2020 év madara - az erdei fülesbagoly

Az erdei fülesbagoly Magyarország legismertebb és a lakott területeken is leggyakoribb bagolyfaja. A tavaly nyári év madara internetes lakossági szavazáson a három választható madárfajra (uráli bagoly, erdei fülesbagoly, füleskuvik) érkezett 6 576 voks közül az erdei fülesbagoly kapta a legtöbbet, így ez a faj lett az idei év madara.

Az erdei fülesbagoly egész évben az ember közelében él (Fotó: Orbán Zoltán)

Megjelenés

Közepes termetű, álcázó mintás tollazatú, hosszú felmereszthető tollfülű bagoly. Szárnya hosszú és keskeny, röpte csapongó. A fiókák első tollazatát fehéres pehelytollak alkotják.


A faj felnőttkori tollazata segíti az ágak közötti álcázást ...


... amire szükségük is van a nappali madarak előli rejtőzködéshez
(Videók: Orbán Zoltán)

Elterjedés

Hatalmas elterjedési területű madár, Európában, Ázsiában, Északnyugat-Afrikában és Észak-Amerikában egyaránt költ.


Az erdei fülesbagoly elterjedési térképe - nagyításhoz katt a térképre
(Forrás: datazone.birdlife.org)

Állománynagyság

A világállomány mintegy 28%-a él Európában. Magyarország leggyakoribb bagolyfajának állománya 6 500-12 000 pár közé becsülhető.

Táplálkozás

Ragadozó életmódot folytató faj, fő táplálékát kisrágcsálók képezik, de helyenként és időszakonként jelentős lehet énekesmadár zsákmányolása is. A hazai köpetvizsgálatok (a táplálékállatok emészthetetlen szőre, tollai és csontjai alkotta, rendszeresen visszaöklendezett kis gombócok) alapján leggyakrabban mezei pockot, erdeiegér-fajokat és házi egeret fog. Őszönként hatalmas, települési szinten akár több százas csapatokban jelenik meg a falvak, városok fáin, hogy itt áttelelve, éjszakánként innen kijárva vadásszanak.


Ezen a felvételen jól láthatóak a telelő bagolycsapatok alatt látványosan felgyűlő
köpetek és ezek csont tartalma (Videó: Orbán Zoltán)

Élőhely

Fákhoz, bokrokhoz kötődő életmódja miatt elterjedési területe az erdőövhöz kötődik. Ezért hiányzik az északi félteke legészakibb, fátlan tundráiról, illetve a sivatagokból. Legkedveltebb élőhelyeit a nyílt, füves térségekkel, szántókkal határolt erdőszegélyek és a fákkal, facsoportokkal tarkított sík és dombvidéki agrártáj alkotja. Mivel a lakott területeinket ez a mozaikos élőhelykínálat jellemzi, az erdei fülesbagoly nagyon jól érzi magát a településeken is.

Költés

A többi bagolyhoz hasonlóan fészket nem épít, varjúfélék, ragadozó madarak és akár gólyák üres fészkeiben, fák korhadt üregeiben, ágvilláiban költ. A települési párok ablakpárkányok, erkélyek balkonládáiba is beköltöznek. Évente egy fészekaljat, általában 4-5, ritkán akár 7 fiókát nevel. A kétnaponta lerakott tojásokon a tojó 27-28 napot kotlik, közben a hím hordja számára a táplálékot.

A két-három hetes fiókák a teljes röpképesség elérése előtt, többnyire még pehelytollas korban elhagyják a fészket, és a környező fák, nagyobb bokrok ágai között szétmásznak. Nappal csendben rejtőzködnek, éjszaka jellegzetes hangjukkal hívják magukhoz az etető szülőket. A fészekelhagyást követő két hétben kifejlődnek a repülőtollaik is, így már követni tudják az öregeket.

Vonulás

Az északi állományok vonulók, a mérsékelt öv kevésbé hideg és kisebb hóterhelésű térségeiben, így Magyarországon is, továbbá a Mediterráneumban állandó. Őszönként jelentős számban érkeznek hozzánk Eurázsia északabbi térségeiből vonuló és nálunk áttelelő példányok.


A lakott területeken telelő csapatok rendkívül látványosak
(Videó: Orbán Zoltán)

Veszélyeztető tényezők

Emberkövető viselkedése miatt az elektromos szabadvezeték-hálózaton az áramütés, az autók és vonatok általi elütés számos madár pusztulását okozza minden évben. A gyéríthető varjúfélék fészkeiben kotló tojókra, a tojásokra és a fiókákra egyaránt veszélyt jelent az illegális „belepuskázás”, amikor a vadászok a tiltást figyelmen kívül hagyva alulról belelőnek a fészekbe. A varjúfélék, mint a legfontosabb fészekgazdák helyenkénti megritkulása negatívan hat a fészkelő párok számának alakulására.


Az egyik legjelentősebb veszélyforrást az elütés jelenti számukra
(Fotó: Orbán Zoltán)

Védelem

Az erdei fülesbagoly Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft. A faj hazai állománya jelenleg nem veszélyeztetett, de alapvetően a mezőgazdasági területekhez kötődő fajként folyamatos odafigyelést igényel. Ott, ahol hiányoznak vagy megfogyatkoztak a varjúfélék, költésüket műfészkekkel és vércseköltőládákkal lehet segíteni.


Vércseköltőládában kotló erdei fülesbagoly
(Videó: Orbán Zoltán)

A lakosság szerepe és lehetősége a faj védelmében

Emberkövető, lakott területeket, nagyvárosokat is kedvelő madárként a lakosság az erdei fülesbagollyal találkozhat leggyakrabban. A madárbarátok többféleképpen is segíthetik a faj védelmét:

A vastag ágvilla két oldalról, a három visszahajlított ág pedig elölről támasztja és tartja a kosarat (Fotó: Orbán Zoltán).
Egy dróthálóval megerősített vesszőkosár is potenciális fészkelőhelyet jelent számukra
(Fotó: Orbán Zoltán)

 


Természetvédelmi farakás, mint bagolyetető egérvár
(Videó: Orbán Zoltán)


A bagolyetető egérvárak a természetbarátok számára is remek megfigyelési
élményt kínálnak (Videó: Orbán Zoltán)

 

Orbán Zoltán - Madárbarátok nagykönyve (Cser Kiadó, 2019) külső borító
Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a kertben
is végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, köztük a baglyokkal
kapcsolatos eszközök és módszerek, ajánljuk figyelmébe a
Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>)

Az „Év madara” program

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indított "Év madara" programjának célja és küldetése olyan fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása, melyek védelmében a lakosság egészének vagy egyes csoportjainak, például a gazdálkodóknak, különösen fontos szerepe van.

MME 1% felajánlási felhívás
Kérjük, ne felejtse, hogy az MME tagság mellett többféle támogatással és a
személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásával is segítheti egyesületünk
munkáját. Köszönjük!

 

Orbán Zoltán

 

Kapcsolódó hírek

Együttműködési megállapodás született a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, valamint a Főkert Nonprofit Zrt. között. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület több, mint négy évtizede küzd hazánk vadon élő állatvilágának megőrzéséért. Ez idő alatt számos nemzetközi sikert ért el, miközben Közép-Kelet Európa legnagyobb természetvédelmi társadalmi szervezetévé...

Európai Madármegfigyelő Napok (Fotó: Orbán Zoltán)

Az Európai Madármegfigyelő Napok (EMN) programot a madártani szervezetek világszövetsége, a BirdLife International indította útjára 1993-ban. Az idei rendezvényre október 3-4-én kerül sor. A programhelyszínekért görgessen lejjebb! A program folyamatosan frissűl, kérjük kövesse nyomon a híreket! Frissült: 2020. 09.21. 12:00

A madarász alapképzés célja, hogy a laikus madárkedvelők számára olyan tudásanyag megszerzését tegye lehetővé, melynek birtokában bárki sikerélményekkel vághasson bele a madármegfigyelésbe, az etetők és itatók madarainak meghatározásába.