Építsünk természetvédelmi rőzserakást! – Segítsünk a sünöknek téli szállást találni II.

A sünök alternatív téli menedékhelyeit bemutató második cikkünkben egy olyan új lakossági természetvédelmi eszközt szeretnénk útjára indítani, ami számos más állatcsoport települési megmaradását, visszatérését is elősegítheti.

Természetvédelmi rőzserakás (Fotó: Orbán Zoltán).


A természetvédelmi rőzserakás kapcsán is elmondható, hogy nem egy teljesen új megoldásról van szó. Hanem egy olyan, a lakott területeken évezredeken keresztül meglévő élőhelytípusról, amihez állatfajok tucatjai alkalmazkodtak. A farakáshoz hasonlóan a rőzserakás kapcsán is az a probléma, hogy modernizálódó világunkban egyre kevesebb van ezekből, így az általuk vendégül látott állatok is megfogyatkoznak, eltűnnek környezetünkből.

Eredeti rendeltetését tekintve a rőzserakás rövidebb élettartamúnak szánt szervesanyag-depó a kert félreeső végében, ami éppen ezért "hajlamos" ideiglenesből tartós élettartamúvá válni (Fotó: Orbán Zoltán).
A hagyományos rőzserakás eredeti rendeltetését tekintve rövidebb élettartamúnak
szánt szervesanyag-depó a kert félreeső részén, ami éppen ezért "hajlamos"
ideiglenesből tartós élettartamúvá válni – 4 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).

Eredeti rendeltetését tekintve a rőzserakás rövidebb élettartamúnak szánt szervesanyag-depó a kert félreeső végében, ami éppen ezért "hajlamos" ideiglenesből tartós élettartamúvá válni (Fotó: Orbán Zoltán).

Eredeti rendeltetését tekintve a rőzserakás rövidebb élettartamúnak szánt szervesanyag-depó a kert félreeső végében, ami éppen ezért "hajlamos" ideiglenesből tartós élettartamúvá válni (Fotó: Orbán Zoltán).

Eredeti rendeltetését tekintve a rőzserakás rövidebb élettartamúnak szánt szervesanyag-depó a kert félreeső végében, ami éppen ezért "hajlamos" ideiglenesből tartós élettartamúvá válni (Fotó: Orbán Zoltán).

 

A "természetvédelmi" jelző a rőzserakás esetében is azt jelenti (a természetvédelmi farakáshoz hasonlóan), hogy egy eltűnő települési élőhelytípust az eredeti rendeltetését szükség esetén kiegészítve, új funkciókkal is felruházva hozzuk vissza a mindennapi életbe.

 

HOGYAN KÉSZÍTSÜK EL?

Ez elsősorban attól függ, hogy milyen szerepeket szánunk az eszköznek és ezzel összefüggésben hol és miként építjük meg. Az alábbiakban bemutatott "full-extrás" változat számos funkcióval rendelkezik (ezekről a következő fejezetben olvashat részletesen). Ez természetesen csak minta, ettől eltérő méretű és kivitelezésű megoldások is tökéletesen megfelelőek, sőt, jobbak is lehetnek. Akkor hát kezdjük!
 

I. A trükkös alap

Ott, ahol kevés alapanyaggal gazdálkodhatunk és / vagy a rőzserakás megfigyelési, fotózási célt is szolgál (lásd a következő fejezetben), az építmény alakját és irányát jól szabályozhatjuk egy támfallal. Ezzel a megoldással legalább a felét megspórolhatjuk a rőzserakáshoz szükséges növényi hulladéknak, amivel így is vastagabb alomalapot alakíthatunk ki, plusz az építményünk belseje is védettebb lesz.

Ott, ahol kevés alapanyaggal gazdálkodhatunk és / vagy a rőzserakás megfigyelési, fotózási célt is szolgál (lásd a következő fejezetben), az építmény alakját és  irányát jól szabályozhatjuk egy ilyen szárazon rakott (kötőanyag nélküli)  téglafalalappal (Fotó: Orbán Zoltán).
A cikkben bemutatott rőzserakás esetében ez a támfal szárazon (kötőanyag nélkül),
félkörívesen rakott téglából készült (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Remek megoldás, ha ezt a támfalat tégla helyet 50-60 cm hosszú és 20-40 centiméternél vastagabb, sugárirányban egymásra rakott, különböző fajoktól származó farönkökből alakítjuk ki.

Ez a támfal természetesen teljes egészében elhagyható, ebben az esetben a következő pont jelenti az első lépést.
 

II. A belső halom

A természetvédelmi rőzserakás központi részét a belső vagy alapi növényianyag-halom képezi. Ehhez mindenféle növényi nyesedéket felhasználhatunk, ami a kertben képződik: lenyírt füvet, hullott falevelet (és például a hárs óriási mennyiségben képződő és lehulló termését), leveles ágnyesedéket. Ezek az anyagok általában nem egyszerre képződnek, azaz a halom hosszabb idő alatt, rétegről rétegre is megépülhet, ami több előnnyel is jár:

  • egyszerre csak keveset kell dolgoznunk;
  • természetvédelmi rőzserakásunk hosszabb időn keresztül képes "elnyelni" a többnyire elhelyezési gondot okozó zöldhulladékot;
  • a minél változatosabb növényi építőanyag jótékonyan hat a várható biológiai sokféleségre;
  • a különböző rétegek nem csak jelentősen erősítik, de vízhatlanabbá is teszik a halom belsejét.

Ebben a lépésben a cél ennek az állapotnak az elérése (Fotó: Orbán Zoltán).
Ebben a lépésben a cél ennek az állapotnak az elérése – 12 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).

Ennek a természetvédelmi rőzserakásnak a belsejét száraz hárstermés (tuturu) képezi (Fotó: Orbán Zoltán).

Erre került egy felszámolt hagyományos rőzserakás száraz ág- és gallyanyaga (Fotó: Orbán Zoltán).

A harmadik réteget ujjnyi-kétujjnyi vastag, frissen levágott, zöld és ruganyos faágak (hárs) képezték (Fotó: Orbán Zoltán).

A harmadik réteget ujjnyi-kétujjnyi vastag, frissen levágott, zöld és ruganyos faágak (hárs) képezték (Fotó: Orbán Zoltán).

A következő (negyedik) réteget hárstermés alkotta (Fotó: Orbán Zoltán).

Mivel ez rendkívül száraz volt, a felhalmozást követően némi víz locsolásával sikerült stabilizálni a szél ellen (Fotó: Orbán Zoltán).

Száraz, meleg időben ez a benedvesítés azért is jó módszer, mert így a halom könnyen formálható, alakítható (Fotó: Orbán Zoltán).

Íme ennek az alakításnak az eredménye (Fotó: Orbán Zoltán).

Fűnyíráskor rengeteg zöld nyesedék képződik, amit a természetvédelmi rőzserakás gond nélkül „elnyel” (Fotó: Orbán Zoltán).

Fűnyíráskor rengeteg zöld nyesedék képződik, amit a természetvédelmi rőzserakás gond nélkül „elnyel” (Fotó: Orbán Zoltán).

A rőzserakás hátsó része a tégla támfallal ebben a fázisban (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Természetvédelmi rőzserakásunk már ebben az állapotában is késznek tekinthető. De ha most abbahagyjuk az építést, akkor sok, elsősorban a madarak számára vonzó funkciótól, ebből következően pedig főleg a rendkívül izgalmas őszi és tavaszi vonulási időben, illetve a téli etetés hónapjai alatt megszerezhető megfigyelési élménytől esünk el.

 

III. A külső "mesterséges bokor"

A természetvédelmi rőzserakás külső, levél nélküli ágrétege ugyan azt a szerepet tölti be, mint az igazi bokrok ágrengetege – azaz táplálkozó-, búvó-, pihenő- és tollászkodóhelyet kínál az énekesmadaraknak legalább fekete rigó méretig. Ezt a funkciót többféleképpen is megvalósíthatjuk.

Az alsó rétegre egyszerűen csak ráhalmozhatjuk a leveles ágakat (Fotó: Orbán Zoltán).
Az alsó rétegre egyszerűen csak ráhalmozhatjuk a leveles ágakat – 3 fotó,
katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

Az alsó rétegre egyszerűen csak ráhalmozhatjuk a leveles ágakat (Fotó: Orbán Zoltán).

Az alsó rétegre egyszerűen csak ráhalmozhatjuk a leveles ágakat (Fotó: Orbán Zoltán).

Ha ugyan ezt levél nélküli ágakkal tesszük, akkor jobban látjuk, hogy mit csinálunk, így formásabb „bokrot” alakíthatunk ki (Fotó: Orbán Zoltán).
Ha ugyan ezt levél nélküli ágakkal tesszük, akkor jobban látjuk, hogy mit csinálunk,
így formásabb „bokrot” alakíthatunk ki – 2 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).

Ha ugyan ezt levél nélküli ágakkal tesszük, akkor jobban látjuk, hogy mit csinálunk, így formásabb „bokrot” alakíthatunk ki (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Végül, de nem utolsó sorban, ha a cél nem csak az élőhely biztosítása, de az állatok, mindenekelőtt a madarak megfigyelése is, akkor mindenképpen levél nélküli ágakat használjuk, és ezeket a formájuk alapján aprólékos gonddal helyezzük el az alapi halmon. Az alábbiakban egy ilyen "színház" berendezésének két lépését mutatjuk be.

Elsőként a felső szintet alakítsuk ki úgy, hogy az ágakat a madarak láthatósága érdekében ne kefesűrűen, hanem levegősen helyezzük el (Fotó: Orbán Zoltán).
Elsőként a felső szintet alakítsuk ki úgy, hogy az ágakat a madarak jobb láthatósága
érdekében ne kefesűrűen, hanem levegősen helyezzük el – 4 fotó, katt a
képre (Fotók: Orbán Zoltán).

Elsőként a felső szintet alakítsuk ki úgy, hogy az ágakat a madarak láthatósága érdekében ne kefesűrűen, hanem levegősen helyezzük el (Fotó: Orbán Zoltán).

Elsőként a felső szintet alakítsuk ki úgy, hogy az ágakat a madarak láthatósága érdekében ne kefesűrűen, hanem levegősen helyezzük el (Fotó: Orbán Zoltán).

Ha jól csináljuk, valami ilyesmi elrendezést kapunk, és már csak a befejezés van hátra (Fotó: Orbán Zoltán).

A befejezéshez helyezzünk el a talaj közelébe és a belső halom lábához néhány dekoratív kiülőágat a madaraknak (Fotó: Orbán Zoltán).
A befejezéshez helyezzünk el a talaj közelébe és a belső halom lábához néhány
dekoratív kiülőágat a madaraknak – 5 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

Középre, a „színpad” elé ne tegyünk ágakat, így jobban láthatjuk majd a belső halmon rovarászó madarakat (Fotó: Orbán Zoltán).

Középre, a „színpad” elé ne tegyünk ágakat, így jobban láthatjuk majd a belső halmon rovarászó madarakat (Fotó: Orbán Zoltán).

Középre, a „színpad” elé ne tegyünk ágakat, így jobban láthatjuk majd a belső halmon rovarászó madarakat (Fotó: Orbán Zoltán).

A munka zárásaként a „színház” hátsó részén tovább folyathatjuk a belső réteg magasítását (Fotó: Orbán Zoltán).

A tapasztalatok szerint akkor végzünk jó munkát (az akvárium- és terráriumberendezők, állatkerti kifutóépítők jól ismerik ezt az érzést), ha a természetvédelmi rőzserakásunk állatok nélkül is kellemes látványt nyújt (Fotó: Orbán Zoltán).
A tapasztalatok szerint akkor végzünk jó munkát (az akvárium- és terráriumberendezők,
állatkerti kifutóépítők jól ismerik ezt az érzést), ha a természetvédelmi rőzserakásunk
állatok nélkül is kellemes látványt nyújt – 6 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

A tapasztalatok szerint akkor végzünk jó munkát (az akvárium- és terráriumberendezők, állatkerti kifutóépítők jól ismerik ezt az érzést), ha a természetvédelmi rőzserakásunk állatok nélkül is kellemes látványt nyújt (Fotó: Orbán Zoltán).

A tapasztalatok szerint akkor végzünk jó munkát (az akvárium- és terráriumberendezők, állatkerti kifutóépítők jól ismerik ezt az érzést), ha a természetvédelmi rőzserakásunk állatok nélkül is kellemes látványt nyújt (Fotó: Orbán Zoltán).

A tapasztalatok szerint akkor végzünk jó munkát (az akvárium- és terráriumberendezők, állatkerti kifutóépítők jól ismerik ezt az érzést), ha a természetvédelmi rőzserakásunk állatok nélkül is kellemes látványt nyújt (Fotó: Orbán Zoltán).

A tapasztalatok szerint akkor végzünk jó munkát (az akvárium- és terráriumberendezők, állatkerti kifutóépítők jól ismerik ezt az érzést), ha a természetvédelmi rőzserakásunk állatok nélkül is kellemes látványt nyújt (Fotó: Orbán Zoltán).

A tapasztalatok szerint akkor végzünk jó munkát (az akvárium- és terráriumberendezők, állatkerti kifutóépítők jól ismerik ezt az érzést), ha a természetvédelmi rőzserakásunk állatok nélkül is kellemes látványt nyújt (Fotó: Orbán Zoltán).

 

MIRE IS JÓ?

Az alábbi felsorolás célja annak felvillantása, hogy a rőzserakás milyen sokrétű szolgálatot tehet a kertben (a parkban, a panelház előkertjében és akár a szántó, az ültetvény mezsgyeszegélyén).
 

Téli-nyári sünmenedék

Tavasztól őszig a kisebb gallyhalmok vagy egy süngarázs is jó menedéket biztosít a nappali pihenőórákra, illetve a kölykök számára. A közel fél évig tartó téli álom idejére azonban védettebb, szigeteltebb búvóhelyre van szükségük, ahol könnyebben és kisebb energiabefektetéssel tudják fenntartani a stabil 6 C°-os nyugalmi testhőmérsékletet. Ilyen téli (és tavaszi-nyári) menedék lehet az előző cikkben bemutatott, bejáróval ellátott komposztáló, illetve a rőzserakás alsó, belső rétege.


Ennek a rőzserakás alatt élő (és a cikk témájához is ötletet adó) süncsaládnak a
történetét itt olvashatja >> (Videó: Orbán Zoltán).

 

Gerinctelenek élőhelye

A természetvédelmi rőzserakás belső növényhalma gyakorlatilag egy kisméretű komposztálóhalomként is felfogható, ami jó életfeltételeket kínál a lebontó szervezeteknek. Ha pedig az alapba részben fa támfalat is építünk többféle fafaj, elsősorban tölgy és bükk vastagabb rönkjeiből, akkor a bogártanya funkciónak köszönhetően olyan ritka és védett rovarok is élőhelyre találhatnak itt, mint a szarvas és orrszarvúbogár, illetve ezek (emberre veszélytelen) tőrösdarázs parazitái, például az óriás tőrösdarázs.

Éti csiga a növényi halom felszínén (Fotó: Orbán Zoltán).
Éti csiga a rőzserakás belső halmának felszínén – 2 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).

Éti csiga a növényi halom felszínén (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Madarak táplálkozó- és búvóhelye

A kétrétegű rőzserakásnak nem csak külső, "mesterséges bokor", de a belső rétege is vonzó lehet a táplálékot kereső kistestű énekesmadaraknak. És ami talán a legmeglepőbbnek tűnhet a dologban, a halom élettől nyüzsgő felszínének elsősorban nem is  a nyári, hanem várhatóan a téli időszakban lesz igazán izgalmas szerepe! Napsütéses téli napokon a bomló növényzet belső hőjének és a Nap melegének köszönhetően az apró rovarok és pókok akár enyhe fagy idején is megindulhatnak. Ez pedig mágnesként vonzhatja az olyan apró rovarevő énekeseket, köztük a ritkább áttelelő vagy ritkábban szem elé kerülő fajokat, mint: a vörösbegy, az ökörszem, a barátposzáta, az erdei szürkebegy vagy a csilpcsalpfüzike

Fiatal mezei verebek keresgélnek, „bogarásznak” a halom felszínén (Fotó: Orbán Zoltán).
Fiatal mezei verebek keresgélnek a belső növényi halom tetején
(Fotó: Orbán Zoltán).


Ez a fiatal énekes rigó nem csak táplálékot keresett a növényi halmon, de játékosan
a fészekanyaggyűjtést is gyakorolta. Érdekes adalék, hogy ebben a kertben ez
a faj egyszer sem került szem elé az elmúlt tíz évben, ami ékes bizonyítéka
annak, hogy az új élőhelyfoltok gyorsan növelik egy terület biológiai
sokféleségét és a megfigyelési élményt (Videó: Orbán Zoltán).

 

A külső gallyréteg természetesen klasszikus madárélőhely is, ahol pihenni, tollászkodni és táplálkozni is tudnak a madarak.

Széncinege tollászkodik a rőzserakáson (Fotó: Orbán Zoltán).
Széncinege tollászkodik a rőzserakáson – 2 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).

Széncinege tollászkodik a rőzserakáson (Fotó: Orbán Zoltán).


Ez a funkció akkor használható ki maximálisan, ha a természetvédelmi rőzserakás
közelében itatót is működtetünk, illetve a következő pont szerint télen
etetünk is itt (Fotó: Orbán Zoltán).

Vonuló kerti geze a természetvédelmi rőzserakásban 2016. augusztus 30-án (Fotó: Orbán Zoltán).
A rőzserakás napsütötte csupasz ágai augusztus 30-án ide vonzottak egy ritkán
megfigyelhető kerti gezét is, amit ebben a kertben egyetlen alkalommal
sem sikerült ez előtt megfigyelni az elmúlt tíz évben – 4 fotó, katt
a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

Vonuló kerti geze a természetvédelmi rőzserakásban 2016. augusztus 30-án (Fotó: Orbán Zoltán).

Vonuló kerti geze a természetvédelmi rőzserakásban 2016. augusztus 30-án (Fotó: Orbán Zoltán).

Vonuló kerti geze a természetvédelmi rőzserakásban 2016. augusztus 30-án (Fotó: Orbán Zoltán).

 

 

Téli etetőhely

A természetvédelmi rőzserakás előtere ideális helyszín talajetető működtetésére, az erősebb ágakra pedig almát szúrhatunk, illetve cinkegolyókat akaszthatunk. Az etetőre érkező madarak jelentős többsége hosszabb rövidebb időre biztosan meglátogatja a "mesterséges bokrunkat" is, ahol jól megfigyelhetjük viselkedésüket.

 

Ökörszemkastély 2.

A természetvédelmi rőzserakás egyik várható előnye a madárbarátok számára, hogy ősztől tavaszig gyakoribb és jobban megfigyelhető látogatója lesz a kertünknek az ökörszem. Ez parányi, keveset és nem túl jól repülő madárka ugyanis inkább egérként, semmint madárként motoszkál az aljnövényzetben. A tematikus etetőkertek egyik fejlesztéseként ezért dolgoztuk ki a faj számára vonzó ökörszemkastély kéregrakást, hogy ezt a fajt is az etetőkhöz csalogathassuk. A rőzserakás belső halmának nyüzsgő rovarvilága és a külső ágréteg sűrűje ideális helyet kínál az ökörszemek számára is, így itt bizton számíthatunk ezekre a látogatókra is.

 

Bagolyetető

Őszönként a környék kisrágcsálói, elsősorban a házi és az erdei egerek az épületek közelébe húzódnak, ezeket a zsákmányállatokat pedig a csapatosan telelő erdei fülesbaglyok követik. Jó eséllyel a rőzserakásban is megtelepedhet néhány egér a téli hónapokra, ami egyrészt azt jelenti, hogy jó eséllyel láthatjuk őket együtt táplálkozni a madarakkal, másrészt bagolyetető egérvárként zsákmányolási helyszínt kínálunk a környék éjszakai vadászainak is.

 

Fészkelőhely is lehet

A természetvédelmi rőzserakás levéltakaró nélküli, alacsony és ritkás külső gallyrétege – takarás hiányában – nem alkalmas a hagyományosan fészkelő fajok számára a költésre. Van azonban két olyan talajközelben fészkelő madarunk, a vörösbegy és az ökörszem, mely macskák elleni védelemmel kiegészített "C" odúval akár itt is költéshez segíthető.

Talajközeli alkalmazáshoz átalakított mesterséges „C” odú természetvédelmi rőzserakásban ökörszemek és vörösbegyek számára (Fotó: Orbán Zoltán).
Talajközeli alkalmazáshoz átalakított mesterséges „C” odú természetvédelmi
rőzserakásban ökörszemek és vörösbegyek számára – 6 fotó, katt
a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

Talajközeli alkalmazáshoz átalakított mesterséges „C” odú természetvédelmi rőzserakásban ökörszemek és vörösbegyek számára (Fotó: Orbán Zoltán).

Talajközeli alkalmazáshoz átalakított mesterséges „C” odú természetvédelmi rőzserakásban ökörszemek és vörösbegyek számára (Fotó: Orbán Zoltán).

Talajközeli alkalmazáshoz átalakított mesterséges „C” odú természetvédelmi rőzserakásban ökörszemek és vörösbegyek számára (Fotó: Orbán Zoltán).

Talajközeli alkalmazáshoz átalakított mesterséges „C” odú természetvédelmi rőzserakásban ökörszemek és vörösbegyek számára (Fotó: Orbán Zoltán).

Talajközeli alkalmazáshoz átalakított mesterséges „C” odú természetvédelmi rőzserakásban ökörszemek és vörösbegyek számára (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Gyíkvár és békamenedék

A rőzserakás a lakott területeken is gyakori fali és zöld gyíkok, valamint a rendkívül látványos zöld varangyok számára is ideális búvó- és táplálkozóhelyet jelent. Az éjszakai életmódot folytató varangyokkal valószínűleg soha nem fogunk találkozni, míg a növényhalom felszínén rovarokra vadászó, az ágakon napozó gyíkokban tavasztól őszig gyönyörködhetünk.

 

Megfigyelés és fotózás

És végül az egyik legfontosabb funkcióról is essék szó! A természetvédelmi rőzserakás nagyszerű lehetőséget kínál az állatok megfigyelésére, fotózására, videózására. Ez különösen akkor működik jól, ha új eszközünket az ablak közelébe telepítjük, ahonnan bármikor rápillanthatunk.

 

Amennyiben hasznosnak találta a cikket, kérjük, ossza meg ismerősei, barátai körében is, hogy minél többen kipróbálhassák és örömüket leljék ebben az új lakossági természetvédelmi eszközben!
Köszönjük!

Orbán Zoltán - Madárbarátok könyve (Cser Kiadó, 2013) külső borító.
Ha részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a kertben
végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok könyvét (bolt >>).

 

Önt is várja a Madárbarát kert program!

A Madárbarát kert program a különböző lakó- és munkahelyi környezethez alkalmazkodó madárvédelmi módszertani gyűjtemény. A Madárbarát kert a családi házak, háztáji kiskertek, parkok és arborétumok; a Madárbarát óvoda és a Madárbarát iskola az oktatási intézmények; a Madárbarát panel a panelházak lakóinak, a Madárbarát munkahely az irodában dolgozók és munkáltatók alprograma.

A programban való részvételhez nincs szükség különösebb madártani ismeretre, jártasságra, a regisztrációt követően megküldött Madárbarát Kert Kalendárium és a honlap minden szükséges információt tartalmaz. A különböző madárvédelmi eszközök és téli madáreleség pedig a kertészeti és barkácsüzletek mellett az MME boltjában is beszerezhető.

Elegendő már egy-két madárodú, egy itatónak használt virágalátét, télen pedig egy kis etető a kertbe, az óvoda- és iskolaudvarba, ablakba, és máris élvezhetjük tollas barátaink közelségét. Ha pedig már ott vannak, a pedagógusokat és a szülőket a nevelésben, a gyerekeket és felnőtteket a kikapcsolódásban, a gazdálkodókat és a kiskert tulajdonosokat a kártevők távol tartásában segítik a madarak.

Az elismerő tábla megszerzésének feltétele, hogy a program résztvevője a regisztrációt követően legalább egy mesterséges madárodú kihelyezésével, itató folyamatos működtetésével és téli madáretetéssel végzett egy évnyi madárbarát kertészkedést követően a regisztrációs csomagban kapott jelentőlap beküldésével tájékoztassa az MME központi irodáját az általa végzett madárvédelmi munkáról. Az információk értékelését és elfogadását követően postai úton megküldjük a ház falára, ajtóra, kerítésre kihelyezhető elismerő táblát, mely hirdeti, hogy itt egy madárbarát lakik és tevékenykedik.

Az MME Madárbarát kert program / Madárbarát kert elismerő táblája (Fotó: Orbán Zoltán). Az MME Madárbarát kert program / Madárbarát panel elismerő táblája (Fotó: Orbán Zoltán).
A Madárbarát kert program alprogramjainak külön elismerő táblája van, a képen
a Madárbarát kerté és a Madárbarát panelé látható. Nagyításhoz katt
a képekre (Fotók: Orbán Zoltán).

 

A Madárbarát kert programnak 2016-ban már 6.000 regisztrált tagja van országszerte, köztük ezernél is több óvoda és iskola. Legyen Ön is "hivatásos" madárbarát kertész, üdvözöljük a Madárbarát kert programban!

 

Az MME támogatása

Kérjük, ne felejtse, hogy az a személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlása mellett MME tagsággal és többféle támogatással is segítheti egyesületünk munkáját. Köszönjük!

 

Orbán Zoltán

 

Kapcsolódó hírek

2016-ban meghirdetett felhívásunkra 17 helyi csoportunk pályázott és 13 megyében végeztek bagolyvédelmi tevékenységet. A megvalósítás során 196 db odú került ki több bagolyfajnak, sok száz odú került ellenőrzésre, amely sok hasznos adatot szolgáltatott. Többek között Madáratlasz Programunk (MAP) adatbázisa is rengeteg megfigyeléssel gazdagodott.

Tengelicek kedvelt etetője negyedik emeleti erkélyen, PC-kamerával is felszerelve (Fotó: Orbán Zoltán).

A tengelic nem csak 2017 év madara, de tetszetős megjelenésének és hangjának köszönhetően az etetők egyik legkedveltebb, leginkább várt látogatója is. Cikkünkben azt mutatjuk be, miként lehet a tengeliccsapatokat az etetőre vonzani és ott akár centiméterekről megfigyelni.

„Báró”, a jeladós fehér gólya helyezte 2017. január 16-án (Forrás: jeladosmadarak.mme.hu).

A „Báró” nevű jeladós fehér gólyánk elindult Magyarországra Izraelből és ezekben a percekben már Törökországban repül. Ez a példány az egyik, ha nem a legkorábban haza érkező gólyánk évről évre.