Összefogás Európa keselyűinek védelmében

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) is csatlakozik ahhoz a keselyűvédelmi kampányhoz, mely a keselyűgyilkos szer, az állatorvosi diclofenac betiltatását tűzte ki célul. A kampányt, mely egy petíció aláírására buzdít, öt európai madárvédelmi- és természetvédelmi szervezet kezdeményezte, mert félő, hogy az európai keselyűk is a kihalás szélére juthatnak ázsiai társaikhoz hasonlóan. 

A PETÍCIÓT IDE KATTINTVA ÍRHATJA ALÁ!

A keselyűk nem érdemlik meg rossz hírnevüket!

Hasznosak
A tápláléklánc csúcsán elhelyezkedve ezek a csodálatos madarak a természet nélkülözhetetlen köztisztasági alkalmazottai. Hatalmas szívességet - ezáltal komoly ökoszisztéma szolgáltatást - tesznek az emberiségnek azzal, hogy eltakarítják az elpusztult állatok tetemeit, így olyan kórokozók elterjedését előzhetik meg, melyek a tetemek bomlásakor keletkeznek.

Az ázsiai példa
A 20. század végén az ázsiai országokban a diclofenac okozta mérgezések miatt kevesebb, mint 10 év alatt 99%-al csökkent egyes keselyűfajok populációja, ami a kipusztulás szélére sodorta őket. Az állatgyógyászatban is kiterjedten használt diclofenac hatóanyagú gyulladáscsökkentő gyógyszerek szermaradványai a kezelt háziállatok elhullásával sajnos nem illannak el. A tetemeken táplálkozó keselyűk szervezete különösen érzékeny a diclofenacra, az ilyen tetemekből kezelt háziállatokból fogyasztó keselyűk súlyos vesekárosodást követően szinte minden esetben elhullanak. A diclofenac a legelőn kint hagyott haszonállatok tetemeinek csupán 1%-ában volt jelen, mégis elegendő volt ahhoz, hogy az indiai szubkontinenst majdnem teljes keselyűállományát kipusztítsa.

Európai keselyűk
Spanyolországban, Portugáliában és Olaszországban él Európa keselyű állományának 95%-a. Olaszországban és Spanyolországban engedélyezett az állatorvosi céllú A diclofenac-kal kapcsolatos ázsiai tapasztalatokból okulva a mi felelősségünk is, hogy megvédjük az európai populációt. Spanyolországban évente kb. 6000 fakó keselyű pusztulhat el a szer használata miatt. Ez egy 10 éves időszakot vizsgálva 70%-os állománycsökkenést eredményezne.
Különösen aggasztó, hogy a kutatások bebizonyították, a diclofenac nemcsak a keselyűkre, hanem más ragadozómadár-fajokra, mint például a világszerte veszélyeztetett pusztai sasra is halálos veszélyt jelent. A pusztai sas legközelebbi rokonai közé tartozik a Spanyolországban élő ibériai sas, valamint hazánk egyik legjelentősebb természeti kincse, a parlagi sas, és mindkét faj fogyaszt alkalmanként döghúst is. Így szinte biztosra vehető, hogy a diclofenac esetleges európai elterjedése ezt a két sasfajt, és valószínűleg sok más veszélyeztetett ragadozómadarat is rendkívül hátrányosan érintene.
Tudományos körökben teljes az egyetértés: az állatgyógyászati célra használt diclofenac teljes körű betiltására van szükség, amelyet a vándorló állatfajok védelméről szóló Berni Egyezmény is szorgalmaz. A 2001/82/EC számú direktíva alapján bármely tagállam kérheti egy állatorvosi gyógyszer hatályos engedélyének visszavonását, amennyiben az közösségi érdekeket sért. A vadon élő madárfajok védelme az Élőhely-védelmi Direktíva alapján közösségi érdek, így a diclofenac keselyűkre gyakorolt hatása elégséges indok az engedély visszavonásának kezdeményezésére.
A diclofenac betiltása nem fogja kedvezőtlenül befolyásolni a haszonállatok egészségét vagy az állattartók megélhetését. A piacon elérhető több olyan gyulladáscsökkentő szer, melynek hatása és ára hasonló a diclofenac-hoz, és még a keselyűkre nézve is biztonságos. Felismerve ezekben az emblematikus dögevő madarakban kifejtett közvetett és elkerülhető negatív hatásokat, számos állam – pl. India, Pakisztán, Nepál és Irán – már korábban betiltotta a szer használatát az állatgyógyászatban. Arról nem is beszélve, hogy Európa legtöbb országában nincs is forgalomban diclofenac hatóanyagú állatorvosi készítmény, mégis hatékonyan kezelhetők a gyulladásos elváltozások.

Hazai helyzet
Hazánkban (Nagy-Magyarország) négy keselyűfaj költött: a barátkeselyű, a fakó keselyű (egészen a XIX. század végéig), a szakállas saskeselyű és a dögkeselyű (XX. század első feléig a Kárpátokban).  A Kárpátok hegyei megfelelő fészkelőhelyet, az Alföld több tízezer ridegen tartott jószága pedig bőséges táplálékforrást biztosított számukra. 

Kipusztulásuk okai összetettek és egyértelműen az emberi tevékenységre vezethetők vissza. A még ma is többezer madár pusztulását okozó mérgezések az egykori keselyű állományokat sem kímélték. A trófeagyűjtés során nem lencsevégre, hanem puskavégre kapták a madarakat, fészkelés közben pedig a szülőmadár elpusztítása után a tojásokat vagy fiókákat is kiszedték a fészekből.
Eltűnésükhöz a legeltetéses állattartás visszaszorulása és az állategészségügyi szabályok szigorítása is hozzájárult. A kevesebb jószág miatt kevesebb volt az elhullott tetemek száma is, ráadásul a tetemeket állategészségügyi veszélyre hivatkozva el kellett temetni vagy elszállítatni, így táplálékforrásuk jelentősen lecsökkent.
Ezt követően ezek a hatalmas madarak nemhogy nem fészkeltek, de kóborlóként is ritka vagy rendkívül ritkán kerületek csak szem elé hazánkban. Ebben nem kis részben annak is szerepe volt, hogy a madárcsoport képviselői egész kontinensünkön megfogyatkoztak. A legnagyobb állomány tőlünk távol, Spanyolországban, illetve Bulgáriában és Görögországban élt, de számuk ott is jelentősen csökkent múlt század második felében.

Európában az utolsó előtti pillanatban kaptak észbe a szakemberek, mára a Spanyolországban és a Balkánon folyó komoly természetvédelmi sikereket elért programok bizonyítják, hogy a keselyűknek igenis van még keresnivalója a kontinensen és az egészséges ökoszisztémában betöltött helyük vitathatatlan.

 

Jelentősebb hazai megfigyelések (az összes megfigyelés lekérdezhető a birding.hu honlapon).:

2017. szeptember 26-án egy bolgár gyűrűs keselyű került kézre Baranya megyében (>>tovább)
2016. október 5-én átrepült hazánk felett egy jeladós szakállas saskeselyű (>>tovább)
2016. október 1-5 között két fiatal fakó keselyű tartózkodott hazánkban (>>tovább)
2015. szeptember 24-én 19 (!) fakó keselyűt láttak a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet területén, Pély közelében! (>>tovább)
2010-ben egy legyengült fakó keselyűt fogtak el Jásziványon, melyet később ugyanitt engedtek szabadon (>>tovább)


A két fiatal keselyű Budatétényben (videó: Orbán Zoltán)

Kérjük, segítsen nekünk, hogy minél több emberhez eljusson a kampány híre! Írja alá a petíciót IDE kattintva!

Korábbi akciók a témában:

http://www.imperialeagle.hu/hu/content/az-mme-keselyugyilkos-diclofenac-hatoanyagu-allatorvosi-gyogyszerek-europai-unios

http://www.imperialeagle.hu/hu/content/nemzetkozi-keselyu-nap-szeptember-6-az-afrikai-es-europai-keselyufajok-akar-meg-mi  

Az afrikai fajok fenyegető mértékű állománycsökkenéséről itt olvashat: http://www.mme.hu/ket-keselyufaj-magyarorszagra-latogatott-oktober-elso-napjaiban#afrika

 

A cikkben szereplő fajok (kattintson a képre a faj adatlapjának megnyitásához)

 

Kapcsolódó hírek

2021 év madara szavazás fajai (balról jobbra): cigánycsuk, kis őrgébics, sordély (grafikák: Kókay Szabolcs)

A 2021 év madara szavazás mindhárom énekesmadár faja az agrár élőhelyekhez kötődik, ezért az itt folyó gazdálkodási gyakorlat indikátor madarainak is tekinthetők. A nagytáblás, sok kemikáliát használó, intenzív kultúrák élőhely átalakítása mindegyikükre negatívan hat. Ezért bármely madár kapja is a legtöbb szavazatot, általa 2021-ben fokozott figyelmet tudunk fordítani a...

Szeretettel meghívjuk az érdeklődőket 2020. július 24-én 14 órakor kezdődő Vönöczky Schenk Jakab mellszobrának felavatására.

Felnőtt kategória, I. helyezett: Nagy Eszter Lelle

Az idei évben meghirdetett „Nem mind mérges, ami fekete” című rajzpályázatunkra az ország számos pontjáról, összesen 717 egyedi, igényes és ötletes pályamunka érkezett. Úgy gondoljuk, rajzpályázatunk elérte célját: az alkotóknak sikerült megmutatni a keresztes vipera és a melanisztikus erdei siklók, kockás siklók és vízisiklók szépségét és különlegességét.