Helyet a természetnek! – Egy új remény

Új európai szabályozás-javaslat az élőhelyek helyreállításáról és a kémiai növényvédőszerek használatának csökkentéséről! 

A természeti sokféleség csökkenése, a természetes élőhelyek fogyatkozása világszerte – így Európában1 , ezen belül hazánkban is – gyorsuló ütemben zajlik2 . Régóta ismert, hogy a védett és Natura 2000 területek kijelölése és megóvása, még ha hibátlanul is menne végbe sem lenne képes ellensúlyozni az ezeken kívül zajló negatív folyamatokat. Az iparszerű mezőgazdálkodás és a beépített területek egyre terjeszkedő „tengerében” úszó zöld szigetek nem elegendőek az élővilág fennmaradásához.

A megoldás: amilyen mértékben csak lehetséges, csökkentenünk kell az emberi tevékenységek okozta környezeti terhelést, és helyre kell állítanunk a sérült élőhelyeket a védett területeken kívül is – helyet kell biztosítanunk a természetnek.

Az Európai Bizottság június 22-én szabályozási javaslatot terjesztett elő az emberi tevékenységek következtében károsodott élőhelyek helyreállítására. A javaslat rendkívüli jelentőségű, az első olyan szabályozás, amely az uniós tagországok számára kötelezettségként írja elő a mezőgazdasági területek, a tengerek, az erdők, sőt a városokban található egykori élőhelyek 20%-ának helyreállítását az évtized végéig. Ezzel párhuzamosan javaslat született arra is, hogy 2030-ig 50%-kal csökkentsék a mezőgazdaságban használt kémiai növényvédőszerek használatát és kockázatát. 

A természeti rendszerek helyreállítása és a vegyszerhasználat csökkentése nem csupán a biodiverzitás megóvása szempontjából fontos, de a biztonságos, egészséges élelmiszerek előállításának is alapvető feltétele: mérgezett környezetben, ahonnan a természet elmenekül, a beporzó rovarok eltűnnek, nem lehet egészséges élelmiszert sem termelni.  Európa vizes élőhelyeinek, folyóinak, erdőinek, gyepeinek, tengeri ökoszisztémáinak, városi környezeteinek helyreállítása ezért kulcsfontosságú és költséghatékony befektetés: élelmezésbiztonságunk, az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességünk, egészségünk és jólétünk érdekében.



Magyarország kiváltságos helyzetben van abban a tekintetben, hogy az állami tulajdonú és a nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésében lévő védett természeti területek alapvető fenntarthatósági garanciát biztosítanak a jövő nemzedékek számára és a biodiverzitás utolsó mentsvárai, mégsem lehetünk nyugodtak. Hazánkban a mezőgazdasági területek – a szántók, gyepek, gyümölcsösök természeti sokféleségét veszítjük el a legnagyobb ütemben, aminek oka egyfelől a területek beépítése, másfelől a zsugorodó termőterületek egyre intenzívebb hasznosítása. Az „eredményt” lemérhetjük a madárállományok összeomlásában és a beporzó rovarok – köztük a házi méhek – populációinak csökkenésében, vagy éppen egykor gyakori apróvadfajaink erőteljes fogyatkozásában. Mindeközben a szántóként művelt területeink legalább 10%-a szántóművelésre alkalmatlan3 , belvíz- és aszályérzékeny, gyenge termőképességű: ezeken a területeken ma a közösségi agrárforrásokból támogatott intenzív – talajforgatással és vegyszeres növényvédelemmel4  megvalósuló – mezőgazdálkodás egyetlen valódi eredménye a környezeti kár: a talaj vészes fogyatkozása, az élőhelyek és fajok eltűnése. Ezek a művelésre alkalmatlan területek jelenhetik a természet helyreállításának alapját: a mezőgazdálkodókat itt abban kell támogatni5 , hogy a természetvédelmi ágazattal együttműködve aktívan vegyenek részt a víz visszatartásában, a gyepek kíméletes hasznosításában, a természetes élőhelyek kialakításában. 6

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület az európai természetvédelmi szervezetekkel együtt előremutatónak, és fontosnak tartja a Bizottság javaslatát, és azért dolgozik, hogy a javaslatcsomag minél magasabb szintű célokkal és kötelezettségekkel válhasson a következő évtized meghatározó európai természetvédelmi szabályozásává. 

A klímaváltozás és az ökológiai válság nem a jövő kihívása, hanem a mindennapok valósága: rendkívüli időkben rendkívüli lépésekre van szükség.
További információk a jogszabály-tervezettel kapcsolatban:
https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/IP_22_3746

 


https://www.mme.hu/mintegy-600-millio-feszkelo-madarral-lett-kevesebb-az-europai-unioban-1980-ota-0
2 https://www.mme.hu/aggasztoak-legfrissebb-magyarorszagi-madarallomany-elemzesek-20200527
3  https://www.mme.hu/ki-szelet-vet-vihart-arat
4 https://www.mme.hu/rakkockazatu-glifozat-tilalmat-kovetelik-zold-szervezetek-az-agrarminisztertol
5 https://www.mme.hu/haromszoros-kornyezeti-vallalast-novekvo-videkfejlesztesi-keretekbol-20210201
6 https://www.mme.hu/vedett-teruletek-megovasa-keves-helyre-kell-allitanunk-termeszetet-ha-elni-akarunk

 

Kapcsolódó hírek

Birdo – Az év madárfotósa címen fotópályázat indult. Magánszemélyek kezdeményezésére új fotópályázat indult Birdo – Az év madárfotósa néven. Idén elsősorban a hazai madárfotósokat kívánják megszólítani, de szívesen fogadnak külföldről is résztvevőket. Nevezési díj nincs, a pályázat mindenki számára nyitott.

Ti döntitek el, hogy ki legyen 2023-ban az év madara. Szavazz a hír alatti felületen július 25-ig! A  kampány a vizes élőhely egyik legjellemzőbb és legfontosabb élőhelyére, a parti nádasok fontosságára és védelmére kívánja felhívni a figyelmet. 

Denevérszállás takarítása (Fotó: Boldogh Sándor)

Első hallásra talán furcsának tűnhet az, hogy porszívóval is lehet denevéreket védeni, de így van. Márpedig minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy segítsünk nekik, mert az épületlakó kolóniák gyorsuló ütemben veszítik el szálláshelyeiket.