Bagolyetető egérvár

A főként éjszakai életmódot folytató, téli álmot nem alvó kisrágcsálók alapvető táplálékát jelentik az éjszaka madár vadászainak - a baglyoknak. Télen, különösen tartósan havas időszakokban, kritikus helyzetbe kerülhetnek ezek a madarak, mivel az egerek és pockok a mély hó alatti járataikban elérhetetlenül mozognak, így a táplálkozni nem tudó ragadozók az éhezés következtében legyengülve megfagynak. Ilyen helyzetekre készülve énekesmadár talajetetővel kombinált egérvárakat alakíthatunk ki, ahol a legkeményebb télben is táplálékot találhatnak baglyaink.

Adobe Flash Player not installed or older than 9.0.115!

Az erdei fülesbaglyok akár több tucat egyedből álló csapatokban is telelhetnek a lakott területek fáin. A viselkedés hátterében az ősszel a településekre húzódó kisrágcsálók, a néhány fokkal melegebb mikroklíma és a hóeltakarítás áll, ami megkönnyíti számukra a vadászatot, a téli túlélést.

A telelő bagolycsapatok nem veszélyesek!
Természetesen sem a magányosan élő, sem a telelő csapatokat alkotó baglyok nem jelentenek veszélyt az emberekre vagy a házi kedvencekre (hacsak Berci hörcsögöt nem tesszük ki éjszakára terráriumostól a kertbe). Az indokolatlan félelem helyett inkább szánjunk egy kis időt a megcsodálásukra, de természetvédelmi szempontból már az is nagy segítség, ha az esetleges idegenkedésünk ellenére sem zaklatjuk ezeket a jópofa, érdekes, ártalmatlan madarakat.

A hó és a hideg együtt jelent problémát
Többségében nem vonuló baglyaink legfontosabb téli táplálékát a fagyos hónapokban is aktív kisrágcsálók alkotják. Mindaddig nincs is probléma, amíg a hóborítottság nem tartós vagy a hótakaró nem haladja meg a néhány centiméteres vastagságot. Ilyenkor a baglyoknak jó esélyük van a talajon keresgélő, a hófoltok között szaladgáló egerek és pockok megfogására. Amint azonban vastag, tartósan (több hétig) megmaradó hólepel borul a tájra, a kisemlősök "láthatatlanná", hozzáférhetetlenné válnak hó alatti járataikban.

Erdei egér ...

... és erdei pocok - kettő a baglyok számára télen is táplálékot jelentő kisrágcsáló fajokból.

Ilyenkor a nappali ragadozók némileg előnyösebb helyzetben vannak, mivel ők madarakra is tudnak vadászni (alkalmanként a baglyok is elkapnak egy-egy nyitottabb helyen éjszakázó példányt) és dögöt is tudnak enni, míg az éjjel aktív baglyok egyetlen stabil táplálékforrása akár napokra is hozzáférhetetlenné válik.    

Egy jó kondícióban lévő bagoly az üldögélő, lesből vadászó életmódjának köszönhetően akár 2-3 fagyos napot is kibír élelem nélkül, ha azonban az ínséges időszak ennél jelentősen tovább tart és a hőmérő higanyszála is tartósan -10 Cº alá esik, a madarak többé nem tudják melegen tartani a testüket, és elsőként a lábuk kezd el megfagyni. Súlyos esetben ezeknek a madaraknak még az orvosi ellátás ellenére sincs esélyük a túlélésre, mert elhaló lábaik alkalmatlanná válnak a zsákmány megragadására, és gyakorlatilag maguktól amputálódnak. Az 1980-as évek közepének rendkívül kemény, tartósan magas hóborítottságú telein tömegével kerültek kézre fagyástól megfeketedett lábú gyöngybaglyok. Becslések szerint egy-egy ilyen télen egyes bagolyfajok teljes hazai állományának akár 75%-a is elpusztulhat!

Bagolyetető egérvár
Az egérvárak olyan célzottan kialakított búvóhelyek, ahol a kisemlősök megépíthetik száraz növényi szálakból álló fészkeiket, s melynek közelében az emberi gondoskodásnak (etetésnek) köszönhetően a táplálékukat is megtalálják.

A megfelelő kialakítású fantasztikus farakás ideális egérvár is lehet egyben.

Rönk boksák, tűzifa-rakások, deszkából készült, 4-5 cm magas lábakon álló, alul nyitott, nyitható tetővel ellátott ládák (javasolt méretek: 1x1x1, 1x2x1 m), fa komposztálók csapadéktól védett üres belső terét töltsük fel lazán egymás mellé helyezett, illetve ferdén álló ágakkal, lécekkel, deszkákkal vagy nagyobb kövekkel és törött téglával, melyek közé rétegesen szórjunk napraforgómaggal, ocsúval (a kicsépelt gabona szemetes, törmelékes maradéka) kevert széna, szalma vagy száraz levél almot. Egérlaknak (különösen kisebb farakásokban) az ugyan ilyen alommal lazán megtöltött mesterséges madárodúk is megfelelnek, melyek nagy előnye, hogy könnyedén beépíthetők a keskenyebb farakásokba, de plusz fészeképítő helyként vonzóbbá tehetjük ezekkel a nagyobb egérvárak belső tereit is.

Az ilyen termetesebb rönkrakásokban nagyobb egérvárak is kialakíthatók.

Az alul nyitott, fából készült szekrényes komposztálók egérvárkén is alkalmazhatók.

Az egérvár körül egy jó két méter széles sávban vagy az egyik nyitottabb oldalán néhány négyzetméteres foltban tisztítsuk meg a növényzettől a talajt, ahova ősztől tavaszig talajetető-szerűen szórjunk madáreleséget (napraforgó és apró mag keverékét, tört héjú öreg diót, néhány szem almát, külterületen búzát és kukoricát is), és a tél folyamán folyamatosan pótoljuk is ezt. Ez az élelem kettős célt szolgál: egyrészt odacsalja a közelben élő egereket és pockokat, akik így gyorsabban fedezik fel és lakják be az egérvárat, másrészt a nyílt területre táplálkozni kijáró kisemlősökre tudnak a baglyok vadászni. 

Nagyon fontos, hogy ha az egérvár néhány tíz méteres közelében nincsenek a madarak számára beülést biztosító fák vagy nagyobb bokrok, akkor szúrjunk le néhány T-fát (lásd később).

Mikor és hova telepítsük az egérvárakat?
Az újonnan létesített egérvárakat kora őszig érdemes elkészíteni (ilyenkor a téli madáretetési időszak beköszöntéig elég néhány marék kukoricát kiszórni melléjük), hogy a kisrágcsálóknak legyen elég ideje belakni ezeket. Ha nincs útban, tavasszal nem kell szétbontani az egérvárat, elegendő abbahagyni az etetést, majd nyár végén felújítani az almot, pótolni az elfogyasztott ocsút.

Ha ügyelünk arra, hogy a környezetünkben ne legyen gondatlanul kezelt szerves hulladék, nem kell attól tartanunk, hogy a rágcsálók elszaporodnak a kertben (erről a baglyok is gondoskodnak), és semmiképpen sem fognak betelepedni a számukra sokkal zavartabb lakásba! Mindazonáltal lakóépületek közelébe ne telepítsünk nagy egérvárat, mert ez felesleges súrlódást jelenthet a szomszédokkal. A baglyok számára nem jelent gondot, ha akár néhány kilométert is kell repülniük a külterületi bokros fasorokban, erdőszegélyeken működő bagolyetetőkig.

A nagyobb egérvárak telepítésének ideális helyszínei a bokrokkal tarkított mezővédő erdősávok, ahol a baglyok mellet akár a nappali ragadozók (ölyvek, vörös vércse) is vadászhatnak a beköltöző kisrágcsálókra.

Kisebb méretű, talajetetővel kombinált ...

... egérvár (itt fakéregből) kertvárosi környezetben, akár a felvételeken látható fővárosi kertben is kialakítható, ...

Adobe Flash Player not installed or older than 9.0.115!

... ehhez ad tanácsokat ez a kisfilm. Az ebben látható ablak lesről további információkat talál itt >>

Adobe Flash Player not installed or older than 9.0.115!

A talajetetővel kombinált egérvárat a madarak és a kisrágcsálók gyakran együtt használják asztalközösségben. A kevéssé zavart helyeken a pockok és egerek nappal is előmerészkednek, ami remek megfigyelési élményeket jelent.

Az egérvár élelmes lakói képesek az ilyen talajszint feletti madáretetőkre is felmászni az élelemért, ...

Adobe Flash Player not installed or older than 9.0.115!

... és mivel ezt többnyire éjszaka teszik, még inkább megkönnyítik a baglyok dolgát.

Kicsi az esélye annak, hogy szemtanúi lehessünk a sötétben aktív baglyok vadászatának, jelenlétükre leginkább egy-egy elhullajtott tollból, a rácsapástól felborult vagy a magaslati pontjáról leesett etetőtálcából következtethetünk.

Mivel segíthetjük még a ragadozó madarak táplálkozását?
Különösen a téli túlélés titka a folyamatos táplálék-utánpótlás, ezért etetjük a madarakat, ezt a célt szolgálják a bagolyetető egérvárak is. Ezek közelébe, és minden olyan helyre, ahol a zsákmányállat kisrágcsálók jelenlétére utaló nyomok vannak, telepítsünk T-fákat, ahonnan a baglyok, ölyvek, vércsék, héják, karvalyok, sólymok és akár a sasok is a repülési energiával takarékoskodva csendben üldögélve tudnak vadászni. A T-fa nyújtotta segítségre különösen a nyílt gyepeken és szántókon van szüksége a madaraknak, ahol nincsenek természetes magaslati beülő pontok, ezért csak repülve lehet vadászni.

A téli álmot nem alvó kisrágcsálók jelenlétét a kiterjedt föld alatti járatrendszerbe vezető bejárati nyílások, és az ezeket összekötő ösvények jelzik.

Ott, ahol ilyet látunk ...

... és nincsenek olyan természetes beülőágak, mint amilyenről ez az az erdei fülesbagoly figyel (Fotó: Bajor Zoltán), ...

... oda helyezzünk ki vadász leshelyül szolgáló T-fákat, amiket a baglyok mellett a nappali ragadozók is előszeretettel használnak.

A T-fák telepítésének tájgazdálkodásban is betöltött természetvédelmi szerepét (ragadozómadár-védelem, ökológiai védekezés a mezőgazdasági kártevő rágcsálók ellen) mi sem jelzi jobban, mint az, hogy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap nem termelő mezőgazdasági beruházásokhoz nyújtható támogatásából a magyar agrár-környezetgazdálkodási intézkedésben résztvevő gazdák és a Natura 2000 területeken gazdálkodók erre is forrásokat kaphatnak (részletek >>).

Mit tegyünk, ha legyengült vagy sérült baglyot találunk?
A baglyok és nappali ragadozó madarak 3-5 napos éhezést követően annyira legyengülhetnek, hogy repülni képtelenül a talajon kuporognak vagy vergődnek. Az ilyen segítségre szoruló állatok megfogásáról, elsősegély jellegű ellátásáról és elhelyezéséről részletesen olvashat itt >>.

Kapcsolódó oldalak

• Más fajok védelmi eszközei >>   
• Madárbarát kert program >>  
  
• Madárbarát mintakert tanösvény >>
  
• Fotózzunk - videózzunk! - ötletek >> 
  
• A Madártávlat magazinban is olvashat érdekes írásokat >> 
  

Adó 1%-ának felajánlásával, egyéni és céges adományával is hozzájárulhat a madarak és más állatfajok védelméhez!

     Letölthető 1% rendelkezési nyilatkozat >>

     Egyéni és céges adományozás >>

Köszönjük!

Orbán Zoltán