2020 év madara - az erdei fülesbagoly

Az erdei fülesbagoly Magyarország legismertebb és a lakott területeken is leggyakoribb bagolyfaja. A tavaly nyári év madara internetes lakossági szavazáson a három választható madárfajra (uráli bagoly, erdei fülesbagoly, füleskuvik) érkezett 6 576 voks közül az erdei fülesbagoly kapta a legtöbbet, így ez a faj lett az idei év madara.

Az erdei fülesbagoly egész évben az ember közelében él (Fotó: Orbán Zoltán)

Megjelenés

Közepes termetű, álcázó mintás tollazatú, hosszú felmereszthető tollfülű bagoly. Szárnya hosszú és keskeny, röpte csapongó. A fiókák első tollazatát fehéres pehelytollak alkotják.


A faj felnőttkori tollazata segíti az ágak közötti álcázást ...


... amire szükségük is van a nappali madarak előli rejtőzködéshez
(Videók: Orbán Zoltán)

Elterjedés

Hatalmas elterjedési területű madár, Európában, Ázsiában, Északnyugat-Afrikában és Észak-Amerikában egyaránt költ.


Az erdei fülesbagoly elterjedési térképe - nagyításhoz katt a térképre
(Forrás: datazone.birdlife.org)

Állománynagyság

A világállomány mintegy 28%-a él Európában. Magyarország leggyakoribb bagolyfajának állománya 6 500-12 000 pár közé becsülhető.

Táplálkozás

Ragadozó életmódot folytató faj, fő táplálékát kisrágcsálók képezik, de helyenként és időszakonként jelentős lehet énekesmadár zsákmányolása is. A hazai köpetvizsgálatok (a táplálékállatok emészthetetlen szőre, tollai és csontjai alkotta, rendszeresen visszaöklendezett kis gombócok) alapján leggyakrabban mezei pockot, erdeiegér-fajokat és házi egeret fog. Őszönként hatalmas, települési szinten akár több százas csapatokban jelenik meg a falvak, városok fáin, hogy itt áttelelve, éjszakánként innen kijárva vadásszanak.


Ezen a felvételen jól láthatóak a telelő bagolycsapatok alatt látványosan felgyűlő
köpetek és ezek csont tartalma (Videó: Orbán Zoltán)

Élőhely

Fákhoz, bokrokhoz kötődő életmódja miatt elterjedési területe az erdőövhöz kötődik. Ezért hiányzik az északi félteke legészakibb, fátlan tundráiról, illetve a sivatagokból. Legkedveltebb élőhelyeit a nyílt, füves térségekkel, szántókkal határolt erdőszegélyek és a fákkal, facsoportokkal tarkított sík és dombvidéki agrártáj alkotja. Mivel a lakott területeinket ez a mozaikos élőhelykínálat jellemzi, az erdei fülesbagoly nagyon jól érzi magát a településeken is.

Költés

A többi bagolyhoz hasonlóan fészket nem épít, varjúfélék, ragadozó madarak és akár gólyák üres fészkeiben, fák korhadt üregeiben, ágvilláiban költ. A települési párok ablakpárkányok, erkélyek balkonládáiba is beköltöznek. Évente egy fészekaljat, általában 4-5, ritkán akár 7 fiókát nevel. A kétnaponta lerakott tojásokon a tojó 27-28 napot kotlik, közben a hím hordja számára a táplálékot.

A két-három hetes fiókák a teljes röpképesség elérése előtt, többnyire még pehelytollas korban elhagyják a fészket, és a környező fák, nagyobb bokrok ágai között szétmásznak. Nappal csendben rejtőzködnek, éjszaka jellegzetes hangjukkal hívják magukhoz az etető szülőket. A fészekelhagyást követő két hétben kifejlődnek a repülőtollaik is, így már követni tudják az öregeket.

Vonulás

Az északi állományok vonulók, a mérsékelt öv kevésbé hideg és kisebb hóterhelésű térségeiben, így Magyarországon is, továbbá a Mediterráneumban állandó. Őszönként jelentős számban érkeznek hozzánk Eurázsia északabbi térségeiből vonuló és nálunk áttelelő példányok.


A lakott területeken telelő csapatok rendkívül látványosak
(Videó: Orbán Zoltán)

Veszélyeztető tényezők

Emberkövető viselkedése miatt az elektromos szabadvezeték-hálózaton az áramütés, az autók és vonatok általi elütés számos madár pusztulását okozza minden évben. A gyéríthető varjúfélék fészkeiben kotló tojókra, a tojásokra és a fiókákra egyaránt veszélyt jelent az illegális „belepuskázás”, amikor a vadászok a tiltást figyelmen kívül hagyva alulról belelőnek a fészekbe. A varjúfélék, mint a legfontosabb fészekgazdák helyenkénti megritkulása negatívan hat a fészkelő párok számának alakulására.


Az egyik legjelentősebb veszélyforrást az elütés jelenti számukra
(Fotó: Orbán Zoltán)

Védelem

Az erdei fülesbagoly Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft. A faj hazai állománya jelenleg nem veszélyeztetett, de alapvetően a mezőgazdasági területekhez kötődő fajként folyamatos odafigyelést igényel. Ott, ahol hiányoznak vagy megfogyatkoztak a varjúfélék, költésüket műfészkekkel és vércseköltőládákkal lehet segíteni.


Vércseköltőládában kotló erdei fülesbagoly
(Videó: Orbán Zoltán)

A lakosság szerepe és lehetősége a faj védelmében

Emberkövető, lakott területeket, nagyvárosokat is kedvelő madárként a lakosság az erdei fülesbagollyal találkozhat leggyakrabban. A madárbarátok többféleképpen is segíthetik a faj védelmét:

A vastag ágvilla két oldalról, a három visszahajlított ág pedig elölről támasztja és tartja a kosarat (Fotó: Orbán Zoltán).
Egy dróthálóval megerősített vesszőkosár is potenciális fészkelőhelyet jelent számukra
(Fotó: Orbán Zoltán)

 


Természetvédelmi farakás, mint bagolyetető egérvár
(Videó: Orbán Zoltán)


A bagolyetető egérvárak a természetbarátok számára is remek megfigyelési
élményt kínálnak (Videó: Orbán Zoltán)

 

Orbán Zoltán - Madárbarátok nagykönyve (Cser Kiadó, 2019) külső borító
Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a kertben
is végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, köztük a baglyokkal
kapcsolatos eszközök és módszerek, ajánljuk figyelmébe a
Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>)

Az „Év madara” program

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indított "Év madara" programjának célja és küldetése olyan fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása, melyek védelmében a lakosság egészének vagy egyes csoportjainak, például a gazdálkodóknak, különösen fontos szerepe van.

MME 1% felajánlási felhívás
Kérjük, ne felejtse, hogy az MME tagság mellett többféle támogatással és a
személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásával is segítheti egyesületünk
munkáját. Köszönjük!

 

Orbán Zoltán

 

Kapcsolódó hírek

Szeretettel meghívjuk az érdeklődőket 2020. július 24-én 14 órakor kezdődő Vönöczky Schenk Jakab mellszobrának felavatására.

Felnőtt kategória, I. helyezett: Nagy Eszter Lelle

Az idei évben meghirdetett „Nem mind mérges, ami fekete” című rajzpályázatunkra az ország számos pontjáról, összesen 717 egyedi, igényes és ötletes pályamunka érkezett. Úgy gondoljuk, rajzpályázatunk elérte célját: az alkotóknak sikerült megmutatni a keresztes vipera és a melanisztikus erdei siklók, kockás siklók és vízisiklók szépségét és különlegességét.

Erdei kétéltűek keresése a patak mentén. A gyepi béka gyakran került szem elé.

Az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya 2020-ban is megrendezte a 10-18 év közötti gyerekeknek szóló herpetológiai táborát, a Herptábort.