Ökörszemet szeretnék az etetőn!
Figyelembe véve ennek az alig üveggolyónyi, parányi kis madárnak a fantasztikus viselkedését és megjelenését, ez egy teljesen jogos igény. Bár télen lakott területeken is gyakori, ez etetők közelében sajnos csak alkalmilag és pillanatokra jelenik meg. Azonban egy egyszerű etetői berendezéssel az óhaj teljesíthető.
Az ökörszem is azok közé a "szellem-madarak" közé tartozik (ilyen például a hasonlóan vágyott őszapó, a sárgafejű és a tüzesfejű királyka, a harkályok és a fakusz is), melyek bár ott vannak a téli tájban, de ilyenkor nincs állandó járásuk. Azaz az etető gyakori látogatóival, a cinegékkel, verebekkel és társaikkal szemben soha nem lehetünk biztosak abban, hogy mikor jelennek meg. Egy-egy látogatásuk között nemcsak napok, de akár hetek, hónapok, sőt évek is eltelhetnek.
Az ökörszem
A két királykafaj után kontinensünk harmadik legkisebb madara, tömege alig 6–7 g (!) körül alakul. Magyarországon főként a nyugati és északi megyékben, párás völgyek, folyó- és patakpartok sűrűjében költ.
Gyökerek közé, sűrű bokrokba építi száraz falevelekből álló ovális vagy gömb alakú fészkét, amit mohával, szőrrel és tollal bélel ki. A hím egyszerre 2–3 fészket is rak, a tojó ezekből választ.
Állandó madarunk. Télen nagyobb távolságokra is elkóborol, ilyenkor olyan helyeken is gyakori, ahol egyébként nem költ. Apróbb rovarokat, pókokat fogyaszt, de télen apró magvakat is eszik.
Téli etetésük
Méreténél fogva az ökörszem azon madarak közé tartozik, melyek az etetőn elsősorban a nagyobb termetű fajok által termelt magtörmeléket fogyasztják, de belekóstolhat a cinkegolyóba, az almába, és igénybe veheti az etető itatóját is.
Sűrű növényzetben bujkáló életmódja miatt elsősorban a talaj közelében, tehát a talajetetőkön és az etetőtálcákon érzi jól magát.
Elvileg tehát a többi madárral együtt ott kellene nyüzsögnie az etetőn, ezzel szemben viszont szinte soha nem látjuk itt! – Miért?
Inkább egér, mint madár
Az ok elsősorban az, hogy az ökörszemre – érthető módon – madárként gondolunk, holott viselkedését tekintve inkább a növényzetben bujkáló egérhez hasonlít. Rövid, kerek szárnyai ugyanis nem alkalmasak folyamatos és akrobatikus repülésre, ezért az ökörszem inkább a sűrű aljnövényzetben ugrál növényi szálról növényi szálra, ágról ágra. A bokrok, sövények, növényfoltok közötti távolságokat pedig a legrövidebb úton, többnyire térdmagasságban vagy ez alatt repülve küzdi le. A "leküzdést" az ökörszem esetében szó szerint kell venni, mivel ez a madárka néhány méretnél nagyobb távot "erőből repülve" tesz meg.
A számukra legkedvezőbbnek tekinthető talajetetők többnyire olyan nagyobb kiterjedésű kopár térségek, ahonnan hiányoznak a számukra biztonságos búvóhelyet és kapaszkodófelületet jelentő ágak és növényi szálak. Ezért ha talajetetőnket nem "ökörszemesítjük", akkor ez a madár továbbra is csak alkalmi vendégként vagy egyáltalán nem fordul meg nálunk.
Az "ökörszem-kastély"
A megoldás lényege, hogy úgy biztosítsunk búvóhelyet ennek a parányi, ugribugri madárkának, hogy közben ne építsük be a jellegénél fogva nyitott talajetetőnket, és ezzel ne létesítsünk észrevétlen megközelítést biztosító rejtekhelyet a macskáknak.
A talajetető ökörszembarát kiegészítésének fő jellemzője, hogy nem egy nagyobb nyírt, gyepes térség közepén, hanem a számára ökológiai folyosót jelentő bokrok, sövények közelében található, ahova pirinyó barátunk ágról ágra ugrálva szinte észrevétlenül tud eljutni, innen pedig könnyedén kirebbenhet a talajetetőre is táplálkozni.
Az eleséget és az itatót a kéreg alkotta falhoz közel szórjuk le, illetve helyezzük el. Etető- és itatótálcát az "ökörszem-kastélyba" épített alacsony rönkökre is elhelyezhetünk, illetve egy-két marék mákot és kölest (vagy egyéb apró szemű magot) magába a kéregrakásba is vethetünk, hogy a madár helyben is tudjon táplálkozni.
Az egyik legjobb "ökörszem-kastély" építőanyagot a nagyobb kéregdarabok jelentik,
amiket falként felrakva, és az ökörszemeknek ösvényt képezve padlóként lerakva
is alkalmazhatunk. A képeken látható téglaépítmény egy bagolyetető-egérvár.
5 fotó – katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).
Az "ökörszem-kastély" rönkjeire telepített etető-, valamint az itatótálcát előszeretettel
látogatja a többi madár, ...
... a gyakoribb fajok mellett akár a hegyi fakusz is – 3 fotó, katt a képre
(Videók, fotók: Orbán Zoltán).
További vonzerőt jelenthet az ökörszemek számára, ha az etető-búvóhelyet olyan helyre építjük, ahol azt hosszabb-rövidebb ideig közvetlenül is éri a téli Nap.
Amint azt az alábbi felvétel is bizonyítja, egy ilyen helyen akár hosszú percekig is egy helyben napozhat, tollászkodhat ez az egyébként örökmozgó, néhány másodpercnél tovább egy helyben nem maradó (és ezért nehezen megfigyelhető) madár.
Talajetető kéregrakásán tollászkodó ökörszem. Lejátszáskor a minőséget érdemes
HD-ra állítani (Videó: Orbán Zoltán).
Mivel a Madárbarát kert program legfontosabb üzenete éppen az, hogy a körülöttünk élő állatokat segítve mi magunk is fantasztikus megfigyelési, fotós-videós élményekhez juthatunk, az ökörszembarát talajetetőt is érdemes az ablakles elé telepíteni.
A cikkben látott talajetető egy ablak előtt működik, ahonnan a mindennapok
során, bármiféle külön szervezés, rákészülés nélkül is jól megfigyelhető a
madarak élete (Fotó: Orbán Zoltán).
A Madárbarát kert program további jellemzője, hogy a helyi lehetőségekre építve támogatja és igényli is a kreativitást. Az etető "ökörszem-kastélyába" érdemes üreges farönköt is beépíteni, ami mágnesként vonzza ezt az egérszerűen kutakodó, bujkáló életmódú madarat.
Ennek az az előnye is megvan, hogy tavasszal akár fészkelhet is benne egy ökörszempár, vörösbegy vagy megfelelő belméret és bejárati nyílás esetén akár 2015. év madara, a búbosbanka is.
Üreges rönk kéregtetővel talajetető ökörszem-kéregrakásába építve.
5 fotó – katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).
A környéken portyázó ökörszemek gyorsan felfedezik és belakják a számukra kialakított búvóhelyet, és innen kirebbenve végre a talajetetőnket is rendszeres használatba veszik.
A felvételen jól látszik (0:56-tól), hogy ez a gyengének tűnő madár milyen erőteljes
csőrcsapásokkal csipegeti ki a magevők által hátrahagyott, látszólag üres
maghéjak belsejében maradt, fogyasztható részeket. Lejátszáskor a
minőséget érdemes HD-ra állítani (Videó: Orbán Zoltán).
Hegyi fakusz az üreges rönk oldalán. 2 fotó – katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).
Nagyobb rönk-, ág- és kéregrakás
Az előző fejezetben bemutatott kéregrakást ki lehet egészíteni (vagy akát teljes egészében váltani) vékonyabb ágakkal, illetve bogártanya-rönkökkel is. Az így kapott nagyobb rakás több búvóhelyet, nagyobb életteret jelent az ide látogató ökörszemeknek, akik így remélhetően több időt is fognak itt eltölteni.
Az ökörszemek számára a vastag rönkök, a vékonyabb ágak és a
kéreglemezek alkotta teraszok ...
... és szűk búvóhelyek jelentik a vonzerőt, a napozó-, tollászkodó- és etetőhelyeket.
A rakás ágak felőli oldalának megtámasztására ...
... két földbe szúrt ágat használhatunk.
A rönk-, ág- és kéregrakás tetején télen etethetünk és egész évben itathatunk is.
A nem pontosan egymásra rakott rönkök alkotta teraszokra a pirinyó ökörszem
fő táplálékát jelentő aprómagot és cinkegolyó-morzsalékot szórhatunk , ...
... illetve almát is kitehetünk (Fotók: Orbán Zoltán).
Az ág- és kéregrakás szűk járatai nem csak az ökörszemek, de az etető többi
kisebb testű madara számára, így a meglepően ügyesen kúszó-mászó
mezei verebek számára is vonzóak lehetnek (Videó: Orbán Zoltán).
"Harkálykerttel" is kombinálható!
A kéreglakó fakopáncsok, küllők, fakuszok és csuszkák az ökörszemekhez hasonlóan fel-feltűnnek az etető környékén, de látogatásaik ritkák. Ha azonban az egész éves itató, és az itt működtetendő téli etető környezetét a fatörzslakók számára vonzóan rendezzük be, ezek a fajok is rendszeres és gyakoribb látogatóink lehetnek. A "harkálykert" további előnye, hogy ennek egyik eleme, a rönk- és kéregrakás gyakorlatilag az előzőekben bemutatott ökörszemetető nagyobb és jobb megfelelője.
Az ökörszemetető-kéregrakás a "harkálykert" része is lehet, amit így mindkét
madárcsoport képviselői felkereshetnek (Fotó: Orbán Zoltán).
A "harkálykert" legszínesebb harkályféle látogatója, a zöld küllő is felkeresi
az ökörszem-kéregrakást (Videó: Orbán Zoltán).
A természetvédelmi farakás
Az "ökörszem-kastély" alapanyaga nem csak kéreg lehet, erre a célra tökéletesen megfelelnek a természetvédelmi farakás vékony és közepesen vékony ágai is, amikből könnyedén emelhetünk 1,5–3 m hosszú és 0,2–0,5 m magas falat, ami már bőven elegendő a többnyire magányosan járó ökörszemek vendégül látására.
Ökörszem-búvófal vékonyabb ágakból (Fotó: Orbán Zoltán).
Amennyiben már van természetvédelmi farakásunk, akár itt is létesíthetünk egy etető- és itatóhelyet, a tövénél talajetetővel. Így megspóroljuk az "építkezést", és újabb, téli madárvédelmi funkcióval is felvértezzük ezt az alapvetően más állatcsoportok védelmét szolgáló eszközt.
A téli álomba merült természetvédelmi farakás ...
... eleség kiszórásával és itató elhelyezését, illetve a hó elsöpérésvel máris élővé
varázsolható, és a madár-vendégek között jó eséllyel az ökörszem is ott lesz
(Fotók: Orbán Zoltán).
Nem kell lebontani tavasszal!
Az olyan szezonális madárbarát módszereknél, mint a téli etetés, plusz feladatot jelent az eszközök ki-, majd az időszak végén ezek elpakolása. Az ökörszem és harkály rönk-, ág- és kéregrakás (és a "harkálykert") óriási előnye, hogy ez nem csak az etetési időszakhoz kötődik. Ez tavasztól őszig, amikor az ökörszemek a költőterületekre húzódva eltűnnek, továbbra is a kertünkbe vonzza a környék madarait, állatait; különösen akkor, ha a közelben vagy magán a rakáson itatunk is. Az etetési időszak végén tehát nem kell elbontanunk a rönk-, ág- és kéregrakást!
Fali gyík – az egyik faj az "ökörszem-kastély" nyári vendégei közül.
4 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).
Vörösbegy a kéregrakáson őszi napfelketében (Fotó: Orbán Zoltán).
Mindenkinek sok sikert kívánunk az etetők ökörszembaráttá alakításához! Ha tetszett önnek a cikk, kérjük, ossza meg minél több ismerősével, hogy mind több helyen találjon magának megfelelő téli táplálkozóhelyet ez a rendkívül érdekes viselkedésű és fantasztikus megfigyelési élményeket kínáló kis madár! Köszönjük!
Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>)
Orbán Zoltán
Éjszakázókasok az etető közelében
Az etetőkre járó énekesmadarak mintegy fele nem odúköltő. Ezek a madarak éjszakára fák, bokrok ágai között, lehetőleg örökzöldek télen is leveles sűrűjébe húzódnak. Létezik azonban egy olyan madárvédelmi eszköz, az éjszakázókas, amivel akár a lombhullató fák és bokrok csupasz ágai között, a falakra felfuttatott vadszőlőben és épületeken is kialakíthatóak védett éjszakázóhelyek a nem odúköltő fajoknak is.
A mesterséges odúk telepítésének legjobb időszaka éppen azért az ősz, mert így ezeket a madarak nemcsak a költési, de a telelési időszakban is használhatják éjszakázásra. Mi a helyzet azonban a nem odúköltő fajokkal, melyek tudomásunk szerint nem használják az odúkat éjszakázásra? Számukra különösen fontosak a télen is szélvédett örökzöldek, de segíthetjük őket éjszakázókasokkal és az ágak között lévő fészkek kora tavaszig történő meghagyásával is.
Az éjszakázókas
Ez a mesterséges "B" odúnál kisebb, kúp vagy ovális alakú, zárt, fonott kosárka örökzöldek (például tiszafa) leveles ágaiból vagy háncsból készül. Az alapi rész közelében van rajta egy apró bejárat, ahol a madarak be tudnak jutni. Az éjszakázókasba akár meggyvágó méretű madarak is beleférnek, a kisebb fajokból pedig több példány is összebújhat. Az éjszakázókasok tetején mindig van egy nagyméretű hurokfül is, amivel az eszköz könnyen kiakasztható.
Kihelyezés
Az éjszakázókas egyesével, de akár csoportosan is kihelyezhető. A fejmagasság már megfelelő, de ha kell, bokrok sűrűjében ennél alacsonyabbra is kitehető. A lényeg, hogy lehetőleg már eleve szélvédettebb helyet: örökzöldeket, keleti vagy déli kitettségű falszakaszt és ereszaljat, lombhullató bokrok sűrűjét válasszunk. A kas bejárata ne az északi, hanem a déli félkörirányba nézzen, mert a csapadékot és szeleket hozó frontok többnyire észak felől érkeznek.
A telepítést megkönnyíti, hogy nem kell ragaszkodnunk az etető közvetlen környezetéhez. A madaraknak nem jelent problémát, ha a védett éjszakázóhelyekért akár több száz métert kell repülniük. Ha több éjszakázókasban gondolkodunk, néhányat tegyünk az etető közelébe, a többséget pedig egy kb. 30–50 m sugarú területen szétszórva, egyesével és kisebb csoportokban.
Ez a 33 fotóból álló összeállítás bemutat néhány ötletadó helyszínt - katt a képre.
A felvételeken az éjszakázókasok a jobb szemléltetés érdekében sokszor a
növényzet felszínén, "besüllyesztés" előtt láthatók. Ez a megoldást a beszoktatási
időszakban amúgy is hasznos lehet, hogy a madarak előbb megtalálják és használatba
vegyék az eszközöket. Ha már használják, akkor akár beljebb is telepíthetjük, de
erre nincs feltétlenül szükség (Fotók: Orbán Zoltán).
A cél az éjszakázókasok esetében is hasonló a Madárbarát kert program összes többi lakossági madárvédelmi eszközéhez: természetközeli élőhely feltételeit biztosítva vonzóvá tenni tollas barátaink számára a környezetünket, hogy ott megtelepedve, oda visszajárva – miközben normális életüket élik – egész évben, napról napra gyönyörködtessenek is bennünket.
Költőhelynek is jó
Volt már rá példa, hogy a növényzet sűrűjébe kihelyezett éjszakázókasba nyáron ökörszem épített fészket és nevelt fiókákat. Ezért a kasokat érdemes ezt a lehetőséget is figyelembe véve telepíteni, illetve egész évben kint hagyni és rendszeresen ellenőrizni.
4 fotó - katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).
Arról, hogy a madarak használják-e éjszakázásra a kasokat, az ezek padlóján felhalmozódó ürülékcsomók árulkodnak.
A fészkek is alkalmas éjszakázóhelyek!
Az odúkban lévők mellett a fák, bokrok ágai közé, épületekre és egyéb helyekre épült kisebb-nagyobb madárfészkek is használatban maradhatnak a költési időszakon kívül. A puha és jól szigetelő anyagokkal bélelt, mély fészekcsészék szélmentes éjszakázóhelyeket jelentenek; a varjak nagy és a fehér gólyák óriási fészkeinél pedig a kisebb madarak a fészket alkotó ágak között is el tudnak bújni.
Éppen ezért az ágak közé épült, épületeken készült kisméretű, növényi szálakból
álló, "egyszer használatos" használt fészkek leszedésével érdemes a következő
tavaszig várni, hogy télen ezekben is éjszakázni tudjanak a madarak.
7 fotó - katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).
Éjszakázókasok beszerzése
Az MME Természetbarátok Boltjában törekszünk arra, hogy őszre legyen raktáron éjszakázókas készlet. Mivel ezt az eszközt beszállítóktól szerezzük be, ahonnan az ellátás meglehetősen kiszámíthatatlan, kérjük, érdeklődjön telefonon vagy e-mailben, hogy van-e raktáron az eszközből. Köszönjük!
Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>)
Orbán Zoltán
Fülemülék májusi éjszakája
A fülemüle a világ egyik legszebb énekhangú madara. További különlegessége, hogy a hímek nem csak napközben, de a költési időszak első felében egész éjszaka énekelnek, s mivel ez a sűrű bokrosokban költő, jellegtelen, olajbarna színű, vöröses farkú madár a belvárosokban is megtelepszik, rengeteg ember találkozhat velük.
A fülemüle és az ember
Hosszú távú vonuló, a telet Afrika Szaharától délre húzódó területein tölti. A tavaszi vonulási csúcs április vége, május elejére esik, a hímek a megérezést követően szinte azonnal énekelni kezdenek, késő délutántól kora estig elbűvölve nem csak a faj tojóit, de bennünket, embereket is.
Nem csak azért vagyunk szerencsések, mert nálunk is él a világ egyik legszebb énekhangú madara, de azért is, mert nem idegenkedik a nagyvárosi környezettől sem - ezek a felvételek Budapest központjában, a Margitszigeten készültek (Videó: Orbán Zoltán).
A fülemüle hangja évezredek óta megigézi az embereket és megihleti a művészeket. Andersen "Fülemüle" című meséjéből Sztravinszkij írt operát, amelyhez természetesen a fülemüle énekművészetéből nyert ihletet. Handel orgonaversenyében a kakukk mellett a fülemüle strófái is megszólalnak. Oscar Wilde "A csalogány és a rózsa" című novellájának főhős csalogánya dalát és vérét áldozta a szerelem oltárán, de Arany János, Samuel Taylor Coleridge és John Keats verseiben is feltűnik a madár.
1924 májusában, a rádió hőskorában, Angliában a BBC közvetítettek egy szabadtéri koncertet, ahol Beatrice Harrison csellóművész a kertjében duettet játszott az ott éneklő fülemülékkel. A kísérlet akkora közönségsikert aratott, hogy a rádióközvetítést a következő hónapban, majd a rákövetkező 12 tavaszon megismételték.
Korabeli lemezfelvétel Beatrice Harrison és egy fülemüle duettjéről (Forrás: YouTube).
Hogyan zajlanak a Fülemülék éjszakája rendezvények?
A program a meghirdetett, többségében könnyen megközelíthető települési helyszíneken általában a délután második felében, még világosban, az érdeklődők gyülekezésével kezdődik. Amint összegyűlik 15-20 fő, madarász terepi vezetőinkkel folyamatosan indulnak a madármegfigyelő csoportok.
Ott, ahol madárgyűrűzés is zajlik, óránkénti hálóellenőrzések is színesítik, majd a madarak jelölése és kézben fotózási is színesítik a programot.
Bár a rendezvény fő attrakcióját a fülemülék jelentik, a májusi estéken több más madárfaj: rigók, vörösbegy, poszáták képviselői is énekelnek, így folyamatosan van mit hallgatni. Ráadásul ebben az időszakban már sok madárnak fiókás fészekaljai vannak, ezért a korábban érkezőkkel többnyire etető madarakat is meg tudunk figyelni, egészen a nappali világosság utolsó perceiig. Csoportvezetőink a rövid, nem kimerítő, sétáló sebességű túra közben folyamatosan felhívják a figyelmet a kínálkozó látnivalóra, mesélnek a madarakról, beszélgetnek a vendégekkel, és természetesen kérdezni is lehet tőlük.
Amint az esti szürkülettel a többi madár elhallgat, rázendítenek a fülemülék. Ilyenkor a hímek se látnak, se hallanak, nemigen zavartatják magukat, ezért a csoportok nem ritkán két-három méterről hallgathatják az elképesztő hangerejű és változatosságú éneklést.
A program a sötétség beálltával zárul, mert ilyenkor a fülemülék néhány órára elhallgatnak, rövid pihenőt tartanak, hogy aztán éjféltől hajnalig folytathassák szerenádjukat.
Ideális Madarak és Fák Napja program!
A könnyű megközelíthetőség, a sok természetes látni- és hallanivaló, a szakértő túravezetés, a tantermen kívüli környezet a Fülemülék éjszakája programot ideális Madarak és Fák Napja rendezvénnyé teszi. Ezért az MME a kisgyerekes családok, a baráti társaságok és az idősebbek mellett megkülönböztetett figyelemmel várja óvodák és iskolák részvételét is!
Nem kell érteni a madarakhoz!
Rendezvényeinken alapelv, hogy a részvételnek nem feltétele a madártani ismeret! Felkészült terepi vezetőink, környezetpedagógusaink minden érdeklődőt szeretettel várnak és gondoskodunk a szükséges madarász felszerelésről is!
Hol tájékozódhatom?
Az MME helyi csoportjai és aktivistái által az ország minden régiójába meghirdetett helyszínek listáját, a szervezők elérhetőségét az egyesület híroldalán tesszük közzé április közepétől. További központi információ e-mailben is kérhető itt >>. Akinek nincs Internet hozzáférése, telefonon érdeklődhet az egyesület központi telefonszámán (06-1/275-6247).
Miként vehetek részt?
A programokra nem szükséges előzetesen jelentkezni, elég a választott helyszínre jönni a megadott időpontban. További információ a szervezőknél kérhető. Nagyobb létszámú óvodai csoportok, iskolai osztályok vagy egész iskolák részvétele esetén azonban javasoljuk az előzetes egyeztetést!
Mit vigyek magammal?
Májusban még hűvösek lehetnek az éjszakák, ezért fontos a réteges öltözködés, a hirtelen érkező zápor ellen is védő ruházat vagy esernyő. Nyár elején már a szúnyogok is aktívak, ezért érdemes szúnyogriasztóval is felszerelkezni. Akinek van távcsöve, jó, ha elhozza, és a rendezvényen természetesen fotózni, videózni is lehet.
Orbán Zoltán