Tematikus etetőkertek III. – bogyóetető rigóknak és vörösbegyeknek

A télről finoman fogalmazva sem az üde színek jutnak eszünkbe. Létezik azonban egy olyan etető, melynek eleségkínálata nem csak a nyár és az ősz meleg színeit varázsolja a téli kertbe, az ablakba és az erkélyre, de a legkedveltebbek közé tartozó etetővendégeket is mágnesként vonzza.

Vegyes kínálatú bogyóetető madarakra várva (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Mik azok a tematikus etetőkertek?

Olyan speciális kialakítású etetőhelyek, melyek bizonyos madárfajok vagy madárcsoportok képviselői számára teszik vonzóbbá az etetőnket. A célzott megoldásoknak köszönhetően olyan szórványosan előforduló etetővendégek látogatása és megfigyelési élménye tehető gyakoribbá, mint az ökörszem vagy a kéreglakó harkályok, a csuszka és a fakuszok. 


A tematikus etetőkertek fejlesztésének első állomását az "ökörszem-kastély"
képezte, amiről itt olvashat részletesen >>


A következő megoldást a "harkálykert" jelentette. Ennek óriási előnye, hogy egész
évben, a téli etetést követően tavasztól őszig is rendszeres látogatóvá teszi
a kéreglakó fajokat, mindenekelőtt a fakopáncsokat és küllőket
(Videók: Orbán Zoltán).

 

Az első két tematikus etetőkert közös tulajdonsága, hogy ezeknél nem különleges eleséggel, hanem az etetőhely különleges kialakításával tesszük a célfajok számára is vonzóbbá az etetőhelyet.

A mostani cikkünkben bemutatott harmadik megoldás viszont nem a három klasszikus eleség: az olajos magvak, az állati zsiradék és az alma, hanem a bogyótermések eddig kevésbé ismert és elterjedt, kiegészítő felkínálására épít.

 

A bogyóeleség

A lakott területek többek között azért is vonzóak az áttelelő vagy a telelni hozzánk érkező énekesmadarak számára, mert városaink és falvaink bővelkednek olyan fákban és bokrokban, melyek változatos bogyókínálatukkal (ezek között lehetnek olyanok is, melyek számunkra nem fogyaszthatóak, esetleg mérgezőek) kínálnak táplálékot a kis és közepes termetű fajoknak egyaránt.

Ostorfa termése (Fotó: Orbán Zoltán).
Különösen a nagyvárosokban elterjedt a nyugati ostorfa, melynek apró bogyóit
a kisebb termetű fajok is kényelmesen el tudják fogyasztani – 4 fotó,
katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

Az ostorfa termései ráadásul nagy mennyiségben hullanak a talajra, ahonnan még könnyebb felcsipegetni (Fotó: Orbán Zoltán).

Az ostorfa termései ráadásul nagy mennyiségben hullanak a talajra, ahonnan még könnyebb felcsipegetni (Fotó: Orbán Zoltán).

Az ostorfa termései ráadásul nagy mennyiségben hullanak a talajra, ahonnan még könnyebb felcsipegetni (Fotó: Orbán Zoltán).

Borostyán (Fotó: Orbán Zoltán).
Az örökzöld borostyán bogyói fákon és épületfalakon egyaránt hozzáférhetőek a
madarak számára – 2 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

Borostyán (Fotó: Orbán Zoltán).

Fagyal (Fotó: Orbán Zoltán).
A fagyal többnyire méter magas sövényeket alkot a parkokban, kertekben,
utcai fasorokban – 2 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

Fagyal (Fotó: Orbán Zoltán).

Vadszőlő (Fotó: Orbán Zoltán).
A vadszőlő elsősorban az épületeink falát díszíti – x fotó, kat a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).

Vadszőlő ősszel (Fotó: Orbán Zoltán).

Vadszőlő ősszel (Fotó: Orbán Zoltán).

Vadszőlő ősszel (Fotó: Orbán Zoltán).

Vadszőlő ősszel (Fotó: Orbán Zoltán).

Vadszőlős etetőfal télen (Fotó: Orbán Zoltán).

Vadszőlő futotta be az MME fővárosi, Költő u-i székházát is (Fotó: Orbán Zoltán).

Vadszőlő futotta be az MME fővárosi, Költő u-i székházát is (Fotó: Orbán Zoltán).

Vadszőlő futotta be az MME fővárosi, Költő u-i székházát is (Fotó: Orbán Zoltán).

A tűztövis többnyire díszbokorként színesíti a kerteket, parkokat (Fotó: Orbán Zoltán).
A tűztövis főként díszbokorként színesíti a kerteket, parkokat – 4 fotó,
katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

Tűztövis (Fotó: Orbán Zoltán).

Tűztövis (Fotó: Orbán Zoltán).

Tűztövis termése a földön (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Bogyóetető készítése

A bogyóetető lényege, hogy a fürtös terméseket a száruknál fogva csomókba kötve, az itató és a hagyományos eleségek mellett kínáljuk fel az etetőnkön. Annak érdekében, hogy a madarak könnyen és hatékonyan el tudják érni ezt a táplálékot is, a csomókat lehetőleg valamilyen stabil álló- vagy kapaszkodófelülethez rögzítsük. Mivel a bogyófürtök csomói kisméretűek és könnyűek, függő-, ablak- és dúcetetőkön ugyan úgy használhatóak, mint erkély- és ablakpárkány-etetőkön.

Bogyóetető a harkályok és az ökörszem számára is vonzó rönkrakáson (Fotó: Orbán Zoltán).
A tematikus etetőkertek nagy előnye, hogy a különböző fajok eszközeit együtt
alkalmazva még hatékonyabban, még több fajt a területre csalogatva
működhetnek. A bogyóetető itt a harkályok és az ökörszem
számára egyaránt vonzó rönkrakáson
[ 3 fotó, katt a képre], ...

Bogyóetető a harkályok és az ökörszem számára is vonzó rönkrakáson, a talajetető közvetlen közelében (Fotó: Orbán Zoltán).

Bogyóetető a harkályok és az ökörszem számára is vonzó rönkrakáson (Fotó: Orbán Zoltán).

Bogyóetető harkályfán (Fotó: Orbán Zoltán).
... itt pedig karkályfán várja a madarakat – 3 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).

Bogyóetető harkályfán (Fotó: Orbán Zoltán).

Bogyóetető cinkegolyóval kiegészítve harkályfán (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Első lépésben szedjünk minél többféle bogyóból fürtös szárakat. Ezeket érdemes a leszedést követően, hosszabb tárolás nélkül kikötözni. Ha így járunk el, akkor a növényi szárak a téli párától, csapadéktól nedvesek, hajlékonyak, így könnyebb a drótozásuk (lásd később). Amennyiben kénytelenek vagyunk a fürtöket több napig tárolni, különösen ha ez fűtött vagy temperáltabb helyiségben történik, akkor a vékony szárak szárazzá, törékennyé válnak és drótozáskor eltörnek. Ezt úgy tudjuk elkerülni, ha kikötözés előtt néhány percre langyos vízbe mártjuk a fürtöket.

Fagyal, vadszőlő és tűztövis bogyóeleség kihelyezés előtt (Fotó: Orbán Zoltán).
Fagyal, vadszőlő és tűztövis bogyóeleség kihelyezés előtt – 4 fotó,
katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

Fagyal bogyóeleség kihelyezés előtt (Fotó: Orbán Zoltán).

Vadszőlő bogyóeleség kihelyezés előtt (Fotó: Orbán Zoltán).

Tűztövis bogyóeleség kihelyezés előtt (Fotó: Orbán Zoltán).


A csomóba gyűjtött fürtöket azért érdemes valamilyen szilárd tartóba téve a
kihelyezés helyszínére vinni, mert így a lepotyogó szemek sem vesznek el
(Fotó: Orbán Zoltán).

 

Angyali türelemmel megáldott madárbarátok természetesen szálanként is felkötözhetik a fürtöket, a téli hidegben azonban sokkal gyorsabb és hatékonyabb, ha ezeket csomóba kötve helyezzük ki.


A bogyóeleség-csomók kialakításához a vékony lágy drót jobb, mint a spárga vagy a
madzag, mert a drót stabilabb tartást ad a fürtöknek, így a madaraknak is
könnyebb dolguk lesz a bogyók leszakításakor
(Fotó: Orbán Zoltán).

 

A következőkben a több csomóból álló, a fenti fotókon látott rönkökre övszerűek kikötözhető bogyóetető elkészítésének folyamatát mutatjuk be. Első lépésben vágjunk le a drótból egy megfelelő hosszúságú darabot. Az egyik vége felől indulva hagyjunk meg egy szabadon álló részt – a drót másik végével ez teszi majd lehetővé a bogyóetető kikötözését.

Ezt követően a hüvelyk-, a mutató- és a középső ujjunkkal összecsippentve alkossunk "csokrot" a bogyófürtökből, majd a drót szabadon hagyott rész mögötti szakaszt többször szorosan tekerjük a fürtök összefogott szárai köré.

Elkészült az első fürtcsomó, ami akár már így magában is kihelyezhető (Fotó: Orbán Zoltán).
Elkészült az első fürtcsomó, ami már akár így, magában is kihelyezhető
(Fotó: Orbán Zoltán).

 

Ezután a következő fürtcsokrot az előzőtől néhány centire fogassuk fel ugyan így, majd mindezt addig ismételgessük, amíg a drót – a másik végén meghagyandó szabadon maradó részt figyelembe éve – el nem fogy.

Bogyófürt-csokorsor borostyánból (Fotó: Orbán Zoltán).
Leírva sokkal bonyolultabbnak tűnhet a dolog, mint valójában, a lényeg, hogy a
végeredmény valami ilyesmi legyen – 2 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).

Bogyófürt-csokorsor borostyánból (Fotó: Orbán Zoltán).

 

A cikkben bemutatott bogyóetető ökörszem rönkrakásra és harkályfára került, ahol a nagy felületnek köszönhetően több bogyósor is elfért, melyek stabil rögzítésére itt érdekes megoldási lehetőség is kínálkozott.

Ökörszem és harkály rönkrakás a bogyóeleség kihelyezése előtt (Fotó: Orbán Zoltán).
Bogyóetető számára az ilyen felület az egyik legkedvezőbb, mivel a függőleges
rönkfalakra rengeteg fürtcsokor elfér, a vízszintes párkányok pedig nem
csak a táplálkozó madaraknak kínálnak stabil beszállóhelyet, de
asztalként a lehulló szemeket is felfogják.

Az övszerűen egymás fölé kerülő fürtsorok esetében az a jó, ha ezek nem lógnak össze (Fotó: Orbán Zoltán).
Az övszerűen egymás fölé kerülő fürtsorok esetében az a jó, ha ezek
nem lógnak össze – 2 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

Az övszerűen egymás fölé kerülő fürtsorok esetében az a jó, ha ezek nem lógnak össze (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Ez úgy kerülhető el, ha a fürtöket összekötő drótot nem csak a széleken, de a középső részeken, több helyen is rögzítjük.

A bogyóetető-sorok rögzítése rönkrakásra (Fotó: Orbán Zoltán).
A bogátanyaként is funkcionáló rönkökben és harkályfákban a farontó rovarok
lárvái számos nyílást rágtak. Ezekbe kényelmesen beszúrhatóak azok a
vékony gallydarabok, amik középen is biztosítják a bogyófürtöktől
súlyos drót vízszintes tartását. 4 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).

A bogyóetető-sorok rögzítése rönkrakásra (Fotó: Orbán Zoltán).

A bogyóetető-sorok rögzítése rönkrakásra (Fotó: Orbán Zoltán).

A bogyóetető-sorok rögzítése rönkrakásra (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Bogyóetetőt akkor is készíthetünk, ha nem tudunk vadon növő terméseket szedni – a megoldást pedig a mazsola jelenti. Mivel a töppedt szőlőszemeknek nincs szára, itt egy másfajta rögzítési megoldást kell alkalmaznunk.

Bogyóetető készítése mazsolából (Fotó: Orbán Zoltán).
A dolog kulcsa itt is a vékony, de kellően erős drót – 7 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).

Első lépésben vágjunk le néhány egyenes, kb. arasznyi drótdarabot (Fotó: Orbán Zoltán).

A drótdarabok alsó végére hajlítsunk szűk drótfület, ami megakadályozza a mazsolaszemek lecsúszását (Fotó: Orbán Zoltán).

A drótdarabok alsó végére hajlítsunk szűk drótfület, ami megakadályozza a mazsolaszemek lecsúszását (Fotó: Orbán Zoltán).

Ezt követően a drót másik, még egyenes és hegyes végét egyenként a mazsolaszemekbe szúrva fűzünk fel annyit, amennyi elfér a szálon. A madarak a mazsolaszemeket akkor tudják még könnyebben leszakítani a drótszálról, ha felfűzéskor a drótot a szemek egyik széléhez közel szúrjuk át. Végül egy nagyobb füllel zárjuk le a drótszál felső részét is (Fotó: Orbán Zoltán).

A következő lépésben a képen látható módon készítsük el a felmazsolázott szálakat tartó drótövet a tartófülekkel (Fotó: Orbán Zoltán).

Ezekbe akasztva függeszthetjük fel a mazsolás drótszálakat a felső hurokszemek segítségével (Fotó: Orbán Zoltán).

Végeredményként ilyen tetszetős „mazsolafüggönyt” kapunk (Fotó: Orbán Zoltán).
Végeredményként ilyen tetszetős „mazsolafüggönyt” kapunk – 2 fotó,
katt a képre (Fotó: Orbán Zoltán).

Végeredményként ilyen tetszetős „mazsolafüggönyt” kapunk (Fotó: Orbán Zoltán).

A madarak a mazsolaszemeket akkor tudják még könnyebben leszakítani a drótszálról, ha felfűzéskor a drótot a szemek egyik széléhez közel szúrjuk át (Fotó: Orbán Zoltán).
A madarak a mazsolaszemeket akkor tudják még könnyebben leszakítani a
drótszálról, ha felfűzéskor a drótot a szemek egyik széléhez közel
szúrjuk át (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Hasznos, izgalmas és szemet gyönyörködtető

A gazdag bogyóetető a szó szoros értelmében üde színfoltot jelent a gyakran szürke, borongós télben, ezért akkor is látványélményt kínál, ha éppen nincs rajta madár.

Bogyóetető téli napfelkeltében (Fotó: Orbán Zoltán).
Új etetőnk ilyen látványos a téli napkelte fényeiben – 2 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).

Bogyóetető téli napfelkeltében (Fotó: Orbán Zoltán).

Fekete rigó bogyóetetőn (Fotó: Orbán Zoltán).
Természetesen az az igazi, amikor megjelennek a madarak, és fogyasztani
kezdik az új eleséget! A leggyakoribb vendég valószínűleg a fekete rigó
[5 fotó, katt a képre] ...

Fekete rigó bogyóetetőn (Fotó: Orbán Zoltán).

Fekete rigó bogyóetetőn (Fotó: Orbán Zoltán).

Fekete rigó bogyóetetőn (Fotó: Orbán Zoltán).

Fekete rigó bogyóetetőn (Fotó: Orbán Zoltán).

Vörösbegy bogyóetetőn (Fotó: Orbán Zoltán).
... és a vörösbegy lesz, ...

Mezei veréb bogyóetetőn (Fotó: Orbán Zoltán).
... de más fajok, így mezei veréb [2 fotó, katt a képre] ...

Mezei veréb bogyóetetőn (Fotó: Orbán Zoltán).

Házi egér bogyóetetőn (Fotó: Orbán Zoltán).
... és akár házi egér is vendégeskedhet itt. 2 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).

Házi egér bogyóetetőn (Fotó: Orbán Zoltán).


A bogyóetető működése élőben még izgalmasabb. Különösen az első felvételen,
amikor a fekete rigó alulról ugrálva csipegeti a szemeket
(Videók: Orbán Zoltán)

 

Reméljük, sikerült kedvet csinálni a bogyóetetőhöz, ami a szó szoros és átvitt értelmében is új színt hozhat az etetők megszokott eleségkínálatába!

Amennyiben hasznosnak találta a cikket, kérjük, ossza meg ismerősei, barátai körében is, hogy minél többen segítsenek a madarakon és jussanak madármegfigyelési élményekhez! Köszönjük!
 

Orbán Zoltán - Madárbarátok könyve (Cser Kiadó, 2013) külső borító.
Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok könyvét (bolt >>), ...


... illetve
okostelefonra ingyen letölthető Madárhatározó alkalmazásunkat!

 

Önt is várja a Madárbarát kert program!

A Madárbarát kert program a különböző lakó- és munkahelyi környezethez alkalmazkodó madárvédelmi módszertani gyűjtemény. A Madárbarát kert a családi házak, háztáji kiskertek, parkok és arborétumok; a Madárbarát óvoda és a Madárbarát iskola az oktatási intézmények; a Madárbarát panel a panelházak lakóinak, a Madárbarát munkahely az irodában dolgozók és munkáltatók alprograma.

A programban való részvételhez nincs szükség különösebb madártani ismeretre, jártasságra, a regisztrációt követően megküldött Madárbarát Kert Kalendárium és a honlap minden szükséges információt tartalmaz. A különböző madárvédelmi eszközök és téli madáreleség pedig a kertészeti és barkácsüzletek mellett az MME boltjában is beszerezhető.

Elegendő már egy-két madárodú, egy itatónak használt virágalátét, télen pedig egy kis etető a kertbe, az óvoda- és iskolaudvarba, ablakba, és máris élvezhetjük tollas barátaink közelségét. Ha pedig már ott vannak, a pedagógusokat és a szülőket a nevelésben, a gyerekeket és felnőtteket a kikapcsolódásban, a gazdálkodókat és a kiskert tulajdonosokat a kártevők távol tartásában segítik a madarak.

Az elismerő tábla megszerzésének feltétele, hogy a program résztvevője a regisztrációt követően legalább egy mesterséges madárodú kihelyezésével, itató folyamatos működtetésével és téli madáretetéssel végzett egy évnyi madárbarát kertészkedést követően a regisztrációs csomagban kapott jelentőlap beküldésével tájékoztassa az MME központi irodáját az általa végzett madárvédelmi munkáról. Az információk értékelését és elfogadását követően postai úton megküldjük a ház falára, ajtóra, kerítésre kihelyezhető elismerő táblát, mely hirdeti, hogy itt egy madárbarát lakik és tevékenykedik.

Az MME Madárbarát kert program / Madárbarát kert elismerő táblája (Fotó: Orbán Zoltán). Az MME Madárbarát kert program / Madárbarát panel elismerő táblája (Fotó: Orbán Zoltán).
A Madárbarát kert program alprogramjainak külön elismerő táblája van, a képen
a Madárbarát kerté és a Madárbarát panelé látható. Nagyításhoz katt
a képekre (Fotók: Orbán Zoltán).

 

A Madárbarát kert programnak 2016-ban már 6.000 regisztrált tagja van országszerte, köztük ezernél is több óvoda és iskola. Legyen Ön is "hivatásos" madárbarát kertész, üdvözöljük a Madárbarát kert programban!

 

Az MME támogatása

MME 1% felajánlási felhívás
Kérjük, ne felejtse, hogy az MME tagság mellett többféle támogatással és a
személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásával is segítheti egyesületünk
munkáját. Köszönjük!
 

 

Orbán Zoltán
 

Kapcsolódó hírek

Tojóra várva, a fészek már kész

Bár „Báró” már több mint két hete itthon van és időközben a fészektatarozással is elkészült, párja még nem akadt. Ez egyáltalán nem furcsa, hiszen ő extra korán hazaérő gólyáink egyike és ezért neki az átlagosnál többet kell magányosan várakoznia. Közben egyre több helyre érkeznek meg korai hímek és egy-két tojó is itthon van már. Reméljük, „Báró” mellé is napokon belül...

Molnárfecske (Fotó: Orbán Zoltán).

Miközben hazai füsti- és molnárfecske-állomány felére, a tiszai partifecskéké pedig alig 10%-ára (!) csökkent hazánkban 2015-re, a madárcsoport szerepe a klímaváltozás miatt egyre fontosabbá válik az emberek, társ- és haszonállataink egészségvédelme szempontjából is.

Ugyan még pár hétig zölden virít a sivatag, április elejével megkezdődik a 6 hónapig tartó száraz évszak (Forrás:  journeyinstyle.co.za).

Három jeladós madarunk jelenleg még Afrika déli országaiban telel, az ottani száraz évszak közeledte azonban már jelzi, hogy lassan ideje útnak indulniuk.