszálított ürülékcsomót a szülők a fészektől távolabb, repülés közben dobják le. Ezért a fajhoz képest nagy méretű és nehéz "fiókarürülék" a talajon többnyire oldalirányú csúszásnyommal rendelkezik és az összetartó hártya miatt nem is esik szét.

Széncinege „fiókaürüléke” szülő által ledobva (Fotó: Orbán Zoltán).
A fenti videón látott, a szülők által elszállított széncinege  "fiókaürülékek" ilyen
nyomokat hagytak a környéken – 10 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).

Széncinege „fiókaürüléke” szülő által ledobva (Fotó: Orbán Zoltán).

Széncinege „fiókaürüléke” szülő által ledobva (Fotó: Orbán Zoltán).

Széncinege „fiókaürüléke” szülő által ledobva (Fotó: Orbán Zoltán).

Széncinege „fiókaürüléke” szülő által ledobva (Fotó: Orbán Zoltán).

Széncinege „fiókaürüléke” szülő által ledobva (Fotó: Orbán Zoltán).

Széncinege „fiókaürüléke” szülő által ledobva (Fotó: Orbán Zoltán).

Széncinege „fiókaürüléke” szülő által ledobva (Fotó: Orbán Zoltán).

Széncinege „fiókaürüléke” szülő által ledobva (Fotó: Orbán Zoltán).

Széncinege „fiókaürüléke” szülő által ledobva (Fotó: Orbán Zoltán).

Seregély „fiókaürüléke” szülő által ledobva (Fotó: Orbán Zoltán).
Seregély „fiókaürüléke” szülő által járdára ledobva – 6 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).

Ilyen helyen számíthatunk seregély „fiókaürülékre” (Fotó: Orbán Zoltán).

Ilyen helyen számíthatunk seregély „fiókaürülékre” (Fotó: Orbán Zoltán).

Seregély „fiókaürüléke” szülő által ledobva (Fotó: Orbán Zoltán).

Seregély „fiókaürüléke” szülő által ledobva (Fotó: Orbán Zoltán).

Seregély „fiókaürüléke” szülő által ledobva (Fotó: Orbán Zoltán).

Seregélyfiókák ürüléknyomai odú alatt a földön (Fotó: Orbán Zoltán).
Elsősorban idősebb, a kirepüléshez közeli korú seregélyeknél figyelhető meg az odú
bejárata alatti "meszelés". Ezeken a fotókon egy olyan különleges harkályodúban
működő seregélyfészek nyomai láthatóak, ami egy vízszintes ágba készült,
bejárata pedig lefelé nézett. Így a fiókák könnyedén tudtak az odún
kívülre üríteni – 10 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

Seregélyfiókák ürüléknyomai odú alatt a földön (Fotó: Orbán Zoltán).

Seregélyfiókák ürüléknyomai odú alatt a földön (Fotó: Orbán Zoltán).

Seregélyfiókák ürüléknyomai odú alatt a földön (Fotó: Orbán Zoltán).

Seregélyfiókák ürüléknyomai az odú alatti leveleken. A kép közepén látszik az odús ág is (Fotó: Orbán Zoltán).

Seregélyfiókák ürüléknyomai az odú alatti leveleken (Fotó: Orbán Zoltán).

Seregélyfiókák ürüléknyomai az odú alatti leveleken (Fotó: Orbán Zoltán).

Seregélyfiókák ürüléknyomai az odú alatti leveleken (Fotó: Orbán Zoltán).

Seregélyfiókák ürüléknyomai az odú alatti leveleken (Fotó: Orbán Zoltán).

Seregélyfiókák jellegzetes meszelésnyoma "D" odún (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Más állatok is ...
Természetesen nem csak a madarak, de a körülöttünk élő más állatcsoportok képviselői is hagynak maguk után ürüléknyomokat. Ezek et azonban többnyire vagy nehezebb megtalálni, vagy jóval ritkábban megfigyelhetőek. Zárásként jöjjön ezekből is néhány!

Nyestürülék (Fotó: Orbán Zoltán).
Az egyik legfeltűnőbb emlősürülék a többnyire gyümölcsmagokat is tartalmazó ...

Nyestürülék (Fotó: Orbán Zoltán).
... és szinte mindig kiemelkedő tereptárgyra "helyezett" nyestürülék
(Fotók: Orbán Zoltán).


Ennek éppen ellentétét jelentik a házi macskák elásott ürülékcsomói, ...

A videón látott házi macska elkapart ürülékének helyét alig észrevehető halmocska jelzi csak (Fotó: Orbán Zoltán).
... amikre alig észrevehető halmocskák emlékeztetnek csak – 5 fotó, katt a képre
(Videó, fotók: Orbán Zoltán).

A videón látott házi macska elkapart ürülékének helyét alig észrevehető halmocska jelzi csak (Fotó: Orbán Zoltán).

A videón látott házi macska elkapart ürülékének helyét alig észrevehető halmocska jelzi csak (Fotó: Orbán Zoltán).

A videón látott házi macska elkapart ürülékének helyét alig észrevehető halmocska jelzi csak (Fotó: Orbán Zoltán).

A videón látott házi macska elkapart ürülékének helyét alig észrevehető halmocska jelzi csak (Fotó: Orbán Zoltán).

Denevérek egérszerű ürüléke mesterséges denevérodú alatt (Fotó: Orbán Zoltán).
Denevérek egérszerű ürüléke ...

Három lakókamrás mesterséges denevérodú (Fotó: Orbán Zoltán).
... ez alatt a három lakókamrás mesterséges denevérodú alatt – 3 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).

Három lakókamrás mesterséges denevérodú (Fotó: Orbán Zoltán).

Három lakókamrás mesterséges denevérodú (Fotó: Orbán Zoltán).

Fali gyík parányi, madárszerű ürüléke (Fotó: Orbán Zoltán).
Hasonló fiziológiájuknak köszönhetően a fali gyíkok ürüléke miniatűr madárürülékhez
hasonlít ezen a természetvédelmi farakáson – 6 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).

Fali gyík parányi, madárszerű ürüléke (Fotó: Orbán Zoltán).

Fali gyík parányi, madárszerű ürüléke (Fotó: Orbán Zoltán).

Fali gyík parányi, madárszerű ürüléke (Fotó: Orbán Zoltán).

Fali gyík parányi, madárszerű ürüléke (Fotó: Orbán Zoltán).

Fali gyík parányi, madárszerű ürüléke (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Reméljük, hogy a most bemutatott példákkal kedvet csináltunk egy kis nyomozásra, amihez sok sikert kívánunk. Hamarosan jön sorozatunk következő része is!

 

"Bogárnézőket " is használhatunk a kertben

A Madárbarát kert gerinctelen lakóinak megfigyelését segítik az MME bolt által forgalmazott, az állatokat nem károsító természetbúvár eszközök is, amikkel gyerekek és felnőttek egyaránt közelről ismerkedhetnek meg az apró lények lenyűgöző világával.

"Bogárnézők" (Fotó: Orbán Zoltán).
"Bogárnézők" az MME bolt kínálatából (Fotó: Orbán Zoltán).

Orbán Zoltán - Madárbarátok könyve (Cser Kiadó, 2013) külső borító.
Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok könyvét (bolt >>), ...


... illetve
okostelefonra ingyen letölthető Madárhatározó alkalmazásunkat!

 

Önt is várja a Madárbarát kert program!

A Madárbarát kert program a különböző lakó- és munkahelyi környezethez alkalmazkodó madárvédelmi módszertani gyűjtemény. A Madárbarát kert a családi házak, háztáji kiskertek, parkok és arborétumok; a Madárbarát óvoda és a Madárbarát iskola az oktatási intézmények; a Madárbarát panel a panelházak lakóinak, a Madárbarát munkahely az irodában dolgozók és munkáltatók alprograma.

A programban való részvételhez nincs szükség különösebb madártani ismeretre, jártasságra, a regisztrációt követően megküldött Madárbarát Kert Kalendárium és a honlap minden szükséges információt tartalmaz. A különböző madárvédelmi eszközök és téli madáreleség pedig a kertészeti és barkácsüzletek mellett az MME boltjában is beszerezhető.

Elegendő már egy-két madárodú, egy itatónak használt virágalátét, télen pedig egy kis etető a kertbe, az óvoda- és iskolaudvarba, ablakba, és máris élvezhetjük tollas barátaink közelségét. Ha pedig már ott vannak, a pedagógusokat és a szülőket a nevelésben, a gyerekeket és felnőtteket a kikapcsolódásban, a gazdálkodókat és a kiskert tulajdonosokat a kártevők távol tartásában segítik a madarak.

Az elismerő tábla megszerzésének feltétele, hogy a program résztvevője a regisztrációt követően legalább egy mesterséges madárodú kihelyezésével, itató folyamatos működtetésével és téli madáretetéssel végzett egy évnyi madárbarát kertészkedést követően a regisztrációs csomagban kapott jelentőlap beküldésével tájékoztassa az MME központi irodáját az általa végzett madárvédelmi munkáról. Az információk értékelését és elfogadását követően postai úton megküldjük a ház falára, ajtóra, kerítésre kihelyezhető elismerő táblát, mely hirdeti, hogy itt egy madárbarát lakik és tevékenykedik.

Az MME Madárbarát kert program / Madárbarát kert elismerő táblája (Fotó: Orbán Zoltán). Az MME Madárbarát kert program / Madárbarát panel elismerő táblája (Fotó: Orbán Zoltán).
A Madárbarát kert program alprogramjainak külön elismerő táblája van, a képen
a Madárbarát kerté és a Madárbarát panelé látható. Nagyításhoz katt
a képekre (Fotók: Orbán Zoltán).

 

A Madárbarát kert programnak 2016-ban már 6.000 regisztrált tagja van országszerte, köztük ezernél is több óvoda és iskola. Legyen Ön is "hivatásos" madárbarát kertész, üdvözöljük a Madárbarát kert programban!

 

Az MME támogatása

Kérjük, ne felejtse, hogy az MME tagság mellett többféle támogatással és a személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásával is segítheti egyesületünk munkáját. Köszönjük!

MME 1% felajánlási felhívás
A letölthető 1% nyilatkozat a képre kattintva érhető el.

 

Orbán Zoltán

 

Kapcsolódó hírek

Ürgére vadászó macska (Fotó: Dr. Nagy Lajos).

Kevesen gondolnák, de napjainkban ürgetelepeink egyik legjelentősebb veszélyeztető forrásai a szabadban vadászó házi macskák

Uhu Forrás: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Bubo_bubo_portrait.jpg

Az idén kirepült uhuk többsége nagyjából október közepéig hagyta el a szülői revíreket. Egy uhu (Bubo bubo) fészkelés dokumentálása a költőhelyek ismeretében egyszerűnek tűnik egészen addig, amíg tavasszal a fiókák alaposabb keresés nélkül is megfigyelhetők.

Eligazítás a Selyemréti Tanösvény elején

Az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya október 14-én, szombaton rendezte meg őszi herpetológiai túráját az Ócsa környéki lápon.