2015.02.22

A baglyok szemével – téli éjszaka a Madárbarát kertben

A nappali életmódot folytató ember értelemszerűen keveset tud a sötét órák történéseiről. Ezért egyben hajlamosak is vagyunk azt gondolni, hogy az éjszaka "uncsi", akkor nem történik semmi, pláne nem a fagyos téli hónapokban.

 

A nehézséget az jelenti számunkra, hogy a sötétben mozgó állatokat nem látjuk, ha pedig a mozgásuk zaja felé világítunk, elmenekülnek. Szerencsére napjainkban már bárki számára hozzáférhetőek azok az éjjellátó funkcióval is ellátott, álló- és mozgóképet egyaránt rögzíteni képes vadkamerák, amikkel nem csak az éjszaka apró lakói után eredhetünk, de benyomást szerezhetünk arról is, hogy mennyire izgalmas például az éji vadász baglyok élete.


Vadkamera természetvédelmi farakáshoz éjszakai felvételre kihelyezve.
3 fotó – katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Egy kis "bagolyológia"

Amihez nekünk éjjellátó készülékeket kell használnunk, azt a baglyok alapból tudják. Egész testfelépítésük az éjszakai vadászatot szolgálja.

  • Szemük előre néz és a fej elején, az arcon helyezkedik el, hogy maximális térlátást biztosítson. A kurta, görbe, orrszerű csőrrel együtt ettől emberszerű, "bölcs" a tekintetük, ezért alakult ki egyes kultúrákban (például az ókori görögöknél és rómaiaknál) az a vélemény, hogy a baglyok okosak, a tudás madarai. A testhez képest aránytalanul nagy és kerek fej a nagy szemekkel azok a kulcsingerek, amik kiváltják belőlünk a pozitív viszonyulást (gondoljunk csak a csecsemők és kisgyerekek, a kiskutyák és kiscicák, vagy éppen a madárfiókák megjelenésére), ezért olyan "cukik" a baglyok.
  • Az aktív éjjellátó vadkamerákkal szemben (ezek infrafényt bocsátanak ki) a baglyok szeme passzív üzemmódú, azaz a csillagok és a hold fényét gyűjti össze. Ahhoz, hogy ezt meg tudja tenni, a bagolyszem óriási (a nagyobb pupilla több fényt képes begyűjteni), a koponyából is kidomborodik.
  • A szemük valójában olyan óriási, hogy a szemüregben már nem fér el a szemmozgató izomzat, ezért a baglyok szeme rögzült a koponyában.
  • Ez viszont nagy gondot okoz az éleslátás kapcsán, mivel a szem mikromozgásainak hiányában (amire mi képesek vagyunk) a beeső fény az ideghártya ugyan azon pontját ingerli, ami a receptorok gyors kifáradása miatt elfeketedő képet, gyakorlatilag látó vakságot okozna. A baglyok ezt úgy kerülik el, hogy oldalra és fel-le bólogatnak, "táncolnak", ami rendkívül mókás látvány, a célja viszont nem a mi szórakoztatásunk, hanem a maximális látásélesség fenntartása.


Ezen a videón jól megfigyelhető ez a viselkedés. A madarak az amerikai
kontinensen élő üregi baglyok (Forrás: YouTube).

  • Mivel az elsősorban vártáról vadászó baglyok szeme előre néz, ugyanakkor a zsákmány a tér bármely irányában lehet, a baglyoknak létszükséglet, hogy a fejüket a lehető legnagyobb mértékben képesek legyenek elfordítani. A közhiedelemmel ellentétben ezt egy irányban 360°-ban, tehát a nyakukat teljesen körbefordítva nem képesek megtenni, "csak" mintegy 270°-ban, ez azonban az ember max. 180°-jához képest (egyik válltól a másikig) óriási többletet jelent.
  • Valószínűleg ez a képességük okozta azt, hogy a baglyoknak a madarak többségével ellentétben nincs begyük, ami hússal megpakolva akadályozná a nyak szabad forgását, illetve repülés közben növelné a légellenállásukat is.
  • Bármennyire jól lássanak is a baglyok, az ő szemüknek is szükségük van fényre. Holdfogyatkozásos és felhős éjszakákon, különösen a fenyőerdők mélyén vagy egy magtárban teljes a sötétség, ezért a baglyok elsősorban nem is a szemükkel, hanem a fülükkel vadásznak. Bár a baglyok feje jóval kisebb az emberénél, fülnyílásuk jóval nagyobb, mint a miénk, hogy több hangot legyenek képesek befogadni. A repülő életmód azonban nagy hátrányt jelent a hallás tekintetében, mivel a madaraknak nem lehet légellenállást növelő fülkagylójuk (a tollfül nem hallószerv). A megoldás az, hogy a baglyok arctollai – a fátyol – alkotnak hanggyűjtő tölcsért, illetve a tollazat rejtette fülnyílások mögött a mimikai izmok (ezektől tudunk mi grimaszolni) képesek a bőrt felpúposítani, ami tovább növeli a hanghullámok fülnyílásba juttatásának hatékonyságát.


Ezen az uhuportrén jól megfigyelhetőek az éjszakai vadászathoz alkalmazkodás
kulcselemei a fejen: a hatalmas, kidomborodó szem és a fülkagylókat helyettesítő,
hangtölcsérként funkcionáló arcfátyol-tollazat (Fotó: Orbán Zoltán).

  • Mivel a baglyok éjszaka vadásznak, amikor a zsákmányállataik is elsősorban a fülükre hagyatkoznak, ennek a madárcsoportnak a legcsendesebb a repülése. A vadászó repülő bagoly felől gyakorlatilag még műszerrel sem érzékelhető zaj. Ennek ellenére a tollazat képes hangot kiadni – például a nászrepülő erdei fülesbagoly a szárnyait a hasa alatt összecsapva tapsol.


A baglyok tollazata (a képen egy uhu látható) rendkívül puha és szálas végű, hogy a
testtel érintkező és innen leváló levegő
a lehető legkisebb akadállyal tudjon
tovább haladni (Fotó: Orbán Zoltán).

 

A baglyoknak természetesen ennél sokkal több trükkös tulajdonsága van (például a múltkor bemutatott ál-arc), de ezek azok, amik közvetlenül kapcsolódnak a cikk témájául szolgáló éjszakai vadászathoz és a tájékozódáshoz.

 

A természetvédelmi farakás

Ahhoz, hogy a baglyok használni tudják fantasztikus érzékszerveiket, motoszkáló zsákmányállatokra is szükségük van. Lakott területeken ezek egyik lelőhelye a bagolyetető egérvárként is funkcionáló természetvédelmi farakás lehet. Amennyiben madáretetőként is használjuk, azaz magot szórunk ki elé és etetőtálcát rakunk rá, akkor a maghulladék segíti az egerek őszi beköltözését. Ha nem etetünk itt, viszont szeretnénk bagolyetetőként használni, naponta vessünk a rönkök közé néhány marék napraforgót vagy száraz kutyatápot.

Az egérnép gyorsan megtelepszik itt (a kertet és a lakást viszont nem fogják "elönteni"), és ha van egy kis szerencsénk, jönnek velük a baglyok is. Azt, hogy milyen élet van egy ilyen jól "beállt" egérvár farakásnál, jól szemlélteti az alábbi videó.


A képeket látva megállapíthatjuk, hogy a baglyoknak sokkal érdekesebb élményt
jelenthet a táplálkozás, a táplálék maga, mint mondjuk a teheneknek a fű.
Ha egy bagoly már jóllakott, akkor teljes nyugalomban nézheti leendő
potenciális zsákmányállatainak mókás hancúrozását
(Videó: Orbán Zoltán).

 


Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok könyvét (részletek >>).

 

Önt is várja a Madárbarát kert program!

A Madárbarát kert program a különböző lakó- és munkahelyi környezethez alkalmazkodó madárvédelmi módszertani gyűjtemény. A Madárbarát kert a családi házak, háztáji kiskertek, parkok és arborétumok; a Madárbarát óvoda és a Madárbarát iskola az oktatási intézmények; a Madárbarát panel a panelházak lakóinak, a Madárbarát munkahely az irodában dolgozók és munkáltatók alprograma.

A programban való részvételhez nincs szükség különösebb madártani ismeretre, jártasságra, a regisztrációt követően megküldött Madárbarát Kert Kalendárium és a honlap minden szükséges információt tartalmaz. A különböző madárvédelmi eszközök és téli madáreleség pedig a kertészeti és barkácsüzletek mellett az MME boltjában is beszerezhető.

Elegendő már egy-két madárodú, egy itatónak használt virágalátét, télen pedig egy kis etető a kertbe, az óvoda- és iskolaudvarba, ablakba, és máris élvezhetjük tollas barátaink közelségét. Ha pedig már ott vannak, a pedagógusokat és a szülőket a nevelésben, a gyerekeket és felnőtteket a kikapcsolódásban, a gazdálkodókat és a kiskert tulajdonosokat a kártevők távol tartásában segítik a madarak.

Az elismerő tábla megszerzésének feltétele, hogy a program résztvevője a regisztrációt követően legalább egy mesterséges madárodú kihelyezésével, itató folyamatos működtetésével és téli madáretetéssel végzett egy évnyi madárbarát kertészkedést követően a regisztrációs csomagban kapott jelentőlap beküldésével tájékoztassa az MME központi irodáját az általa végzett madárvédelmi munkáról. Az információk értékelését és elfogadását követően postai úton megküldjük a ház falára, ajtóra, kerítésre kihelyezhető elismerő táblát, mely hirdeti, hogy itt egy madárbarát lakik és tevékenykedik.

A Madárbarát kert program alprogramjainak külön elismerő táblája van, a képen
a Madárbarát kerté és a Madárbarát panelé látható. Nagyításhoz katt
a képekre (Fotók: Orbán Zoltán).

 

A Madárbarát kert programnak 2015-ben már 6.000 regisztrált tagja van országszerte, köztük ezernél is több óvoda és iskola. Legyen Ön is "hivatásos" madárbarát kertész, üdvözöljük a Madárbarát kert programban!

 

Az MME támogatása

Kérjük, ne felejtse, hogy az MME tagság mellett többféle támogatással és a személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásával is segítheti egyesületünk munkáját. Köszönjük!


A letölthető 1% nyilatkozat a képre kattintva érhető el.

 

Orbán Zoltán